Dolgozatom központi témája a szívességbank, mint a közösségfejlesztés egy lehetséges eszköze, amely közösségépítő és életszínvonal-fejlesztő hatásai révén számos szociális, társadalmi, gazdasági és ökológiai problémára jelenthet megoldást a lokális társadalomban. A dolgozat elméleti háttereként először bemutatom magát a közösséget és a közösségfejlesztést, mint a szívességbankot befogadó és alkalmazó környezetet. A közösségfejlesztési munka struktúrájában történő elhelyezése után pedig áttekintem a szívességbank elveit, történeti gyökereit, perspektíváit, működésének praxisát, valamint sikerességének feltételeit. Az empirikus kutatásom alapjául elsőként interjúkat készítettem. Interjúalanyaim tapasztalatait összegzem két esettanulmányban egy sikeres és egy sikertelen szívességbank alapítási történetének bemutatásával. A szakirodalmak és az interjúk felhasználásával összeállítottam egy praktikusan felhasználható útmutatót azok számára, akik a témával a gyakorlatban is aktívan foglalkozni kívánnak.Mivel ezt én is tervezem, így empirikus kutatásom másik része egy 100 fős lakossági kérdőíves felmérés, amelynek legfőbb kérdése az volt, hogy a megkérdezettek milyen arányban lennének tagjai egy szívességbanknak, ha az Kisújszálláson, lakóvárosomban létesülne. A hipotéziseim leginkább a közösség hozzáállásának, és az önsegítő rendszer szempontjából fontos jellemzőinek feltárását szolgálták.