A megújuló természeti erőforrások és a területfejlesztés kapcsolata

Abstract

A megújuló energiaforrásokra napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak. A világ energiaigénye folyamatosan nő, míg ugyanakkor a Föld fosszilisenergia-készlete folyamatosan csökken. A katasztrófa elkerüléséhez új források bevonására van szükség. A megújuló energiafelhasználásának egyik kritikus eleme a költséghatékonyság és a beruházás megtérülése, ami részben a technológiák újszerűségéből, a kezdeti magas tőkeköltségből és a piaci kockázatokból származik, részben viszont a megújuló energiával versenyző más energiaforrásoknak nyújtott támogatások eredménye. A megújuló energiaforrások ma még nem versenyképesek a hagyományos energiahordozókkal szemben állami támogatások nélkül. Az állami szerepvállalásnak a gazdasági, intézményi, szabályozási akadályok lebontására kell irányulnia. A megújuló energiák terjedését többféle ösztönzővel lehet elősegíteni, mint például az energiaadó, a környezetterhelési díj, mezőgazdasági programok és kutatás-fejlesztés támogatása, kötelező átvétel és kibocsátási jogok kereskedelmének rendszere, közvetlen pénzügyi támogatás. A megújuló energiaforrásokon belül az egyik legígéretesebb a bioenergia. A biomassza Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás, az összes megújuló energia közel 90 százalékát adja. A biomassza termelés mintegy ötszázezer hektár nagyságú területre terjeszthető ki és összesen (közvetve vagy közvetlenül) kétmillió ember életét érinti, ezért is fontos megvizsgálni a társadalmi hatásait a vidékfejlesztésre, a foglalkoztatásra és a mezőgazdaságra vonatkozóan.