Az európai jólét és az állami kiadások kapcsolatának bemutatása
| dc.contributor.advisor | Nádasi, Levente | |
| dc.contributor.author | Tóth, Gábor | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-04-08T06:42:46Z | |
| dc.date.available | 2013-04-08T06:42:46Z | |
| dc.date.created | 2013-03 | |
| dc.date.issued | 2013-04-08T06:42:46Z | |
| dc.description.abstract | 1. Bevezetés Először is szeretném ismertetni a témám kiválasztását. Miért éppen a kormányzati kiadások témakörére esett a választásom? Az első szűkítés alkalmával arra a döntésre jutottam, hogy mindenképpen valami konkrétabb gazdasági témát választok, mert a kedvenc tárgyaim a mikro- és makroökonómia kurzusok voltak. Engem első sorban a gazdasági növekedéssel kapcsolatos elméletek érdekeltek, ezért azzal a kérdéssel fordultam a konzulensemhez, hogy ezzel kapcsolatosan milyen kérdéseket lehetne kifejteni. Több cikket is megnéztünk közösen végül kettő különösen felkeltette érdeklődésemet. Az egyik André Sapir - Globalization and the Reform of European Social Models (2006) című cikke volt, míg a másik Vito Tanzi - The Economic Role of the State in the 21th Century (2005). A két cikk angol nyelven íródott, de ez nem okozott számomra nehézséget, mert az angol nyelv nem áll messze tőlem. A két cikk elolvasását követően a Tanzi cikkére esett a választásom, a már említett gazdasági növekedés kérdésköre miatt. Itt olvastam először a 30 százalékosra becsült optimumról, habár ebben a cikkben nem szorult magyarázatra ez a szám, csupán korábban már megírt megállapításokra hivatkozik vissza a szerző, aki végül visszaérkezik a gazdasági növekedés kérdéséhez, mivel a 30 százalék azt a számot jelentette, amely mellett a gazdasági növekedés a legjelentősebb. A téma akár aktuálisnak is mondható, mivel sok ország szembesül azzal a problémával, hogy túlköltekezik. Az európai országokra ez kiváltképp igaz, így az unió törekszik tagországainak a kiadásait lefaragni. Az elmúlt évtized tendenciáit a 2009-es válság szakította meg ugyanis az addigi növekedések abban az évben csökkenésbe fordultak pár kivétellel, például Lengyelországgal. Mivel a válság során sokan elvesztették munkahelyüket, így a szociális juttatásokra jogosultak létszáma megnövekedett. A dolgozatom Vito Tanzi és Ludger Schuknecht (2000) hipotézisének ismertetésével indul. Ennek során felvázolom, hogy hogyan jutottak el a 30 százalékos optimum megállapítására. Ezt az ehhez kapcsolódó szakirodalom feltárása követi, amelyben először egy történelmi áttekintésre kerül sor, amiben ismertetésre kerül, hogy az 1870-es évektől kezdve hogyan változott az világ iparosodott országaiban a kiadásaik mértéke. Ezt követi az állam funkcióinak a bemutatása hazai példák segítségével. A kiadások és bevételek bemutatása során ismét előkerülnek hazai példák. A költségvetés megalkotásának a folyamatát a jelenleg hatályban lévő törvények alapján írom le. Az elméleti rész utolsó része a kiadási optimum témájában született más feltételezéseket mutatja be például Barro (1990), Heitger (2001), Yavas (1998) és Armey (1995) ilyen témájú kutatásaik alapján. Dolgozatom fő részében, először a közkedvelten használt HDI mutatóból próbálok meg következtetéseket levonni, elsősorban arra vonatkozóan, hogy a világon oktatásra és az egészségügyre a GDP-jük százalékában legtöbbet költő nemzetek a jóléti mutató listáján is az élmezőnyben találhatók-e. Az azt követő fejezet már Európára koncentrál, külön figyelmet szentelve Svédországra és Svájcra. Előbb az oktatási, majd az egészségügyi kiadások mértékének alakulását ismertetem, majd a két kiemelt ország egyik szembetűnő eltérését jelentő állami foglalkoztatottak számának különbségéről írok. A dolgozat végül pedig az európai gazdasági növekedések összehasonlításával zárul. | hu_HU |
| dc.description.corrector | vt | |
| dc.description.course | Gazdálkodási és menedzsment | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 45 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/163724 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | állami | hu_HU |
| dc.subject | kiadás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Gazdaságelemzés | hu_HU |
| dc.title | Az európai jólét és az állami kiadások kapcsolatának bemutatása | hu_HU |