dc.contributor.advisor	Kelemen, István
dc.contributor.author	Bodnár, János Kristóf
dc.contributor.authorvariant	Bodnár, János Kristóf
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Bölcsészettudományi Kar --
dc.date.accessioned	2014-05-20T07:03:18Z
dc.date.available	2014-05-20T07:03:18Z
dc.date.defended	2014-06-05
dc.date.issued	2014
dc.description.abstract	Disszertációmban azon intuícióm viabilitása mellett próbáltam exegetikus s alkalmazott eszközökkel egyaránt argumentálni, hogy Wittgenstein filozófiai terápiáját olyan társadalmi-politikai ’betegségek’ kúrájaként is elképzelhetőnek tartotta volna, mint a holokauszttagadás fenoménja s az amögött meghúzódó antiszemitizmus. Megkíséreltem demonstrálni, hogy a szakirodalom által döntően nyelvfilozófiai vagy episztemológiai kérdéseket artikulálónak tartott megjegyzések ilyen relevanciával is olvashatók. Ennek érdekében értekezésemben egyfelől a wittgensteini gondolatok etikai, társadalomkritikai és politika(filozófia)i vonatkozású olvasatának lehetősége mellett próbáltam felsorakoztatni filologikus bizonyítékokat. Másfelől e meglátásokat egy, az egész elemzésen végigvonuló, különböző tematikus kérdéshorizontok felől körüljárt esettanulmányon – a holokauszttagadás wittgensteini ’modellezésén’ – keresztül (újra)értelmezve arra tettem kísérletet, hogy felmutassam: Egy ilyen fókuszú Wittgenstein-interpretáció a leghétköznapibb társadalmi feszültségek esetében is szolgálhat nem csupán filozófiai, de praktikus tanulságokkal is. A vizsgálat célja szerint megkísérelte bemutatni, hogy a wittgensteini gondolatrendszer ilyen fókuszú (újra)olvasása adekvát eszköz lehet a kirekesztés alakzatai kialakulásának, modellezésének, a mutuális félre- és meg-nem-értések bonyolult hálójának a topologizálása, az ezekre adható egyéni és társas-kulturális válaszok, meg- és feloldási lehetőségek felrajzolása tekintetében. Ezt alátámasztandó vizsgálódásaimban kitértem az antifundamentalizmusra, a relativizmusra, a transzcendentalizmusra, továbbá az etika kimondhatatlanságára s megalapozhatatlanságára, illetve az összebékíthetetlennek tűnő világképütközésekre vonatkozó megjegyzések rekapitulálására, (re)interpretálására s rekontextualizálására; olyan alapvető wittgensteini meglátások hátterével próbálva (újra)értelmezni azokat, mint a szabálykövetési megfontolások, a privátnyelv-kritika vagy a mondás-mutatás distinkció. Témaválasztásom duális orientációjú próbált lenni, mert nem csak az iménti irányból kívánta szemügyre venni a problémát, hanem egy másikból is. Approximációimban ugyanis nem csupán arra kerestem a választ, hogy a wittgensteini filológia és exegézis talaján kibomló Wittgenstein-alkalmazás mennyiben vethet fényt kortárs társadalmi és kulturális dilemmákra, hanem amellett is megpróbáltam érveket felhozni, hogy e dilemmák wittgensteini examinációja a wittgensteini gondolatokat is új megvilágításba helyezhette, a klasszikus passzusok egy ’alkalmazott’ olvasat felől újabb megértésrétegekkel gazdagodhattak. In my dissertation I argue that Wittgenstein could have conceived his philosophical therapy as a sort of ‘cure’ for social-political ‘sicknesses’ such as holocaust-denial and the underlying antisemitism. I aim to show, that those insights the majority of commentators treat as exclusively epistemological can be read as demonstrating this as well. In order to show this, I muster philological evidence supporting the ethical, socio-critical and political interpretation of Wittgenstein’s thoughts, through (re)interpreting, recapitulating and recontextualizing particular remarks I find clear and relevant to my topic. On the other, by (re)interpreting these remarks in the frame of a case-study (the Wittgensteinian ‘modelling’ of holocaust-denial) I try to show the following: This reading can support us both with practical, therapeutic, and not merely philosophical insights regarding even our most ordinary and highly current social tensions as well. My investigations aim to present why I consider such a (re)reading of the Wittgenstein’s thoughts an adequate vehicle for topologizing the emergence, formulation and functioning of the forms of discrimination, and for describing what sort of individual and communal answers and solutions are possible. To support this conception, my examinations touch upon the recapitulation, recontextualization and reinterpretation of remarks on questions of the ineffability of ethics, antiessentialism, antifoundationalism and on the irreconcilable world-picture clashes read against the background of the rule-following considerations, the private-language argument, and the say-show distinction. I elaborate on this for two reasons: 1) to examine this subject from the direction expressed above; and 2) to present arguments supporting the idea that such an application can put the Wittgensteinian dilemmas into a new, fresher light as well.	hu_HU
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	178	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/192702
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	relativizmus	hu_HU
dc.subject	Wittgenstein	hu_HU
dc.subject	alaptalanság
dc.subject	inkommenzurabilitás
dc.subject	összebékíthetetlenség
dc.subject	holokauszttagadás
dc.subject	kirekesztés
dc.subject	ez etika kimondhatatlansága
dc.subject	relativism
dc.subject	antifoundationalism
dc.subject	incommensurability
dc.subject	irreconcilability
dc.subject	Holocaust-denial
dc.subject	discrimination
dc.subject	ineffability of ethics
dc.subject.discipline	Filozófiai tudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu_HU
dc.title	A hallgatás radikalitása	hu_HU
dc.title.subtitle	Közelítések a Wittgensteini gondolatrendszer terapikus olvasatához	hu_HU
dc.title.translated	The Radicality of Silence	hu_HU
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu

A hallgatás radikalitása

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Gyűjtemények