A sejtmagreceptorok a fehérjeszintézis transzkripciós szinten történő szabályozásában töltenek be kulcsszerepet. Specifikus válaszadó elemekhez kapcsolódva, ligandfüggő módon szabályozzák a célgénjeik átíródását. A magreceptorok alapállapotban korepresszor, ligand hatására koaktivátor fehérjekomplexhez kapcsolódnak. Célunk a receptorműködés molekuláris lépéseinek tanulmányozása fluoreszcens fehérjék és modern biofizikai technikák felhasználásával egyedi sejtek szintjén, egyedi molekula érzékenységgel. A létrehozott teljes hosszúságú GFP-RXR receptor és mCherry-ACTR koaktivátor interakciós domén diffúzióját vizsgáltuk fluoreszcencia korrelációs spektroszkópiával. A módszer lényege, hogy a fókuszált lézernyaláb által megvilágított szubfemtoliteres térfogatból származó fluoreszcencia intenzitást detektáljuk, melynek ingadozása függ a diffúzió sebességétől. A módszerrel meghatározható a molekulák mobilitása, koncentrációja, és megbecsülhető a molekulatömege is. Méréseinket HeLa sejtvonalak sejtmagjában végeztük. A receptorok két eltérő diffúziós idejű komponenst alkotnak, melyek a molekula szabad, illetve kötött állapotának felelhetnek meg. Ezek aránya ligandkezelés hatására szignifikáns változást mutatott. További célunk megvizsgálni a komplexben lévő molekulák egymáshoz képesti elhelyezkedését fluoreszcens rezonacia energia transzfert, illetve keresztkorrelációs spektroszkópia segítségével.