Szakdolgozatomban egy irodaépület hűtési és fűtési rendszerét terveztem meg fan-coilos hőleadással és hőszivattyús hőtermeléssel. A munkám elkészülte után úgy vélem, a kemény munka meghozta gyümölcsét, és az előre kitűzött célokat sikeresen elérve egy átgondolt, összeszedett, alapos dolgozatot sikerült megírnom. A szakdolgozat első részében részletesen bemutattam az épületet, annak elhelyezkedését, főbb tulajdonságait, valamint a helyiségek elrendezését. Itt kerültek leírásra az épület tervezés szempontjából fontos szerkezetei, azok hőtechnikai paraméterei. Megvizsgáltam ezeket a szerkezeteket a jelenleg érvényben levő szabvány előírásainak függvényében, és az épület részei megfelelőnek bizonyultak. A fejezet végén ismertettem a hőtechnikai méretezéseket, előbb a hőveszteség számítást, majd utána a hőterhelés számítást. Mindkét metódus során bemutattam a használt szabványokat, azok alapján a számításaimat, melyek végén megkaptam a további tervezéshez szükséges hőterhelési és hőveszteségi értékeket. A második részben a megrendelői igények bemutatása után elkezdtem vizsgálni a lehetséges energialeadó rendszereket. Először a hűtési rendszerhez szükséges energialeadókat és azok típusait elemeztem az előnyeik és hátrányaik bemutatásával, míg végül eldöntöttem, hogy a fan-coilokat választom erre a célra. Utána következett a fűtési hőleadók témaköre, ahol végül szintén a fan-coil mellett döntöttem, radiátorokkal kiegészítve az alárendelt helyiségekben. A hőleadók kiválasztását követte az energiatermelési lehetőségek vizsgálata és bemutatása. Itt is megvizsgáltam előnyök és hátrányok tekintetében a lehetséges fűtő, illetve hűtő berendezéseket, majd arra a döntésre jutottam, hogy a legoptimálisabb megoldás az lesz, ha hőszivattyút használok mindkét esetben. A fejezet második felében részletesen bemutattam a fan-coilok és a hőszivattyúk felépítését, típusait, működési elvét és főbb tulajdonságait. A harmadik fejezetben végig haladtam a rendszer tervezésének lépésein, kezdve a megfelelő fan-coilok kiválasztásával. Ezt követte a hőszivattyú kiválasztása, majd az elosztói rendszer, illetve a gépház bemutatása. A fejezet végén a szükséges biztonsági berendezések méretezései kaptak helyet. Végül dolgozatom zárásaként az utolsó fejezetben röviden bemutattam az épületben rejlő fejlesztési potenciált. Ismertettem a lehetőségeket a magasabb fokú energiatudatosság és költséghatékonyság eléréséhez, mely a megrendelő számára jó kiindulópont lehet a jövőbeli fejlesztések tervezéséhez.