Kultúrtörténeti értékeink védelmében: a Kis-sárréti karikás ostor

dc.contributor.advisorKozák, Lajos
dc.contributor.authorSándor, Bálint
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-05-20T09:06:50Z
dc.date.available2019-05-20T09:06:50Z
dc.date.created2019-04
dc.description.abstractA természetvédelem tevékenységi körébe nem csupán Földünk élővilágának, természeti rendszereinek megóvása tartozik. Történelmünk hagyományos gazdálkodási módjainak, tájhasználatának, kultúrtájainak fenntartása és kultúrtörténeti értékeink megóvása ugyancsak a természetvédelem feladata. Sajnálatos módon kulturális értékeink sok tekintetben hatalmas értékvesztésen estek át az utóbbi pár évtized leforgása alatt. Némely értékeink csak rendkívül nagy ráfordításokkal őrizhetőek meg a megfelelő hatékonysággal. A néprajzi értékek az utóbbi kategóriába tartoznak. Az emberiség egyik legősibb mestersége, a pásztorkodás hasonló módon szenvedett egyre nagyobb csorbát. A magyar pásztorhagyományok, a pásztorművészetek egykori változatossága mára töredékévé zsugorodott. Megtartásuk, felidézésük rendkívül nehéz feladat, mivel az utóbbi évszázadban a pásztorság a társadalomnak már egy igencsak szűkülő rétegét alkotta. Békés megye és a Kis-Sárrét pásztorságát nem tartották igazán jelentősnek az Alföldi régiók között. Azonban mégis egyedülálló térségről beszélhetünk a pásztorság gyakorlata és a pásztorművészetek megvalósulása terén. A hajdanán itt megtalálható árterek az 1860-as évek lecsapolási munkáit megelőzően vízjárta területek voltak. A más térségektől ily módon elszigetelt pásztorkodás folytonossága a pásztorművészetek egyedi alakulását és továbbadását tette lehetővé. A karikás ostor a magyar pásztorkodás ikonikus eszköze, terelőeszköz, fegyver használója kezében. Világviszonylatban egyedi módon készül és használatos. Hazánk kultúrtörténeti jellegzetessége, manapság az elsősorban Nemzeti Parkok által foglalkoztatott pásztorok napjainkig készített és alkalmazott használati tárgya. Ebből kifolyólag kultúrtörténeti érték természetvédelmi kategóriába való besorolása tökéletesen indokolt. A karikás ostorok egykori tájegységekre, térségekre jellemző formái azonban - a hortobágyi ostor kivételével - gyakorlatilag kivesztek. Diplomadolgozatom témája a kis-sárréti karikás ostor, mely a Kis-sárrét unikális pásztorművészeti értékekben gazdag területén fejlődött ki, mára csaknem teljesen elfeledett helyi jellegzetességként. A karikás ostorokról leírt általános tudnivalókat követően ezen ostortípus rekonstrukciójára alkalmas anyagot állítottam össze a fellelhető korabeli források felhasználásával.hu_HU
dc.description.correctorVT
dc.description.courseTermészetvédelmi mérnökhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent49hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/267910
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectKultúrtörténeti értékhu_HU
dc.subjectKis-sárréthu_HU
dc.subjectkarikás ostorhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelemhu_HU
dc.titleKultúrtörténeti értékeink védelmében: a Kis-sárréti karikás ostorhu_HU
Fájlok