Kelet-Magyarország gazdasági versenye a felsőoktatás megváltozott szerepe által

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy, Adrián Szilárd
dc.contributor.authorTóth, Levente
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-05-10T07:06:38Z
dc.date.available2023-05-10T07:06:38Z
dc.date.created2023-04-25
dc.description.abstractAz elmúlt évtizedekben rengeteget változott a hazai és a nemzetközi gazdasági környezet. Magyarország szempontjából a rendszerváltással és a piacgazdaság felállásával egy teljesen új fejezet kezdődött. Egyrészt az ország egy új, globális és nemzetközi versenyhelyzetben találta magát, emellett az első években komoly válsággal küzdött. Másrészt ennek a globális versenynek a keretében, a központosított gazdasági tervezés megszűnésével relevánssá vált az országon belüli területi verseny, egyes régiók, megyék és települések között. Minden terület arra törekszik, hogy saját lakosai és vállalatai számára a legnagyobb jólétet érje el. Fontos azonban, hogy ez a verseny nem kifejezetten a versenytársak egymás elleni, pontosabban egymás rovására irányuló magatartással párosul. A rendszerváltást követően hazánkban egy Nyugat- és főváros központú gazdasági térszerkezet alakult ki. Az infrastrukturális helyzet és a nagyobb beruházások mind ezt alapozták meg. Később, a 2004-es csatlakozásunkkal az Európai Unióhoz, megváltozott a területi politika és a területfejlesztés gondolata. A régiók Európájában elsődleges cél a kohézió, vagyis az elmaradottabb területek felzárkóztatása az EU-s átlaghoz. Ezt a célt szolgálják a különböző támogatási formák, operatív programok és pályázatok, amelyeket az Unió 7 éves pénzügyi költségvetési ciklusa határoz meg. A 2008-2009-es gazdasági válságot, valamint az azt követő kilábalás éveit követően, az elmúlt évtized nagy részét kedvező hazai és nemzetközi gazdasági környezetben töltötte az ország. Ennek a covid járvánnyal járó recesszió vetett véget, azt követően pedig elsősorban a nemzetközi politikai helyzet befolyásolja az egyes országok gazdasági helyzetét, nehézségeit. A 2010-2020 közötti évtized azonban utólag egyértelműen a kedvező feltételek melletti fejlődés időszaka volt. A jelenlegi kormány célul tűzte ki, hogy a Nyugat- és főváros központú gazdasági térszerkezetet ellensúlyozni próbálja és a keleti országrészt felzárkóztatja. Kelet-Magyarországon három megyeszékhely viszonylag közel található egymáshoz, továbbá mind a három egyetemváros is egyben: Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza. A területi verseny közgazdasági elméletei alapján tudjuk, hogy ezen települések versenyeznek egymással, amely nem csupán gazdasági, hanem felsőoktatási vetületben is megjelenik. A felsőoktatásnak ma már annyira erős kapcsolódása van a gazdasági életbe, hogy ilyen szempontból releváns együtt kezelni, együtt vizsgálni. Egyrészt a felsőoktatás fontos szerepet tölt be a tudományos kutatás és az oktatás szempontjából. Új tudást hoz létre a társadalomban, amely a mai tudásalapú társadalomban rendkívül értékes. Az oktatás révén pedig ellátja a környező gazdasági térséget magasan képzett munkaerővel. Mára már egyre erősebb az egyetemek harmadik profilja is, amely a kutatás-fejlesztés és innováció fogalmi készletéhez kapcsolódik. Ennek lényege, hogy az akadémiai szféra törekedjen arra, hogy a létrehozott tudást nem csupán tudományos berkeken belül hasznosítsa, hanem segítse annak hasznosulását a társadalmi és gazdasági világban. A fentiek alapján érdemes megvizsgálni, hogy a három említett település, illetve a hozzájuk kapcsolódó régió (jelenleg vármegye), hogyan versenyzett egymással az elmúlt évtizedben. Milyen fejlődést tudtak realizálni önmagukhoz, illetve versenytársaikhoz képest. Az elmúlt időszakban hatalmas közérdeklődést és közéleti visszhangot váltott ki, hogy Debrecenben valósul meg az eddigi legnagyobb hazai beruházás (CATL). Tekintettel arra, hogy a regionális verseny egyik legfontosabb aspektusa a vállalatok telephelyválasztásához kötődik, feltételezhető, hogy az elmúlt időszak versenyét Debrecen nyerte meg gazdasági és felsőoktatási értelemben, ezt állítja a dolgozat hipotézise. A hipotézis vizsgálatához szekunder, különböző statisztikai adatok és adatbázisok információi kerültek vizsgálatra. A modellben összesen 5 db indikátor mutató került kiválasztásra, melyből három gazdasági (GPD, foglalkoztatottság, vállalkozási demográfia) és kettő a felsőoktatási (publikációk, iparjogvédelmi bejelentések) teljesítményt tükrözi (
dc.description.courseMaster of Business Administration (MBA)
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent56
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/352493
dc.language.isohu
dc.subjectRegionális verseny
dc.subjectfelsőoktatás szerepe
dc.subjectgazdasági verseny
dc.subjectKelet-Magyarország
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány
dc.titleKelet-Magyarország gazdasági versenye a felsőoktatás megváltozott szerepe által
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Gazdálkodástudományi Intézet)