Dolgozatomban elsőként a Karády-mítosz történelmi és társadalmi kontextusát vizsgálom az 1979-es újrafelfedezésének a fordulatából kiindulva. Majd reprezentáció- és sztárelméletek segítségével próbálom felfejteni életútjának mélyebb jelentésrétegeit. Ezt követően néhány kulturális és mediális jelenséget elemezve mutatom be a létező kultusz megvalósulási formáit, majd a Karády-jelenséget mint imázselemet. A dolgozatomban a Karádyról szóló diskurzus alakulástörténetét kívánom bemutatni, melynek hátterében kirajzolódhatnak a XX. századi magyar történelem második felének az emlékezetpolitikai tendenciái is. Ezekben a megjelenési formákban tetten érve a Karády-mítosz darabjait talán teljesebb képet kaphatunk mai jelentéséről, szerepéről, identitásképző erejéről, s arról, hogyan válhat újra és újra a „vágyak tükörképévé”, s miképpen létezhet Karády Katalin mai is mint élő emlékezethely.