Az ipari sörfőzés kora Magyarországon az I. világháborút követően kezdődött el. Azóta az eltelt évtizedek során sörgyáraink számos átalakuláson mentek keresztül. Egyesülés, a II. világháborút követően államosítás majd, a rendszerváltást követően privatizációk során létrejött a három nagy hazai sörgyárunk amelyek néhány tulajdonosváltást követően elnyerték mai formájukat. Ez a három sörgyártó birtokolja a piac kb. 90%-át egyenlő arányban. A söröket árszegmens szerint szuperprémium, prémium, mainstream, economy kategóriákba sorolhatjuk. Sokszor azonban nehéz kategorizálni a termékeket hiszen, a gyártók saját márkáikat saját definícióik alapján pozícionálják, így ami egyik gyártónál prémium kategória lenne, a másik esetben más kategóriába kerülne. Diplomamunkám során szerettem volna kideríteni, hogy miben különbözik beltartalomban egy olcsó illetve egy drága sör. Ehhez két sörgyártó hat-hat különböző termékét szereztem be, majd árszegmens csoportok szerint párosítva vizsgáltam őket egymáshoz viszonyítva. A színintenzitás mellett szerves és szervetlen alkotóelemek vizsgálatára is sor került. Szerves vegyületek esetében vizsgáltunk összes savasságot és keserűsav-tartalmat, az antioxidáns hatású vegyületek közül a fenolos vegyületek és a flavonoidok mennyiségét határoztuk meg. Az ásványi anyag tartalom mérés során pedig a sörben található szervetlen mikro- és makroelemek mennyiségét mértük meg.