A Streptomycesek többféle szekunder metabolit előállítására képesek, emiatt az egyik legfontosabb mikrobiális nemzettségnek tekinthetőek. Sokféle antibiotikum és más gyógyászatban, illetve iparban használt készítmény (pl. daganat ellenes szer) származtatható tőlük, emellett a gyógyászatban használt antibiotikumok közel 80%-át ők termelik. A morfológiai differenciálódás és szekunder metabolit termelés szabályozásában fontos szerepet játszanak a pleiotróp hatású autoregulátorok, mint például az A-faktor, és a C- faktor. Nagy jelentőséggel bírnak az említett molekulákon kívü a szekunder metabolizmus szabályozásában a különböző, tápanyag limitáció hatására expresszálódó válaszregulátorok (AfsR) is. A Streptomycesek a kutatók érdeklődését komplex életciklusukkal és az azzal összefüggő változatos szekunder metabolit termelésükkel vívták ki.Kutatásom során a baktériumok közül a sztreptomicint termelő Streptomyces grieus törzzsel foglalkoztam. A S. griseus NRRL-B2682/AFN bald mutáns törzs, a S. griseus NRRL-B2682/AFN-afsR és a S. giseus NRRL-B2682 vad típusú A-faktort termelő törzs membrán- és intracelluláris fehérje mintázatának kvantitatív proteomikai analízissel történő összehasonlítást végeztük el kutatásom során.
Emellett proteomikai megközelítést használtunk ahhoz ,hogy milyen folyamatok szabályozásában következik be a változás az afsR hiánya következtében. Milyen primer és szekunder metabolikus folyamatokban van fehérje szinten expressziós különbség az AFN és az AfsR-t expresszáló transzformáns között.