Az arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története

Lichtneckert, András

Az arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története

dc.contributor.advisor	Solymosi, László
dc.contributor.author	Lichtneckert, András
dc.contributor.authorvariant	Lichtneckert, András
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskola
dc.date.accessioned	2009-03-10T13:37:41Z
dc.date.available	2009-03-10T13:37:41Z
dc.date.created	2007	en
dc.date.defended	2008-04-09
dc.date.issued	2009-03-10T13:37:41Z
dc.description.abstract	Az értekezés három időrendi részben sorra veszi a szőlőhegyek, a földesurak, a szőlőbirtokosok, a szőlők adózta-tása, a szőlőhegyi ingatlanforgalom és a szőlészet-borászat történetének alakulását. Az egyes részekben kitér a speciális jelenségekre, mint amilyen a középkorban az elpusztult Magyare falu szőlőhegyének változó elnevezése (Úraszó hegye – Sikát-hegy – Istenfia hegye – Kereszt-hegy) és annak magya-rázata. A második részben külön fejezetben vázolja azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek szerepet játszottak a török kor végére kialakult nagy szőlőterületek létrejöttében. A harmadik részben specifikus jelenség a közeli svanyúvízi gyógyfürdő hatása a szőlőhegyi építkezésekre. Az értekezés negyedik része tárgyalja a szőlőhegyi önkormányzat történetét. IV. Mivel a bortermelés szempontjából a legfontosabb tényező a termőhely, az értekezés bemutatja a szőlőhegyek és a szőlőültetvények területi elhelyezkedését, melyben az idők folyamán kisebb-nagyobb módosulások következtek be, amelyek közül a legfontosabb a 19. század első felében történt: a szőlőkkel az alacsonyabban fekvő területeken terjeszkedtek, beültették a Balatonra lejtő hegyoldalakon kívül a Koloska-patak menti szűk völgyben fekvő irtásföldeket is. A közég határában végbement folyamat hasonló irányú volt azzal, ami a Balaton-felvidék többi településén és országos méretekben az Alföldnek a szőlőművelésbe való bevonásával lezajlott. V. Arács a középkortól kezdve egyházi és világi birtok, de a 16. századtól nagyobb részben a Csoronok, Nádasdyak, majd az Esterházy grófok devecseri uradalmához tartozott. A szőlők egy részéből az arácsi kisnemes családok kapták a hegyvámot. A 16. században az Ajkaiak, Arácsiak, Bejciek helyét a Darabosok, Szilassyak és Móroczák foglalták el. A 16. század közepén az arácsi szőlőhegy elpusztult, de néhány évtized múlva újjáépítették. A szőlőbirtokosokra, a munkaerő alakulására vonatkozó adatok azért fontosak, mert részben azokkal lehet megmagyarázni a szőlőterület nagyságá-ban bekövetkezett hullámzást, a 17. században kiugró nagysá-gú szőlőterületet. Darabos György 1641. évi végrendelete sze-rint csupán az ő földjén a kétszeresére növekedett az adózó szőlőterület. A szőlőművelésben a 17. században bekövetke-zett fellendülés részben annak köszönhető, hogy a földesurak munkaerő hiányában nem tudtak allodiális szőlőgazdaságokat fenntartani, és a boradó bevételeik növelése miatt szorgalmaz-ták az új szőlőtelepítéseket, részben pedig annak, hogy az extraneusok, főleg a veszprémi végvár vitézei elegendő számban jelentkeztek szőlőtelepítésre és szőlővásárlásra. A birtokosok kedvező összetétele okozhatta azt, hogy a kis területű arácsi szőlőhegyen a környező településekhez képest (Alsóörs, Cso-pak, Füred stb.) a legmagasabb volt az eladott szőlők értéke. A papi tized megszüntével a 17. századtól kezdve ked-vezően alakult Arácson a szőlők utáni adó, mely a hegyvámot jelentette, borból és ajándékokból állt. Kedvezőtlen volt vi-szont az, hogy a helybeli jobbágyok a házaik után is boradóval tartoztak, és az, hogy a töröknek is adóztak. A középkori és török kori szőlőművelés és borkészítés módjáról alig vannak források, mert elsősorban jogbiztosító iratok maradtak fenn ebből a korból. A középkorban és a török korban a szőlőket kopaszra metszették, a leszüretelt szőlőből taposással állították elő a tiszta mustot, amelyből megadták a boradót. A préssel csigerét készítettek. Ritka eset, hogy pincés szőlőről van adat Arácsról. Valószínűleg a közbiztonság hiá-nya miatt a szőlőhegyeken nem építettek pincéket	en
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	227	en
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/79798
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	en	en
dc.subject	Szőlőművelés	en
dc.subject	Viticulture	en
dc.subject	Magyarország
dc.subject	Arács
dc.subject	Hungary
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	en
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	Az arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története	en
dc.title.translated	History of the Arács Vineyard and its Wine Community	en