Hazánk szarvasmarha-tenyésztése az 1970-es években jelentősen átalakult. A szakosodás következtében az addig tenyésztett kettős hasznosítású magyar tarkát felváltotta a holstein-fríz fajta. A specializációra azért volt szükség, mert a fogyasztói igények megváltoztak, nőtt a tej és tejtermékek iránti kereslet. A nagy mennyiségű tejtermelésre végzett szelekció azonban számos értékmérő tulajdonság romlását eredményezte, melyek közül az egyik legnagyobb jelentőségű a hasznos élettartam csökkenése.

Dolgozatomban a lineáris leíró küllemi tulajdonságok és a hasznos élettartam közötti kapcsolatot vizsgáltam. Elemzéseimet egy hazai, nagyüzemi, intenzíven tejtermelő állomány adatai alapján végeztem el. Vizsgálataimhoz az állományt élettartam szerint csoportosítottam. Rövid élettartamúnak a maximum három laktációt élt, hosszú élettartamúnak a négy vagy négynél több laktációt teljesített teheneket soroltam. Az elemzéseket a szélsőségesen rövid, egy laktációt teljesített egyedeknél is elvégeztem. Összesen 16 lineáris küllemi tulajdonságot és ezek kombinációit vizsgáltam. A túlélési elemzést Kaplan-Meier eljárással és Cox regressziós modellel végeztem el.

A teljes állomány lineáris pontszámai alapján megállapítottam, hogy a tehenek néhány tulajdonságban (erősség, tőgyfüggesztés) felülmúlták az országos átlagot. Azonban a hátulsó láb oldalnézetben, a hátulsó láb hátulnézetben, a körömszögben, az elülső tőgyfél illesztésben, a tőgymélységben és a bimbóhelyeződésben elmaradtak az országos átlagtól. Megállapítottam, hogy a tőgy miatt kiesett egyedek kedvezőtlenebb elülső tőgyfél illesztéssel, hátulsó bimbóhelyeződéssel és bimbóhosszúsággal rendelkeztek. A túlélési analízis alkalmazásával a különböző tulajdonságok selejtezésre gyakorolt hatását vizsgáltam. Eredményeim azt igazolták, hogy a selejtezés kockázata akkor volt nagyobb, ha a farmagasság, a hátulsó tőgyfél magassága, a tőgymélység, és a bimbóhelyeződés kedvezőtlen volt. A szűk és közepes farszélességű, valamint a laza elülső tőgyfél illesztésű egyedek szintén nagyobb arányban selejteződtek. A kiválasztott tulajdonság kombinációk általában nem voltak hatással a hasznos élettartamra, feltehetően azért, mert egyéb tényezők határozták meg a selejtezést. További tulajdonságok bevonása a túlélési analízisbe elősegítheti a tudatosabb tenyésztői munkát és ezáltal a tejhasznosítású állományoknál nagyobb genetikai előrehaladás érhető el.