A dolgozatban tett jogösszehasonlítás és esetelemzés alapján megállapítható, hogy a tradicionális különbségek ellenére az elemzés tárgyává tett angolszász és civiljogi rendszer a szerződésszegés vonatkozásában egyfajta közeledést mutat egymás irányába. A két rendszer közötti differencia egyre inkább halványodik, köszönhetően elsősorban a bíróságok sok esetben valóban jogfejlesztő tevékenységének. Az angol jog vonatkozásában az equity bíróságok egyre inkább kiterjesztően értelmezik az egyediség fogalmát, teret engedve így a természetbeni teljesítésre való kötelezés szélesítésének. A common law merev szemléletének az oldódása figyelhető meg az amerikai jog gyakorlatában is. Az USA egységes szerződési jogát megteremtő UCC alapvető célkitűzése volt a kereskedelem liberalizálása. Ennek elősegítése érdekében a szabálygyűjtemény megteremtette a lehetőséget, hogy a bíróságok nagyobb hangsúlyt fektessenek a jogosult teljesítéshez fűződő érdekére. A gazdasági érdekek ugyanakkor sok esetben a természetbeni teljesítés elrendelése ellen szólnak. A kereskedelmi viszonyok között megkötött kontraktusok megszegése esetén ugyanis a jogosultnak a legtöbb esetben lényegesen nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy az árut a lehető legrövidebb idő alatt beszerezze, ezáltal őrizve piaci pozícióját. Ezekben az esetekben a kártérítés megfelelőbb jogorvoslatnak tűnik. Ezt ismeret fel a civiljogi rendszer, melynek bizonyítéka a vizsgált civiljogi országok megújult szerződésszegési joga. A gazdasági szempontok mellett, a kodifikációs folyamatok során a civiljogi rendszerek figyelembe vették a normatív szabályozással ellentétes joggyakorlatot, mely azt mutatta, hogy a jogaikban sértett felek szerződésszegés esetén túlnyomórészt kártérítést követeltek, a természetbeni teljesítéssel szemben. A vizsgált civiljogi országokban tehát a természetbeni teljesítés primátusa nem jelent többet annál, hogy ha a jogosult ezt igényli, a jogi szabályozás ezt könnyebben érvényesíti. A két jogrendszer közötti közeledés jogelméleti szempontból sem tarthatatlan folyamat. Kapcsolódási pontok figyelhetőek meg mindkét rendszer vonatkozásában a másik irányába. Az angolszász jog esetében a pacta sunt servanda elvét hirdető ígéret teória, míg a civiljog vonatkozásában a gazdasági szempontok érvényesítése szolgálhat kapcsolódási pontként.