Természetbeni teljesítés vagy kártérítés? Kontinentális és angolszász jogrendszeri válaszok
| dc.contributor.advisor | Fézer, Tamás | |
| dc.contributor.author | Boros, Sándor | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2019-12-18T11:16:17Z | |
| dc.date.available | 2019-12-18T11:16:17Z | |
| dc.date.created | 2019-12-18 | |
| dc.description.abstract | A dolgozatban tett jogösszehasonlítás és esetelemzés alapján megállapítható, hogy a tradicionális különbségek ellenére az elemzés tárgyává tett angolszász és civiljogi rendszer a szerződésszegés vonatkozásában egyfajta közeledést mutat egymás irányába. A két rendszer közötti differencia egyre inkább halványodik, köszönhetően elsősorban a bíróságok sok esetben valóban jogfejlesztő tevékenységének. Az angol jog vonatkozásában az equity bíróságok egyre inkább kiterjesztően értelmezik az egyediség fogalmát, teret engedve így a természetbeni teljesítésre való kötelezés szélesítésének. A common law merev szemléletének az oldódása figyelhető meg az amerikai jog gyakorlatában is. Az USA egységes szerződési jogát megteremtő UCC alapvető célkitűzése volt a kereskedelem liberalizálása. Ennek elősegítése érdekében a szabálygyűjtemény megteremtette a lehetőséget, hogy a bíróságok nagyobb hangsúlyt fektessenek a jogosult teljesítéshez fűződő érdekére. A gazdasági érdekek ugyanakkor sok esetben a természetbeni teljesítés elrendelése ellen szólnak. A kereskedelmi viszonyok között megkötött kontraktusok megszegése esetén ugyanis a jogosultnak a legtöbb esetben lényegesen nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy az árut a lehető legrövidebb idő alatt beszerezze, ezáltal őrizve piaci pozícióját. Ezekben az esetekben a kártérítés megfelelőbb jogorvoslatnak tűnik. Ezt ismeret fel a civiljogi rendszer, melynek bizonyítéka a vizsgált civiljogi országok megújult szerződésszegési joga. A gazdasági szempontok mellett, a kodifikációs folyamatok során a civiljogi rendszerek figyelembe vették a normatív szabályozással ellentétes joggyakorlatot, mely azt mutatta, hogy a jogaikban sértett felek szerződésszegés esetén túlnyomórészt kártérítést követeltek, a természetbeni teljesítéssel szemben. A vizsgált civiljogi országokban tehát a természetbeni teljesítés primátusa nem jelent többet annál, hogy ha a jogosult ezt igényli, a jogi szabályozás ezt könnyebben érvényesíti. A két jogrendszer közötti közeledés jogelméleti szempontból sem tarthatatlan folyamat. Kapcsolódási pontok figyelhetőek meg mindkét rendszer vonatkozásában a másik irányába. Az angolszász jog esetében a pacta sunt servanda elvét hirdető ígéret teória, míg a civiljog vonatkozásában a gazdasági szempontok érvényesítése szolgálhat kapcsolódási pontként. | hu_HU |
| dc.description.course | Jogász | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/278126 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | szerződésszegés | hu_HU |
| dc.subject | kártérítés | hu_HU |
| dc.subject | természetbeni teljesítés | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
| dc.title | Természetbeni teljesítés vagy kártérítés? Kontinentális és angolszász jogrendszeri válaszok | hu_HU |
| dc.title.translated | Specific performance or damages? Civil and common law answers | hu_HU |