A dolgozattal a célom az volt, hogy a szakirodalom, valamint saját és más, hasonlóképp IT szolgáltatásnyújtó vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók tapasztalatai alapján választ kapjak arra, miként értékelik a Problémamenedzsment folyamat hasznait és eredményességét az azzal közvetlen kapcsolatban állók, és milyen tényezők befolyásolják annak elfogadottságát. A választott kutatási módszer szerinti kérdőívben a számos változó mentén beérkezett válaszok rávilágítanak a Szakirodalmi áttekintésben taglalt szempontokra és összefüggésekre, és irányt mutatnak a Problémamenedzsment, mint ITIL folyamat elfogadottságának növelési lehetőségeire, ami azzal karöltve a folyamat hatékonyságát és eredményességének fejlesztését is jelenti. A kérdőív magyarországi IT Shared Service Center kiszervezett vállalatok Szolgáltatásüzemeltetéshez és Szolgáltatásnyújtáshoz köthető tevékenységű munkatársainak válaszait gyűjtötte össze, ahol a feltett kérdések a Problémamenedzsment működését alapvetően meghatározó és befolyásoló tényezőknek a megkérdezettekben leképezett benyomásait, általános véleményét hivatottak felmérni, és ahol a válaszok – a csoportosító kérdések kivételével – tízfokozatú ordinális Likert-skálán voltak megadhatóak. A csoportosító kérdések lehetőséget teremtettek a skálás válaszok eltérő tulajdonságú csoportok szerinti és közötti értékelésére, melynek differenciáló szempontjai az ITIL-képzettség és IT területen szerzett szakmai tapasztalat voltak. A beérkezett válaszok elemzésében a kis mintaelemszámra (25 válaszadó) tekintettel F-próbát és t-próbát alkalmaztam, melyek eredményei segítséget nyújtottak a válaszok megfelelő értékelésében, azok jelentésének helyes és mély értelmezésében. A vizsgálat eredményei igazolták az előzetes saját, és a szakirodalmi áttekintésben fellelt elképzeléseket és tapasztalatokat, miszerint a Problémamenedzsment folyamatának az azzal kapcsolatban állók által vélt értékeit lényegesen befolyásolja: a foglalkoztató vállalat attitűdje a folyamat keretrendszerét jelentő ITIL vonatkozásában, illetve a szolgáltatásnyújtást érintő hibák megértése és javítása irányában; a Problémamenedzsent és egyéb folyamatok közötti együttműködés vélt és tényleges minősége; a megfelelő perspekívát nyújtó és azt tágító adatok rendelkezésre állása; az objektív tényezőt jelentő munkateher mennyisége és minősége; a Problémamenedzsment folyamatát működtető személyek kvalitása; még pontosabban szólva mindezen tényezők érzékelése és értékelése a válaszadók által. A leszűrt konklúziók eredményeképpen a Problémamenedzsment elfogadottságát növelő intézkedéseket és akcióterveket fogalmaztam meg, és leírtam egy, a jelen dolgozatra ráépülő további kutatás lehetséges irányát és módját, amely elvezethet egy érettebb és elfogadottabb Problémamenedzsment koncepció megvalósításához információtechnológiai profilú vállalati környezetben.