A teljesség igénye nélkül áttekintem a tanúvédelem kialakulásának történetét, fogalmi változásait, alkalmazását a magyar büntetőeljárásbanDolgozatomban vizsgálom az általános szabályok egyezőségét a már hatálytalan és jelenleg hatályban lévő törvényekben, különös tekintettel a 2001. évi LXXXV. törvényre. Ugyanis a törvény megalkotásának az volt a célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek, akik az igazságszolgáltatási tevékenységet segítik és akik ezekből kifolyólag kerülnek olyan helyzetbe, hogy fenyegetettség érheti őket, illetve a saját és családjuk testi épsége. E személyek igénylik az állam fokozott védelmét. A különleges intézkedéseknek célja, hogy a fenyegető veszély mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával elősegítse a bűnözés kiemelkedően súlyos, főleg a szervezetten elkövetett bűncselekmények elleni küzdelmet és hatékony érvényesítését a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak. Valamint a 2017. évi XC. törvényt, amely jelenleg is hatályban levő törvényünk. Ez már komplex átfogó részletességgel rendelkezik a tanúról, mint személyről. a Kötelezettségeit is lefedi, ugyanis korábbi törvények tekintetében megfigyelhető volt különböző joghézagok, amelyek okoztak több kellemetlenséget a hatóságoknak is, illetve magának a tanúnak is.