A témaválasztásom egyik indoka, hogy nem található a specialty kávé piacával kapcsolatos hazai kutatás és publikáció sem, ezért a téma vizsgálata újszerű. A szakirodalmi áttekintésben a specialty kávé meghatározását, az SCA rendszert, a kávé pontszámozásának módját, valamint a specialty kávé főbb fogalmait mutatom be. Ismertetem a nemzetközi kávépiac kialakulását, az összetételét és a termelő országok helyzetét, ezt követően pedig továbbiakban felvázolom a kialakult trendeket és fogyasztói szokásokat a specialty kávé piacán. A hazai kávéfogyasztást bemutatom nemzetközi viszonylatban, majd kitérek a hazai kávékultúra történetére, valamint a hazai piac és a specialty kávé piacára is. Szakdolgozatom elkészítéséhez kétféle kutatási módszert használtam. Az első részben, azaz a szakirodalmi áttekintésben szekunder kutatási módszert alkalmaztam, amely során már a mások által publikált adatokat és információkat használtam fel a témával kapcsolatban. A primer kutatásom során egy kvalitatív módszert alkalmaztam, kérdőíves megkérdezést, melyben411 fő vett részt. A kutatásom reprezentatív a magyar társadalom nemi összetételére vonatkozóan, a megkérdezettek 51,8-%-a nő és 48,2-% férfi, ami pontosan megegyezik Magyarország lakosságának nemek szerinti megoszlásával. Az elemzés során az állításom beigazolódott, ebben a 26-35 éves korcsoportban a legnépszerűbbek a specialty kávék, kijelenthető, hogy a nők körében népszerűbbek a tejeskávék fogyasztása, mint a férfiak körében. Leginkább azok fogyasztanak otthon specialty kávét, akik jól megélnek a jövedelmükből és félre is tudnak tenni, és a a férfiakat jobban érdeklik az edukatív kávés tartalmak, mint a nőket, valamint a 18-25 életkorú csoport hajlandó a legtöbbet költeni alkalmanként kávézóban egy kávéra. Primer kutatásom lehetőséget biztosít a magyar specialty kávé piacának részletes elemzéséhez, leginkább a fogyasztói szokásokkal kapcsolatban és további érdekes kutatási területet rejt magában.