A helyi, civil társadalom többszempontú vizsgálata
| dc.contributor.advisor | Csoba, Judit | |
| dc.contributor.author | Hernádi, Péter | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-12-17T11:22:00Z | |
| dc.date.available | 2013-12-17T11:22:00Z | |
| dc.date.created | 2013-11-22 | |
| dc.date.issued | 2013-12-17T11:22:00Z | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatomban a helyi társadalmat, illetve közösséget szeretném megvizsgálni. A kutatás fontosságát az indokolja, hogy mindezidáig (egy-két kutatást leszámítva) a helyi, lokális társadalmakat érintő vizsgálatok rendre elmaradtak. Ezen kutatások hiányának Magyarországon alapvetően kutatástörténeti és történelmi háttere van. A globalizáció (és az ehhez szorosan kapcsolódó „vadkapitalizmus” kialakulása) által előidézett folyamatok individualizálták az állampolgárokat, és néhány kivétellel az összes integrált, kollektív keretből kiszakították. A társadalom hagyományos értelemben vett keretei széttöredeztek, így kis híján felszámolódott az egyik rendkívül meghatározó integrátor: a nemzetiség, valamint emellett a nemzetállam erodálódásáról, hatókörének szűküléséről beszélhetünk. A globalizáció negatív hozadékainak következtében azt mondhatjuk, hogy a világméretű folyamatokba bekapcsolódó országok társadalmának integráltsága az elmúlt huszonkét évben jelentősen csökkent, s mint látjuk a Szovjetunió volt tagországaiban, így Magyarországon is a dezintegrációs folyamatok még erőteljesebben hatnak. Ezért lehetséges, hogy a társadalom tagjainak beágyazottsága (integráltsága) helyenként meg is szűnt, ott ahol a társadalom tömegei szakadtak ki a közösségben élés minden nemű kereteiből (individualizáció). Tehát a globalizációs folyamatok mellett, illetve azokkal szemben (alternatívaként) újabb körvonalak látszanak kibontakozni, a hangsúly azonban nem a globalitásra, hanem egyre inkább a lokalitásra helyeződik. Így szakdolgozatomban is a globális, és makroszint helyett, mezo szintű közösségeket szeretnék megvizsgálni. Még a makroszint az országosra, addig a mezo az egyes települési kiterjedésű határokra utal. A lokalitás (települési tér) felé fordulás azonban nyújthat egyfajta alternatívát a globalizációs folyamatok, és következményeik ellensúlyozására, valamint a döntéshozatalba való beleszólásra, mivel a mezo szint egyszersmind belátható, és befolyásolható az egyének számára. Így manapság egyre többen fordulnak a saját érdekeik helyi szintű, civil szerveződésekben való kifejezése felé, azt mondhatjuk, hogy az emberek saját kezükbe veszik az életük irányítását, és egyre inkább befolyásolni próbálják a körülöttük zajló politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a társadalom alulról felfelé fokozatosan újraépítkezik, és ez a folyamat együtt jár az állampolgárok polgári, demokratikus attitűdjeinek megerősödésével, és az emberek nagyfokú integráltságával. Kutatásom ennek a folyamatnak a megvizsgálására tesz kísérletet, melyet több feltételezésen és vizsgálati dimenzión keresztül valósít meg. | hu_HU |
| dc.description.course | szociálpolitika | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 81 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/177768 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | lokalitás | hu_HU |
| dc.subject | civil | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia | hu_HU |
| dc.subject.dspace | Szociálpolitika | hu_HU |
| dc.title | A helyi, civil társadalom többszempontú vizsgálata | hu_HU |