A kukorica a világ egyik legfontosabb széles körben felhasznált ipari növénye. Szerepe meghatározó a humán táplálkozásban, állati takarmányozásban, és további iparágakban. Sokrétű felhasználhatósága valamint nagyszerű alkalmazkodó képessége miatt folyamatosan nő termésmennyisége és vetésterülete a világon. Magyarországon a kukorica a legnagyobb mennyiségben betakarított és az egyik legnagyobb vetésterülettel rendelkező gazdasági növény. Az utóbbi 10 évben a vetésterület szinte mindig meghaladta az 1 millió hektárt. A korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy a folyamatosan gyorsuló népesség növekedés mellett elegendő élelmiszerrel lássuk el az embereket. A Föld lakossága 1970-ben 2,7 milliárd volt, 2023-ra megközelítette a 8,1 milliárdot, 2050-re várhatóan a világ népessége elérheti a 9,7 milliárdot. A növénytermesztésnek ezen belül a kukoricatermesztésnek feladata, hogy a rendelkezésünkre álló kukorica hibridekkel, technológiai tudással fenntartható, innovatív megoldásokkal segítsen elegendő élelmiszert biztosítani az emberiség számára. A hatékony mezőgazdasági termelés egyik alapvetése a szántóföldi növényeink kielégítő tápanyagellátása. A kukorica az egyik legigényesebb szántóföldi növénykultúra tápanyag-utánpótlás szempontjából. Hazánk klimatikus adottságai lehetővé teszik, hogy nagy termésátlaggal, biztonságosan termeszthessük. Ehhez viszont nem elegendő a csúcs hibridek genetikai potenciálja, vagy a megfelelő agrotechnika helyes megválasztása, a rendszer nélkülözhetetlen részének kell lennie a szakszerű tápanyag-utánpótlásnak is. Napjaink mezőgazdasági szakemberének fel kell tennie azt a kérdést, vajon elegendő-e a talaj hozzáférhető tápanyagkészletének gyarapítása, megfelelő tápanyag-utánpótlás biztosításához, gazdasági növényeink igényeinek kielégítéséhez? Dolgozatom célja az volt, hogy tisztább képet kaphassunk a kukorica levéltrágyázásának létjogosultságáról. A kísérlet helyszíne a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti telepe volt. A vizsgálatok a 2019-es, 2020-as és 2021-es tenyészidőszakokban mért adatokat ölelték fel. A beállított kísérletben levéltrágyázás céljából a Natur Plasma T biostimulátort, a Natur Active komplex levéltrágyát, a MONO Zn-t és a MONO S egy tápelemes levéltrágyákat alkalmaztam a gyártó által megadott dózisokban. Minden évben három különböző nemesítőház hibridjeiben végeztem el a levéltrágyázásokat 4-6 leveles állományban. A parcellákon azonos agrotechnikát folytattunk, melynek minden évben része volt a csepegtető öntözés. Az egyes években három különböző érésidejű hibridet vizsgáltam: FAO 400, FAO 420 és FAO 490. A vizsgálatok során különböző méréseket végeztem. Minden tenyészidőben levélmintát vettünk 4 és 10 leveles fenológiában. A mintákat akkreditált laborban vizsgálták. A relatív klorofill tartalmat Minolta SPAD-502 Plus mérőeszközzel végeztem 3 különböző növekedési fázisban. Ugyanezen növekedési fázisokban normalizált vegetációs index (NDVI) mérését is végeztem handheld GreenSeeker mérőeszközzel. A 2019-es tenyészidőszakban a csapadékhiány és az átlagosnál melegebb hőmérséklet volt a jellemző, kiváltképp a júniusi és augusztusi hónapokban. A 2019-es a SPAD és NDVI értékek voltak a legmeggyőzőbbek. A kontroll állományokban mért átlagos terméseredmény 19,35 t/ha volt, a kezelt állományokban átlagosan 20,59 t/ha-os termésátlagot mértünk. Ez átlagosan 1,24 t/ha termésnövekményt jelent, ami 6,33 %-os terméstöbbletnek felel meg. 2020-ban összességében hűvösebb, átlagosan csapadékos tenyészidőszakunk volt. A SPAD érték mérések alkalmával a kezelt hibridek nem voltak egyértelműan jobbak. Hasonló képet mutattak a vegetációs index mérések is. A 2020-as évről elmondható, hogy ebben az tenyészidőszakban születtek a legnagyobb különbségű eredmények. A kontroll területek átlagosan 20,84 t/ha, a kezelt állományok 22,36 t/ha terméseredményt mutattak. Ez átlagosan 1,52 t/ha termésdifferenciát jelent, ami 7,29%-os termésnövekménynek felel meg. A legszárazabb és egyben legmelegebb, év a 2021volt. Júliusában mértük az abszolút hőmérsékleti csúcsot, 23,9 oC-ot. A legmagasabb SPAD és NDVI értékek is ebben az évben születtek, azonban szignifikáns különbséget nem mutattak. 2021-ben a kontroll állományokban mért terméseredmény átlagosan 16,69 t/ha, a kezelt állományokban mért terméseredmény pedig 17,51 t/ha volt. A kezelt és kontroll parcellák közötti különbség 0,81 t/ha volt, ami 4,86%-os terméstöbbletet jelent.