A megfelelő táplálkozás a versenysportban kulcsfontosságú. A megfelelően összeállított étrend nagymértékben befolyásolhatja az edzés, a verseny hatásfokát, eredményét, és regenerációját egyaránt. Az egyik legfontosabb eszköz egy versenysportoló életében a táplálkozás, amely az eltérő testösszetétel kialakításához, és testtömegük szabályozásához elengedhetetlen. Szakirodalmi áttekintésemben célom volt három különböző versenysportoló makro-és mikrotápanyag szükségleteinek vizsgálata, majd összehasonlítása egymással. Dolgozatom alapját a kerékpár, a kajak-kenu, valamint a dobóatléták versenyzői alkotják. Több könyvet, folyóiratot, szakcikket, és online irodalmat vizsgáltam meg, melyek között magyar, és külföldi szakirodalom is szerepelt egyaránt, olyan kulcsszavak segítségével, mint a „sporttáplálkozás”, „makro-mikrotápanyagok szükséglete”, „folyadékszükséglet”, „élsport”, „állóképességi”, „erő-állóképességi”, és „erősportolók”. Szakirodalmi áttekintésemből kiderült, hogy a versenysportolók táplálkozása eltér a szabadidő-sportoló, illetve az inaktív ember táplálkozásától. Ez főleg az edzés gyakoriságával, és intenzitásával magyarázható. A versenysportolók, ezáltal magasabb energia, szénhidrát, fehérje, zsír, vitamin, és ásványi anyag szükséglettel rendelkeznek. Eredményeimből továbbá az is kiderült, hogy a sportolók táplálkozása sportágspecifkus. A versenysportolók a hosszas, megterhelő testedzés következtében magasabb szénhidrátszükséglettel rendelkeznek. Ez igaz főleg a kerékpár sportágat képviselők számára. A kajak-kenuversenyzőknek szintén nagyon fontos a komplex szénhidrátok magas bevitele, azonban számukra a nagy erőkifejtés miatt fontos a megfelelő izomzat kialakítása, és fenntartása egyaránt. Ehhez pedig magasabb fehérjebevitel szükséges. A harmadik választott sportágam a dobóatléták étrendjének vizsgálatára esett, melyből kiderült, hogy a robosztus testalkathoz magasabb fehérjebevitel párosul a többi sportághoz képest. A zsírok tekintetében a hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a versenyzők tápanyagigényük 25-30%-át ne haladják meg a zsírok fogyasztása. A versenyzők vitamin, ásványi anyag, és folyadékszükséglete is jóval magasabb. Dolgozatomban egyértelműen látható, hogy a versenysportolók étrendjét számos belső-és külső tényezők befolyásolják, és ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítmény érjék el az edzések, valamint a versenyek során, szakemberek segítsége szükséges.