Jelen dolgozat a Berlinben élő magyar diaszpóra egyik informális csoportjának élethelyzetét, kötődéseit, kulturális identitását, kulturális emlékezetét tárja fel, történeti keretbe helyezve a vizsgált közösséget. Az aktuális pillanatkép jellemzése mellett a csoport kollektív emlékezetének és az egyének migrációs és integrációs történeteinek az individuum perspektívájából történő dokumentálása és bemutatása is a kutatás célkitűzése. A kutatás célcsoportja a Berlini Szalon informális közössége. Az értekezés a Berlini Szalon közönségének és közösségének értékrendjét, kulturális jelenségeit, kapcsolati hálóját, a többségi társadalomba történő integrációját vizsgálja. A vizsgálat egyrészt a közösség szintjén a csoport kulturális emlékezetének feltárását tűzte ki célul, nagyobb történeti kontextusba helyezve a Berlini Szalont a berlini szalonkultúra történetében és a berlini szalonvilág jelenkori térképén, dokumentálva ezen informális csoport történetének meghatározó eseményeit. A vizsgálat górcső alá veszi a Berlini Szalon szerepét, helyét és funkcióját a berlini magyar diaszpórában, a közösségépítés kérdését és a Berlini Szalon rendezvényeinek jelentőségét a kulturális identitás ápolásában és erősítésében. A Berlini Szalon, mint informális közösség 50 éves múltra tekint vissza, és ezzel olyan kulturális értékteremtő folyamatot mutathatunk be a Szalon tevékenységén keresztül, amely mindenképpen megérett a dokumentálásra, és követendő példa lehet más magyar diszpóra közösségek értelmiségi tagjainak körében, mert hasonló intézmények létrehozásával és fenntartásával hozzájárulhatnak saját közösségük megtartásához, kulturális gyökereik ápolásához. Az individuumok szintjén a közösség tagjainak egyéni élettörténetét dolgozzák fel az elkészült interjúk alapján a doktori értekezés egyes részei. A személyes emlékezésen keresztül lehetőség nyílik az egyének adaptációs stratégiáinak feltárására, az integrációs folyamat lépéseinek bemutatására, egyéni narratívákon keresztül vizsgálva ezzel az akkulturációs mechanizmusok hatását a Berlini Szalon közösségének tagjaira. Ennek a kétszíntű megközelítésnek az eredményeként mind a közösség, mind az egyének perspektíváját igyekszik felvázolni a jelen doktori értekezés. A csoport karakterrajza mellett az individuumok perspektívája is megjelenik az egyéni élettörténeteken keresztül. A dolgozat három nagy tartalmi egységből áll. Az elméleti keret tudománytörténeti háttérként összefoglalja a téma kutatásának előzményeit és tudományos eredményeit. Ezután következik a fogalmi struktúra bemutatása, a témával kapcsolatos alapvető fogalomkör meghatározásával, kutatási kérdések, hipotézisek, célkitűzések és módszerek körvonalazásával. A kutatási keret leírásához tartozik Berlin, mint kutatási helyszín általános jellemzése és Berlin különböző etnikai közösségeiben végzett kutatások összefoglalása. A fejezet célja, hogy a kutatást hasonló jellegű vizsgálatok kontextusában helyezze el. A második nagy egység a kutatás célcsoportjára fókuszál, és a Berlini Szalon közösségének körében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatások eredményeit prezentálja. Ez a tartalmi egység először történeti perspektívába helyezi a Berlini Szalont, bemutatva a berlini szalonkultúra történelmi gyökereit és fejlődésének fontos mérföldköveit, majd feldolgozza a Berlini Szalon történetét és szerepét a berlini magyar diaszpórában. Ezután a Berlini Szalon közösségében készült kérdőíves kutatás eredményeinek kiértékelésével jellemezzük a Szalon társadalmát, a látogatók Berlini Szalonnal kapcsolatos attitűdjét, látogatási motivációját, kapcsolati hálóját és a magyar kulturális gyökerek ápolását a szalon rendezvényein. Egy külön fejezet mutatja be az elkészült strukturált interjúk alapján a Berlini Szalon identitáserősítő és közösségépítő szerepét a látogatók és az előadók perspektívájából. A disszertáció harmadik egysége a strukturált és félig strukturált interjúk másik kérdéskörének eredményeit foglalja össze. Ez a kérdéskör a kitelepülés körülményeire, kihívásaira, az új környezetben szerzett első benyomásokra, a többségi társadalomba történő beilleszkedés egzisztenciális és érzelmi nehézségeire és pozitív tapasztalataira irányult. A fejezet célkitűzése az integrációs folyamat lépéseinek feltárása egyéni narratívák alapján. A diaszpórák történetében nagyjából tíz évenként figyelhetők meg váltások a társadalmi környezet, a városok szerkezete és a mediális közösség megváltozásával. Jelen kutatás kontextusában markáns társadalmi változást jelentett a rendszerváltás és a vasfüggöny leomlása, amely alapvetően megváltoztatta Berlin szerepét és a városi környezetet, melyben a kettészakított város két részében magyar közösségek éltek. A 2010-es évektől a társadalmi és városszerkezeti változások mellett kommunikációs forradalom is zajlik az online terek előretörésével. A diaszpóra tagjainak és csoportjainak kapcsolattartásában egyre inkább az online terek dominálnak. Az interjúalanyokkal készült beszélgetésekben ezen változások mentén három korszak migrációs narratívái kapcsolódnak egymáshoz, melyekben eltérő migrációs tapasztalatok és élethelyzetek jelennek meg. Az első csoportba a rendszerváltás előtt Berlinbe kivándorlók történetei sorolhatók. Ebből a generációból öt adatközlővel készült interjú. A második korszak a 90-es években, a rendszerváltás után kitelepülők emlékeit foglalja össze. Ők évtizedek óta tagjai a Szalon társadalmának, és eléggé felülreprezentáltak a Berlini Szalon közösségében, ezért ebből a csoportból tíz adatközlővel készült beszélgetés. A harmadik, jól elkülöníthető időszak a 2010-es évek után Berlinbe költöző magyarok migrációs élményeit és integrációs tapasztalatait tárja fel, akik szintén sokan élnek a városban, és egyre többen kapcsolódnak a Berlini Szalon közösségéhez. Ennek a kitelepülési korszaknak az élményeit szintén tíz adatközlő emlékeire támaszkodva mutatja be a fejezet. A Berlini Szalon társadalmának nagyobb számú és jelenleg meghatározó csoportját a rendszerváltás utáni években Berlinbe kitelepült magyarok jelentik, akik több évtizede vesznek részt a Szalon közösségének életében, és hosszabb időintervallumra visszanyúló integrációs tapasztalatokkal rendelkeznek. Az interjúk alapján felvázolt kép oral history albumként dokumentálja a Berlinbe történő kitelepülés több korszakának egy informális csoport tagjai által megőrzött emlékeit. Ebben a kontextusban hangsúlyozni kell, hogy az emlékezés dinamikus fogalom, ennek következtében folyamatosan átalakul a kulturális keretek változása és társadalmi változások hatására, ezért az interjúkon keresztül kialakult kép egy adott időszak gondolkodásmódját, motivációját és migrációval kapcsolatos attitűdjét közvetíti. / The dissertation explores the situation, ties, and the cultural identity and memory of an informal group of the Hungarian diaspora living in Berlin, studying the community in a historical context. Apart from describing the current situation, the research aims to document and present the collective memory of the group, and some of the personal migration and integration stories from the perspective of the individual. The target group of the research was the informal community of Berlin Salon (Berlini Szalon). The dissertation examines the values, cultural phenomena, network of relations and the integration into the majority society of Berlin Salon’s audience and community. On the one hand, the study aims to explore the cultural memory of the group at the community level, placing Berlin Salon in a larger historical context within the history of Berlin’s salon culture and the contemporary map of Berlin salons, documenting the most significant events in the history of this informal group. The study examines the role, place and function of Berlin Salon in the Hungarian diaspora in Berlin, the question of community building and the significance of Berlin Salon events in cultivating and strengthening cultural identity. Berlin Salon, as an informal community, has a history of 50 years, and through its activities we can see the process of creating cultural value that is definitely worth documenting and can serve as an example for intellectuals from other Hungarian diaspora communities to follow, because, by establishing and maintaining similar institutions, they can contribute to the preservation of their own communities and the cultivation of their cultural roots. At the level of the individual, parts of the dissertation elaborate on the personal stories of community members, based on the interviews conducted. Through these recollections, it is possible to explore the adaptation strategies of individuals and the steps of the integration process, thus one can examine the impact of acculturation mechanisms on the members of the Berlin Salon community through individual narratives. As a result of this dual-perspective approach, this dissertation aims to outline the perspectives of both the community and the individuals. Therefore, in addition to the characterisation of the group, the perspective of the individual is also presented by the personal stories. The dissertation consists of three major content units. The theoretical framework provides a historical background and summarises the records and scientific achievements of the whole research. This is followed by an introduction to the conceptual structure, defining the basic concepts related to the topic, outlining research questions, hypotheses, objectives and methods. The description of the research framework includes a general characterisation of Berlin as a research location and a summary of the research conducted in Berlin's different ethnic communities. This chapter aims to place the research in the context of similar studies. The second major unit focuses on the target group of the research and presents the results of quantitative and qualitative research among the community of Berlin Salon. This content unit first puts Berlin Salon in a historical perspective, presenting the historical roots of Berlin’ salon culture and important milestones in its development, and then elaborates on the history of Berlin Salon, and its role in Berlin’s Hungarian diaspora. After that, the results of a questionnaire survey of Berlin Salon’s community are evaluated to characterize the Salon's society, the attitude of visitors towards Berlin Salon, their motivation to visit, their network of contacts and the cultivation of Hungarian cultural roots at Salon events. A separate chapter presents the identity-strengthening and community-building role of Berlin Salon from the perspective of visitors and performers, based on the structured interviews conducted. The third part of the thesis summarises the results of the second set of questions alluded to in the structured and semi-structured interviews, which focus on the circumstances and challenges of resettlement, the first impressions of the new environment, existential and emotional difficulties and the positive experiences of integration into the majority society. The aim of the chapter is to explore the steps of the integration process based on individual narratives. In the history of diasporas, shifts can be observed every ten years or so as the social environment, the structure of cities and the preferred social platforms are all constantly changing. In the context of the present research, the fall of the Iron Curtain and the end of the communist era marked a major social change, which fundamentally altered the role of Berlin and the urban environment in which Hungarian communities lived in two parts of the divided city. Since the 2010s, in addition to social and urban structural changes, a communication revolution has been taking place with the rise of online platforms which have been increasingly dominating the way diaspora members and groups interact. In the light of these changes, the interviews reflect the migration narratives of three periods being interlinked and present different migration experiences and situations. The first group includes the stories of those who migrated to Berlin before the end of the communist era. Five respondents from this generation were interviewed. The second group summarises the memories of those who emigrated in the 1990s, after the end of communism. They have been members of the Salon society for decades and are quite over-represented in the Berlin Salon community, so ten respondents from this group were interviewed. The third, distinct period reveals the migration and integration experiences of Hungarians who moved to Berlin after the 2010s, many of whom also live in the city and are increasingly connected to the Berlin Salon community. The experiences of this period of displacement are also presented in this chapter, based on the memories of ten respondents. The larger, and currently dominant group of Berlin Salon's society are Hungarians who have resettled in Berlin in the years after the fall of communism, who have been involved in the Salon's community for several decades and have integration experiences stretching back over a longer period of time. The picture sketched on the basis of the interviews is an oral history album documenting the memories of several periods of displacement to Berlin preserved by members of an informal group. In this context, it should be emphasised that memory is a dynamic concept, and, as such, is constantly changing as cultural frameworks and societies change; therefore, the image created through the interviews conveys the prevailing mindset, the motivation, and the attitudes towards migration of a given period.