A dolgozat alapfelvetése (tézise), hogy egy nagyságrendileg 1000 hektáron gazdálkodó társaság (Létavértesi „Aranykalász” Mezőgazdasági Szövetkezet) esetében - ahol a műtrágyamennyiségek kijuttatásának meghatározásában kizárólagos differenciáló tényező az adott táblákon lévő növénykultúra - a kötelező talajvizsgálatok térképes feldolgozása, valamint az eredmények beépítése a tápanyaggazdálkodásba műtrágya megtakarítást eredményezhet, és egyben elmozdulást a precíziós gazdálkodás felé. A vizsgálat a talajminták elemzéséből és műtrágya javaslatok kiszámolásából tevődik össze 1171,4 hektár vonatkozásában. A vizsgálatot a MÉM-NAK műtrágyázási szaktanácsadási rendszer alkalmazásával végeztem el. A talajminták elemzése során meghatároztam és térképen ábrázoltam a gazdaság nitrogén, foszfor és kálium ellátottsági viszonyait. Az ellátottsági viszonyok meghatározását követően a becsült termések és a növénykultúrák alapján kiszámoltam az egyes táblák műtrágya-hatóanyag igényeit a 2019-es gazdasági évre. Ezután a módosító tényezők figyelembe vételével tábla szinten elkészítettem a MÉM-NAK szerinti műtrágya javaslatokat. Az ajánlások NPK 10-26-26 és Pétisó műtrágyák kombinált használatára készültek el, mivel ezeket használja a gazdaság, s így összehasonlítható az ajánlás és a ténylegesen kijuttatott dózisok. A javasolt és a kijuttatott műtrágya adagok közti különbségek térképen és táblázatokban is bemutatásra kerülnek a dolgozatban. Továbbá térképen ábrázoltam a 2019-es becsült termésátlagot és a tényleges terméshozamokat, így tábla szinten láthatóak az esetleges eltérések.