Magyarországon a foglalkoztatottak számának alakulásának vizsgálata az utóbbi 10 – 15 évben jelentős hangsúlyt kapott. Egyrészt ennek az-az egyszerű oka, hogy a foglalkoztatottak számának változása jól jelzi az egyes gazdasági szegmens teljesítőképességének változását (PÉNZES, 2008), másrészt nemzetgazdasági szempontból a társadalmi folyamatok alakulásának bemutatásánál alapvető kiindulópont (BARANYI – BALCSÓK 2003). A foglalkoztatottak számának alakulása, és annak folyamatos nyomon követése azért indokolt, mert az államháztartás tervezése csak akkor lehet eredményes, ha hiteles tényadatokkal operál (KERTESI – KÜLLŐ 2004). Az aktív és az inaktív foglalkoztatottak számának változása tartós tendenciaromlás hatékony beavatkozást kíván a foglalkoztatás politika oldaláról (LAKY 2005). A munkavállalók száma szigorúan kötöttek a gazdasági folyamatokhoz, ha a gazdaság jól teljesít, és fejlődési szakaszban van, akkor bővül a foglalkoztatottak száma, ellenkezőleg pedig csökken (ENYEDI 1993). Ezen utóbbi esetben mindenképpen szükséges egyfajta kormányzati beavatkozás, melynek megalapozott foglalkoztatás politikai akcióprogramra kell épülnie (ADLER 2002). A témaválasztás aktuális, hiszen a világgazdasági válság Európa minden országát érintette, beleértve Magyarországot is. A foglalkoztatottak száma jelentős átalakuláson ment keresztül, mind területileg, mind strukturálisan. Erősödött a munkaképes lakosság munkaerőpiaci illeszkedésben megjelenő nehézségei, valamint a társadalmi szerkezetből adódó feszültség. Amelynek gyökere az inaktív és az aktív keresők számának alakulása, a nagyszámú felsőfokú képzettséggel rendelkezők és az alacsony számú szakmunkások aránya, a magas munkanélküliség, azon belül is kiemelten a friss diplomások száma (EKÉNÉ ZAMÁRDI 2005). A dolgozat célja bemutatni az ország foglakoztatás politikáját, a foglalkoztatottak számának, a munkanélküliek arányának alakulását. Feltárni az ország területi egységeire jellemző legfontosabb tulajdonságokat. Feltérképezni, hogy mely területek azok, melyek leginkább nehéz helyzetben vannak. Az ország perifériáján elhelyezkedő két megye kiválasztása és jellemzése által szemléltetni, hogyan alakul a foglalkoztatottság, munkanélküliség, a lakosság összetétele, periférikus kistérségi szinten. További cél felvázolni, egyfajta jövőkét kialakítása tekintetében a választott elmaradott területek felzárkóztatására vonatkozóan.
A dolgozat választ kíván adni arra a felvetésre, hogy a munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség rohamos emelkedése az innovatív befektetésekben szűkösen ellátott és az ország perifériáján elhelyezkedő régióit érinti-e jobban.