A szakdolgozatomban bemutatásra került a bizonyítás változásai az új Pp. alapján, kiemelt figyelmet fordítva a szakértői bizonyításra. Kitértem az alapelvekre, melynek száma lecsökkent és az új törvény tömörebben fogalmazza meg. Majd a bizonyítás szerepére a polgári eljárásban, fontosabb alapfogalmakra. Ezt követően a bizonyítási eljárás szakaszaira, jogesetekkel színesítve, majd a bizonyítás módjaira és eszközeire. Végül részletes elemeztem a szakértői bizonyítás, mint bizonyítási eszközt. Az új Pp. -nek a legjelentősebb újításának a kétosztatú perszerkezetet tekinthetjük, ami az elsőfokú eljárást két részre osztja fel, a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakaszára. A bizonyítás elvét itt már felváltja a tényállás szabad megállapításának az elve. A bizonyítási kötelezettségnek fogalma itt már bizonyítási érdekként jelenik meg. A polgári peres eljárásnak a bizonyítás a legfontosabb része. A perbeli bizonyítást csak a perfelvétel során előterjesztett tényekre lehet alapozni. A tárgyalási elv szerint a felek azok, akiknek kötelességük, hogy az ügyhöz szükséges bizonyítékokat a bíróság részére átadják. A bizonyításnak alanyai a bíróság, a felek és a per egyéb résztvevői. A per egyéb résztvevői például az ügyész, a felek képviselői vagy a beavatkozó. A bíróság rendeli el a bizonyítást, a fél támogató magatartása miatt, köteles minden birtokában lévő bizonyítékot a bíróság rendelkezésére bocsájtani. Tárgyát a releváns tények képezik, amik lehetnek jogszabályok és tények, mint bizonyítás tárgya. A bíróság célja elsősorban a bizonyítási eljárással az igazságnak a kiderítése. A bizonyítási eljárásnak lényeges szakasza a bizonyítás indítványozása. A felek indítványozására rendeli el a bíróság a bizonyítást. A félnek meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási eszközt, a bizonyítási módot, és meg kell indokolnia a bizonyításra vonatkozó alkalmasságát. Joga van a bíróságnak, hogy visszavonja a bizonyítást elrendelő vagy a bizonyítási eszközt kijelölő döntését. Kizárólagos perbeli cselekménye a bíróságnak a bizonyítás eredményeinek a mérlegelése. A bizonyítékokat nem csak egyesével, hanem összeségében is értékeli. A bizonyításnak több módja és eszköze van, például tanú bizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás, szemle, kép-és hangfelvétel atipikus bizonyítási mód, valamint más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása. Itt kiemelném a kép- és hangfelvételt, melyet a technika fejlődése szükségessé tette a törvényben való nevesítését. Továbbá megemlíteném, hogy a polgári peres eljárás időtartartamát csökkentheti, ha más eljárásban felvett bizonyítás eredményét felhasználják, valamint költségkímélő is. Tekintettel arra, hogy vannak jogsértő bizonyítási eszközök, melyek alapesetben nem használhatók fel a bizonyítás során, azonban kivételes esetben bíróság felhasználhatja ezeket – ha a törvény nem tiltja – a bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozva. A szakértő alkalmazása során újításként kell értelmezni, hogy szakértőt kell alkalmazni, ha már a jogvita kereteinek meghatározása is különleges szakértelmet igényél, ezzel segítve a bíróság munkáját. Továbbá a szakértőt nem csak kirendelés útján, hanem a fél megbízása alapján is igénybevehető - intézményesítve ezzel a magánszakértői bizonyítást – ezzel szintén segíti a bíróság munkáját, mivel a bíróságnak nem kell szakértőt kirendelnie. Amennyiben a szakvélemény előterjesztését követően került sor a kizárás bejelentésére, úgy a szakvélemény tárgyilagosságának a mérlegelésére nincs lehetőség, és ha a szakértőt kizárja a bíróság, úgy a nem vehető figyelembe bizonyítékként a szakvéleménye és a bírság végzése fellebbezéssel nem támadható meg. A törvény nem teszi lehetővé a szakértő bizonyítást is indítványozzon.