Annak ellenére, hogy a gabonafélék az emberiség fő élelemforrásának számítanak, a modern táplálkozásban nem számítanak divatosnak. Magyarországon árpát, kölest, tönkölyt, zabot kevés mértékben, vagy egyáltalán nem fogyasztanak, valamint a tritikáléra is kevés figyelem fordul. A mi gabonaféléink teljes értékűen, azaz integrálisan is felhasználhatóak változatos módokon, mint például szemes, csírás vagy liszt formájában is; illetve az év bármely szakaszában fogyaszthatóak. Az utóbbi időkben azáltal, hogy kezd visszatérni az érdeklődés a természetes táplálkozás iránt, a gabonafélék fogyasztásának tendenciája ismét felfelé ível. Egyre nagyobb figyelmet kapnak a „teljes” értékű táplálékforrások, hiszen felértékelődnek és előtérbe kerülnek a kevésbé manipulált élelmiszerek. A tritikálé termesztésének történelme a két szülő, azaz a búza és a rozs keresztezésével vette kezdetét. Jelenlegi tudásunk szerint, az előállítás története hosszabb, mint a hasznosításé, de ez, remélhetőleg az idő előrehaladtával pozitív irányba fog változni.