A munkáltatói jogkör tartalmának aktuális kérdései, különös tekintettel az utasítási és ellenőrzési jog kereteinek változására

Abstract

A doktori értekezés a munkáltatói jogkör tartalmát és aktuális változásait vizsgálja a magyar munkajog rendszerében. Kiindulópontja, hogy a munkaviszony szerződéses alapokon nyugszik, mégis sajátos alá-fölérendeltségi viszonyt hoz létre, amelyben a munkáltató többletjogosultságai meghatározó szerepet töltenek be. A dolgozat e jogosultságokat nem elszigetelten, hanem egymásra épülő rendszerként elemzi: az utasítási jog a munkavégzés tartalmának konkretizálásában, az ellenőrzési jog a teljesítés nyomon követésében, a fegyelmezési jog pedig a kötelezettségszegésekre adott munkáltatói reakciók körében kap jelentőséget. A kutatás külön figyelmet fordít arra, hogy e részjogosítványok gyakorlása milyen jogi, dogmatikai és gyakorlati korlátok között értelmezhető. Az értekezés a hagyományos munkajogi keretek mellett a munkaviszonyt érő újabb kihívásokat is számításba veszi, így különösen a digitalizáció, a munkáltatói ellenőrzés átalakulása és a mesterséges intelligencia lehetséges hatásai is megjelennek az elemzésben. A dolgozat jogdogmatikai, leíró és összehasonlító módszerrel, valamint a releváns bírói gyakorlat feldolgozásával törekszik a munkáltatói jogkör határainak pontosabb meghatározására. Az értekezés azt a hipotézist hivatott igazolni, hogy a munkáltatói jogkör egyes elemei csak egymásra tekintettel, a munkaszerződésből fakadó keretek, a tételes jogi szabályok és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei mentén értelmezhetőek. The doctoral dissertation examines the content and current changes of the employer’s managerial prerogative within the system of Hungarian labour law. Its starting point is that the employment relationship is based on contract, yet it creates a specific relationship of subordination in which the employer’s additional powers play a decisive role. The dissertation does not analyse these powers in isolation, but as an interrelated system: the right to instruct is significant in concretising the content of work, the right to control in monitoring performance, and disciplinary power in the employer’s responses to breaches of obligations. The research pays particular attention to the legal, dogmatic and practical limits within which the exercise of these partial powers may be understood. Alongside the traditional framework of labour law, the dissertation also takes into account newer challenges affecting the employment relationship, including digitalisation, the transformation of employer control and the possible effects of artificial intelligence. Using a dogmatic, descriptive and systematising legal method, together with the analysis of relevant case law, the dissertation seeks to define more precisely the boundaries of the employer’s managerial prerogative. The dissertation is intended to substantiate the hypothesis that the individual elements of the employer’s managerial prerogative can only be accurately understood in relation to one another, within the framework arising from the employment contract, statutory rules and the requirements of the proper exercise of rights.