Racka és merinó vágott-test és húsminősége
| dc.contributor.advisor | Rózsáné Várszegi, Zsófia | |
| dc.contributor.author | Szuna, Tímea | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | |
| dc.date.accessioned | 2024-01-08T12:58:05Z | |
| dc.date.available | 2024-01-08T12:58:05Z | |
| dc.date.created | 2023-10-25 | |
| dc.description.abstract | A világ juhhús-fogyasztása viszonylag alacsony, és a legtöbb juhhústermelés Afrikában és Ázsiában történik. Magyarországon jelentős hagyománya van a juhhús-fogyasztásnak, de napjainkban ez a hagyomány megváltozott, és a juhhús fogyasztása inkább alkalmi jellegű lett. Hazánkban az uniós átlagtól elmarad a juhhús fogyasztása, részben az állománycsökkenés és az ízpreferenciák miatt. Pár ével ezelőtti adatok szerint a belföldi fogyasztás évi egy személyre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús, míg az Európai Unióban átlagosan 1,3 kg. A hús minősége egy többtényezős paraméter. Általában számos tényezői vannak, amik közvetlenül vagy közvetetten befolyásolják a hús minőségi jellemzőit. Más irodalmakban gyakran a tényezőket belső és külső tényezőkkel nevezik meg. A belső tényezők az állatokhoz kapcsolódnak; ezért a belső tényezők kevésbé változnak. Ezek a tényezők magukban foglalják a fajtát, nemet, kort, súlyt, géneket és az izomrost típusát (SCIELO, 2016). A dolgozatomban két fajtát mutatok be, és a fajták hatását a húsminőségre. A magyar merinó egy kettős hasznosítású fajta (hús-gyapjú) és a hazai állomány közel 90%-át teszi ki. A hazai történelemben a magyar racka nagyon is meghatározó juhfajta volt addig, míg az ország területére be nem került a merinó juh. Régóta az alföldi pásztorok emblematikus állata, mára azonban a többi hagyományos fajtával (cigá, cikta) együtt számuk a teljes magyar állomány 5 százalékát sem teszi ki (KLAPKA, 2010). A magyar merinó hústermelő képessége közepes, míg a racka erős csontozattal rendelkezik, de kevés izmot épít. A szakdolgozatom a magyar merinó és a hortobágyi racka juhfajták húsminőségét vizsgálja a húsminták és a fogyasztói szokások alapján, célja az eltérések megállapítása bizonyos húsminőségi tulajdonságokban. A szakdolgozat további részeiben részletesen elemzi a juhfajták közötti húsminőségi különbségeket, a fogyasztási és vásárlási szokásokat. Dolgozatomban az internetes kérdőíven, az organoleptikus vizsgálatom és a vágási adataim dolgoztam fel. A vágási adatokhoz a vizsgálatom helyszíne a Hajdúhadházi vágóhíd volt, ahol nagyobb részt hortobágyi racka található fehér és fekete színváltozatban, de emellett kisebb létszámban magyar merinó is megtalálható. A telepen a rackák közül jelenleg 296 db anyajuh, 10 db kos és 230 db bárány található és ehhez az állományhoz tartozik plusz 100 db merinó juh főként húsfeldolgozásra. A fajták közti eltérés minimális volt az eredmények alapján, és a racka az organoleptikus vizsgálat alapján népszerűbbnek bizonyult, mint a merinó. Vásárlási szokásokból kiderült, hogy a húsminősége nagyobb befolyással bírt, mint az ár-és a lakóhelyhez való közelség. A legtöbben inkább az őstermelőket választják szívesebben, mint a szupermarketeket vásárláskor A fiatal generáció egyre nyitottabb lenne a juhhús fogyasztására, igy népszerűsíteni kellene a juhhús fogyasztását, és tájékoztatni őket a juhhús és termékeinek pozitív hatásairól. Fontos lenne az ízminőség és a juhhús előnyeinek hangsúlyozását a fogyasztók között. | |
| dc.description.corrector | KE | |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | |
| dc.description.degree | BSc/BA | |
| dc.format.extent | 51 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/364530 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.rights.access | Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében. | |
| dc.subject | húsminőség | |
| dc.subject | racka | |
| dc.subject | merinó | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | |
| dc.title | Racka és merinó vágott-test és húsminősége |