DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
Párhuzamok és metszéspontok Leibniz és Schopenhauer filozófiájában
(2024) Karkusz, Patrik Dániel; Bujalos, István; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Filozófia Intézet
Értekezésem azt tűzte ki célul, hogy párhuzamokat találjon Leibniz és Schopenhauer gondolkodásában, ami talán azért is meglepő, mivel Leibnizet a filozófiatörténet tradicionálisan egy optimista szerzőként tárgyalja, míg Schopenhauer gyakran kapja meg tanulmányokban „az örök pesszimista” címkéjét. Ezek a megítélések természetesen gondolkodásuk attitűdjeiből erednek, hiszen ismert, hogy Leibniz híres tanítása szerint ez a világ a „lehető világok legjobbika”, míg Schopenhauer ezzel szemben a világot „a lehető világok legrosszabikának” értékeli. Úgy tűnhet, hogy ez a két kijelentés egyazon spektrumnak két ellentétes végpontja, dolgozatomban viszont épp azt próbálom bebizonyítani, hogy bár a két szerző kiindulópontja és attitűdje diametrálisan ellentétes, gondolataikban mégis számtalan párhuzam és metszéspont megtalálható, és a két világkép bizonyos szinten egymással összeegyeztethető, és egyáltalán nem állnak annyira távol egymástól, mint azt a spektrumszemlélet közvetíti felénk. Éppen ezért az első főfejezetben az alaptételek problematikáját járom körbe a két szerzőnél, és megállapítom, hogy a causa és a ratio szféráit erősen hasonlóan kezelik az elégséges alap elvének kérdésében. Ezt követően, a második főfejezetben, világképük alapjait elemzem, és felvázolom azt a keretrendszert, ahol a legjobb és a legrosszabb ítéletei értelmezhetők. Részletesen elemzem a problémát, ami az a priori és a posteriori világmegítélés különbségéből fakad mindkét filozófusnál. A harmadik fejezet természetfilozófiai megközelítést alkalmaz, és a két szerző a fajokról és a fajfejlődésről alkotott elképzeléséből von le következtetéseket. A záró fejezet pedig a szabadság és individualitás kérdését járja körül. A dolgozatot három exkurzus egészíti ki. Az első a teodícea kudarcának következményeit tárgyalja a francia felvilágosodást illetően, ami azért is volt releváns, mert Schopenhauer és Leibniz között a felvilágosodás egyfajta közvetítő közeg, példának okáért Schopenhauer Leibniz gondolataival való ellenérzése is leginkább abból érthető meg, hogy nagy rajongója volt Voltaire-nek, aki, mint köztudott, Leibniz egyik leghangosabb kritikusa műveiben. A második exkurzus Schopenhauer és Cusanus gondolkodását állítja párhuzamba, míg a harmadik exkurzus Leibniz hatását vizsgálja a felvilágosodás természetfilozófiájára, különös tekintettel a folytonosság a változatosság és a világ tökéletességére nézvést.
Meggyőzés a jó szolgálatában
(2024) Cs. Kiss, Luca Zsuzsa; Balázs, Katalin; Nagy, Luca Zsuzsa; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet
Célkitűzések. Szükség van olyan üzenetekre, társadalmi célú reklámokra (TCR), amelyek cselekvésre, változtatásra, felelősségteljes gondolkodásra késztetik a társadalmat, a közösség egésze érdekében. A figyelemfelkeltés egyik eszköze az érzelmek kiváltása, társadalmi célok esetén gyakran a félelemkeltés. Számos elmélet foglalkozik a félelemkeltő meggyőzés feldolgozásának kognitív folyamatával (pl. Védelemmotivációs Elmélet), azonban ennek működése, a társadalmi problémák megoldásának szándékaival való összefüggése, és a konstruktumok kapcsolatát befolyásoló személyiségjellemzők együttes vizsgálata empirikusan kevéssé kutatott terület. A disszertáció vizsgálatai ezekre az összefüggésekre fókuszáltak.
Módszer. Az értekezés öt, felnőtteken végzett kutatás eredményeit összegzi. Két kvantitatív kérdőíves vizsgálat összesen 12 félelemkeltő print TCR-t felhasználva vizsgálta az érzelemkeltést, a TCR-ek és a társadalmi problémák értékelését az észlelt komolyság, az észlelt fogékonyság, az észlelt énhatékonyság és az észlelt válaszhatékonyság mentén. Az összefüggéseket a személyek vonásmegküzdése függvényében tanulmányoztuk. Ezt követően fókuszcsoportos interjúkat végeztünk, amik a résztvevők TCR-ekkel kapcsolatos laikus vélekedéseit, és a TCR-ek hatásmechanizmusára vonatkozó tudatosságukat vizsgálta. Majd kérdőíves módszerrel vizsgáltuk a társadalmi problémák megítélését a viselkedési szándékokkal összefüggésben úgy, hogy a személyek szociálisprobléma-megoldó képességeit is figyelembe vettük. Végül egy átfogó kérdőíves vizsgálatban a korábban alkalmazott 12 TCR felhasználásával tanulmányoztuk a reklámüzenetek megítélését az érzelemkeltés, a személyek szociálisprobléma-megoldó képessége és a reklámhatékonyság függvényében.
Eredmények. A félelemkeltés nem minden esetben célravezető, hatását befolyásolhatja, hogy mi félelmet keltő a befogadó számára, és az üzenet ténylegesen milyen érzelmet vált ki belőle. A társadalmi problémák megoldásának viselkedési szándékai szempontjából a befogadók énhatékonysági észleletei nagy hatást gyakorolnak. A TCR-ek feldolgozását a szociálisprobléma-orientáció és problémamegoldási jellemzőik is befolyásolják, főként olyan problémák esetén, ahol a megoldásért közvetlenül ők maguk felelősek. A befogadók képesek beszámolni a TCR-ekhez fűződő érzéseikről és gondolataikról, és az értékelésben fontos a társadalmi probléma természetének megkülönböztetése.
Következtetések. Az érzelem- és félelemkeltés vizsgálatában az érzelmi valencia és a diszkrét érzelmek megközelítése egyaránt fontos, és a kutatásokat érdemes objektív, fiziológiai mérőmódszerekkel kiegészíteni. A TCR-ek vizsgálatában a kérdőíves lekérdezés megbízható eredményekkel szolgálhat, azonban a kutatásoknak érdemes egyetlen társadalmi probléma vizsgálatára fókuszálnia, figyelembevéve a probléma természetét. A szociálisprobléma-megoldás konstruktuma kutatásra érdemes a társadalmi problémák megoldási szándékai vonatkozásában is. Az eredmények általánosíthatóságának fő limitációját a mintavétel specifikussága adja. Érdemes lehet az összefüggések vizsgálatát más korosztályokra, más végzettségűekre és más kultúrákra kiterjeszteni.
Sarcoltatás vagy adóelkerülés? Kihívások a transzferárazás szabályozásának gyakorlati végrehajtásában
Szabó, Ákos; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a transzferárazás pénzügyi jogi szabályozásának jelenlegi állapotáról,
kihívásairól és a gyakorlati végrehajtás során jelentkező nehézségekről szól. A dolgozat és az
az alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy rávilágítson a szabályozás hiányosságaira és
javaslatokat tegyen a hatékonyság növelésére, másrészt empirikus kutatási adatokra építkezve
mutassa be a jogintézmény gyakorlati tapasztalatait. Vitán felüli, hogy az utóbbi években a globális folyamatokban a transzferárazás intézménye
felértékelődött, ennek megfelelően mélyült a szabályozása és egyre inkább beépült a vállalatok
mindennapjaiba. E folyamatok a jogalkotót és a végrehajtó hatalmat is számos kihívás elé
állítja. Mivel egy igen komplex gazdasági területről van szó, a dolgozat bevezető része az elméleti
hátteret és a történeti kialakulást mutatja be. E fejezet célja a jogszabályok és a joggyakorlat
feltérképezése és elemzése volt, hogy feltárja a jogintézmény legfontosabb gyakorlati
tapasztalatait, és hasznosítható információkat nyújtson mind a jogalkotók, mind az adóalanyok
számára.Bár a transzferárazás nem egy egzakt terület, és minden vállalatcsoport egyénileg szabályozza
az árait, számos érdekes transzferármegoldással és „kiskapuval” találkozhatunk ezek
vizsgálatakor. A transzferárak kialakítását tankönyvekből megtanulni gyakorlatilag lehetetlen,
ugyanakkor a dolgozat igyekszik bemutatni az ismert módszereket.
A dolgozat részletesen kitér a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség szabályozásának
hazai változásaira és módosításaira, valamint bemutatja a legújabb jogszabályokat, így például
a Pillar One-Two és a BEFIT tartalmát.A dolgozat egyediségét különösen az empirikus kutatás eredményeit összefoglaló fejezet adja,
amely során öt vezető pozíciójú globális vállalat menedzsere értékelte a hipotézisekhez
kapcsolódó kilenc kérdést, s ez alapján kerültek meghatározásra a főbb összegző
megállapítások.A dolgozat zárásaként az olvasó megismerheti, hogy a hipotézisek alátámasztást vagy cáfolatot
nyertek-e, milyen lehetséges pénzügyi jogi szabályozások merülnek fel, illetve hogy milyen
további kutatási irányok lehetségesek
Társasházi Gazdálkodj okosan! A társasházak pénz- és vagyongazdálkodásának szabályozási és gyakorlati problémái
Tóth, Márton István; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szerte a nagyvilágban, így hazánkban is az emberek többsége társasházakban él. Számtalan kisebb-nagyobb problémával kell megküzdeniük nap mint nap. Tudományos dolgozatomban hipotézisként vetettem fel, hogy a több mint húsz éve készült Társasházi törvényünk számos területen elavult, ami akadályozza a tulajdonosok jogainak érvényesítését, valamint a közös képviselők elszámoltathatóságát. A közös költségek kezelése, a tartalékalapok kialakítása és a pénzügyi átláthatóság szabályozása hiányos, miközben az alacsony közgyűlési részvétel nehezíti a közös érdekek képviseletét. Korszerűsítési, illetve energiahatékonysági beruházások megvalósítása is problémás a támogatások elégtelensége miatt. A dolgozatomban a magyar társasházak gazdálkodásának aktuális kérdéseit vizsgáltam, különös tekintettel a pénzügyi és adójogi szempontokra. Elemeztem a közös költségek felhasználását, az állami-önkormányzati támogatások hatékonyságát, illetve a tulajdonosközösségek likviditási problémáit. A tanulmányban a svéd és osztrák jog megoldásaival is összehasonlítottam a magyar szabályozást. A kutatás során jogelemző módszert alkalmaztam, empirikus adatokat elemeztem, valamint mélyinterjúkat készítettem közös képviselőkkel és lakókkal.
Az elemzések, valamint a példák alapján a dolgozat végére egyértelművé vált, hogy a jelenleg hatályos Társasházi törvény sok ponton nem felel meg a mai követelményeknek. Az épületek megújításához szükség van átlátható forráskezelésre, tartalékképzésre és előtakarékossági számlákra a váratlan kiadások fedezésére. Fontos lenne a közös képviselők rendszeres képzése, vizsgáztatása, illetve ellenőrzése, hogy elkerüljék a gazdálkodási hibákat és pénzügyi visszaéléseket. Az online közgyűlések mellett a digitális rendszerek bevezetése javíthatná a kommunikációt, valamint növelhetné a pénzügyi átláthatóságot. A lakók ezáltal egyszerűbben hozzáférhetnének a gazdálkodási adatokhoz, a költségvetési tervekhez, illetve gyorsabban informálódhatnának az aktuális ügyekről. Adózási szempontból a szabályozás kedvező, de szigorúbb felügyeletre lenne szükség az áttekinthetetlenség kezelésére. A közös képviselőktől figyelmet és szakértelmet követelnek a szabályozások, munkájuk adózásnál is rendkívül fontos.
Egy korszerű törvényi reform – szigorúbb pénzügyi garanciákkal, valamint transzparens felelősségi szabályokkal – javíthatná a társasházak gazdasági stabilitását és a lakóközösségek érdekeinek védelmét, igazi otthont teremtve a társasházak falai között.
Esélyek és lehetőségek a fogyatékossággal élő emberek számára
(Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, 2023) Kelemen-Mónus, Anna; Pető, Ildikó; Galán, Anita; Balázs-Földi, Emese; Kocsis, Péter Csaba; Rákó, Erzsébet; Rétháti, Csilla; Mező, Katalin; Pornói, Imre; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar; Rákó, Erzsébet
A fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok nevelésének-oktatásának, segítésének lehetőségeit veszik számba a jelen kötetben megjelent tanulmányok. Két nagy terület – a gyógypedagógia és a szociálpedagógia – művelői vállalkoztak arra, hogy felvonultassák azt a tudáskészletet, amivel mind a gyógypedagógia, mind a szociálpedagógia szakos hallgatók ismereteit gyarapíthatják. A kötet első tanulmánya a Jelnyelvi tolmácsolás az esélyegyenlőség az AAK metszetében címet viseli, ami Kelemen-Mónus Anna, Pető Ildikó tollából született. Az augmentatív és alternatív kommunikáció rendszeréhez tartozó jelnyelvet nemcsak a siketek, de más kommunikációs nehézséggel/zavarral küzdő személyek is hatékonyan használják. A tanulmányban a szerzők az esélyegyenlőségre vonatkozó jogszabályok áttekintése után a kommunikációs zavarokkal küzdők főbb jellemzőit, a zavarok okait, az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalmát, célját és a segédeszköz igény alapján annak rendszerét mutatja be a szerzőpáros.
Halál! hol a te fullánkod?
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2023) Quante, Michael; DE--Bölcsészettudományi Kar; Rózsa, Erzsébet
E rövid, ám rendkívül gondolatgazdag kötet, amely a Halál! hol a te fullánkod címet viseli, voltaképpen egy hosszabb esszé, amelyben a szerző a halál mibenlétére kérdez rá – az ember végessége és személyes életformája közötti összefüggés nézőpontjából. Ahogyan ezt a nézőpontot már az alcím is kifejezésre juttatja. Ennek a megközelítésnek nagy nyomatékot ad az a mindenki számára ismert tény, hogy a modern orvoslás lehetővé teszi az élet meghosszabbítását, a halál időpontjának a kitolását. Ám a szerző nem ezzel a számos etikai és gyakorlati problémát felvető alaphelyzettel és az ebből adódó kihívásokkal, kérdésekkel, az ezekre adható válaszokkal foglalkozik. Mindenekelőtt annak akar utána járni, hogy milyen jelentősége van életvezetésünk számára annak, hogy véges lények vagyunk és hogy tudunk saját végességünkről – filozófiai síkon, ugyanakkor a személyes érintettséget is szem előtt tartva. Ilyen értelemben Michael Quante írásának témája és megközelítésmódja minden egyes emberre irányul.
Irányvonalak
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2023) Keller, Ferenc; Kovács, Péter; DE--Műszaki Kar
Beszélj vele és nézz mélyen a szemébe… de ne csak arra figyelj, amit kifelé mutat, próbáld őt megismerni, és ha ez sikerül, meg is fogod érteni. Ha nem is pontosan így hangoztak el ezek a mondatok, de a lényegileg erről szóltak. Egykori mesterem szavai ezek, akitől nemcsak építészeti útravalót hordozok magammal, hanem valami olyan – közhelyszerűen -örökérvényű „mankót”, amit a mai napig nem felejtettem el… és bár néhányszor erősebb volt a „páncél”, vagy annak tükröződése be tudott csapni, mégis sokszor vettem hasznát ezeknek a tanácsoknak. Az a korosztály, akiket mi is oktatunk az egyetemen, szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy pillanatokon belül értesülhetnek a világ bármely pontján létrejött alkotásról, legyen az bármilyen funkciójú és méretű épület, tervpályázat, vagy csak egy építészeti tett. Az internet mindent és (majdnem) mindenkit behálózó szövevénye, percenként „dob fel” újabb és újabb képeket, szinte már felfoghatatlan mennyiségben. Sajnálatos módon ugyanez egyben ennek a generációnak a „szerencsétlensége” is. Óhatatlanul kialakult egy úgynevezett, csak képekkel kommunikáló „Pinterest-építészet”, amit a világháló bőségszaruja lát el munícióval. Ebben a szegmensben már alig-alig jelennek meg a szépen (és gyakran manipuláltan) fotózott házak és blur-özött renderek mellett egyéb tartalmak. Hiányoznak az ok-okozati összefüggések, a háttérinformációk, és ami véleményem szerint igen fontos lenne még… az ember, az építész. Miért lényeges ez? Mert hiszek benne, hogy az alkotó személyiségének ismerete közelebb visz az alkotás megismeréséhez.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén évek óta gyakorlat az, hogy az MSc képzés ideje alatt csoportos kutatási feladatot kapnak a hallgatók. Ennek eredményeként készültek el a Debrecen modern építészete 1945-1975 I-II, illetve a Debrecen paneles lakótelepei című kötetek is. 2020 őszén - később szerepe lesz ennek a dátumnak - kortárs magyar építészek kerültek a projekt célkeresztjébe. Mindenki választhatott az összegyűjtött listáról egy nevet, akivel az elkövetkezendő időben részletesen foglalkozni fog. A hallgatók elsőként megismerkedtek a kiválasztott építész munkáival, életútjával, amit kiselőadás formájában prezentáltak a szemeszter folyamán. Következő lépésként fel kellett készülni a személyes beszélgetésre, amit megelőzött a kapcsolatfelvétel az interjúalannyal. Most és itt jön képbe a már említett dátum fontossága. Beütött a Covid második és harmadik hulláma. A járvánnyal kapcsolatos félelmek, lezárások és korlátozások, mind nehezítették - bizonyos esetben teljesen el is lehetetlenítették - a személyes találkozások lehetőségét. Az idő telt, hónapok múltak el anélkül, hogy előrébb tudtunk volna lépni. A pandémia lecsengésével sikerült csak újra hozzáfogni a tényleges megvalósításhoz. Az elképzelés az volt, hogy két-két hallgató egymást segítve készít videófelvételt, és annak szöveges változata fog bekerülni az interjúkötetbe. Ez majdnem minden esetben így is történt. Bán Ferenc volt az, aki kérte, hogy egy egyszerű „kávéházi” (jegyzetek és felvétel nélküli) beszélgetés legyen az övé. Ezért azt az anyagot, miután műfajilag kicsit más, mint a többi, a könyv „záróakkordjaként” szerkesztettük be. A videófelvételek esetében a szükséges technikai utómunkák, vágás, feliratozás, zajszűrés stb. elkészültével ismét mindenkinek prezentálnia kellett a többiek előtt. Ezeket a filmeket összegyűjtve egy külön „csatornára” töltöttük fel, és mintegy
mellékletként adjuk a kötethez (megjegyzés: a Pelényi Margittal készült beszélgetést, miután nem kívánta szerepeltetni a felvételt, nem töltöttük fel). A hozzáféréshez csak a borító belső oldalán elhelyezett QR-kódot kell beolvasni.
Protecting assets to ensure the performance of loan contract obligations in Mongolia.
(2024) Otgongerel, Jantsan; Veress, Emőd; Otgongerel, Jantsan; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A disszertáció célja az Európai Unió, annak tagállamai és egyes ázsiai országok jogi reformjainak és fejlődési tendenciáinak vizsgálata, valamint a kötelmi jogban alkalmazott „csalárd fedezetelvonás” vagy Actio Pauliana jogi szabályozásának és normáinak elemzése, összehasonlítása. A kutatás célja továbbá ennek a jogintézménynek a mongóliai bevezetése és lokalizálása, valamint a polgári jog és annak kapcsolódó szabályozásának fejlesztése Mongóliában.
Jelenleg Mongóliában az Actio Pauliana, illetve a csalárd fedezetelvonás jogi szabályozása nem egyértelműen meghatározott. Ez a római jogból származó jogintézmény mindeddig nem került részletes vizsgálatra és alkalmazásra a kontinentális jogrendszeren alapuló mongol polgári jogviszonyokban.
Míg a világ számos országa a csalárd fedezetelvonás szabályozásán keresztül, polgári jogi keretek között kezeli ezt a problémát, addig Mongólia továbbra is a csak büntetőjog eszközeivel szabályozza ezeket a kérdéseket, ami véleményem szerint sérti a polgári jogi jogokat és szabadságokat.
Az adósok által alkalmazott csalárd módszerek egyre szélesebb körben terjednek, ami miatt az Actio Pauliana mechanizmusának folyamatos bővülése várható.
Ezen túlmenően az Actio Pauliana doktrína és jogi kereteinek fejlesztése hozzájárulhat a polgári jog új fogalmakkal való gazdagodásához, és a szerződési, valamint magánjogi rendszer Mongóliában hasonlóvá válhat számos más ország jogrendszeréhez. The dissertation aims to study the legal reforms and development trends of the European Union, its member states and some Asian countries, to study and compare the legal regulations and their standards of ‘fraudulent transfer’ or Actio Pauliana in the law of obligations, to introduce and localise it to Mongolia and to improve the civil law and its relevant regulations in Mongolia. Eventually, a legal element of regulations on Actio Pauliana or fraudulent transfer in Mongolia is not being clearly defined so far.
This doctrine, derived from Roman law, has not been studied or applied to the Civil law relations in Mongolia which based on the continental legal system.
While many countries around the world are settling the civil disputes under regulations on fraudulent transfers, on the contrary my country Mongolia continues to regulate still by criminal law and violates civil rights and freedoms, in my opinion. With the widening of the fraudulent methods of the debtors, the Actio Pauliana’s mechanism will continue to expand. Moreover, by developing the Actio Pauliana doctrine and legal framework, the field of civil law will be enriched with new concepts, and the contractual or private law system will be similar to the law of many other countries in the world. Hence, it is necessary for us to keep pace with the stages of social and economic development, learn from the legal experience of foreign developed countries, and constantly carry out private legal reforms while we take part in civil law relationships with citizens of the world in our daily life.
Ezért elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk a társadalmi és gazdasági fejlődés vívmányaival, tanuljunk a fejlett országok jogi tapasztalataiból, és folyamatosan alakítsuk magánjogunkat, miközben mindennapi életünk során részt veszünk a polgári jogi kapcsolatokban a világ többi polgárával.
Sow and piglet behaviour during lactation: A review focusing on selected behaviour manifested by foster sows and their fostered piglets
(2025) Osotsi, Joab Malanda; Prasojo, Yogi Sidik; Astuti, Putri Kusuma; Achenef, Gashew Mequanint; Balogh, Péter; Rátky, József; Novotniné Dankó, Gabriella
Assessment of Spring Oat Nitrogen Supply Based on Plant Sap Nitrate Concentration and SPAD Values
(2025) Kremper, Rita; Juhász, Evelin Kármen; Novák, Tibor; Kincses, Sándorné; Sándor, Zsolt; Tállai, Magdolna; Béni, Áron; Szabó, Anita; Szarvas, Szabolcs; Balláné Kovács, Andrea
Estimates for approximately Jensen convex functions
(2025) Molnár, Gábor Marcell; Páles, Zsolt
BIOMECHANICAL STIMULI AUGMENT CHONDROGENESIS BY RE-SETTING THE BIOLOGICAL CLOCK
Lee, Dohwi; Matta, Csaba; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
During cartilage formation, chondroprogenitor cells differentiate into chondrocytes, and produce cartilage-specific extracellular matrix in response to internal or external factors. One of the most relevant external factors in this context is the biomechanical environment. Although mechanical cues play a key role in regulating cartilage formation, current understanding of mechanotransduction pathways in chondrogenic cells is incomplete. Our laboratory has previously shown that temporal cues control chondrogenesis via the cell-autonomous circadian clock. However, mechanical stimulation has not yet directly been proven to modulate chondrogenesis via entraining the circadian clock. Therefore, the aim of this work was to study whether mechanical stimuli synchronise the circadian clock in chondrogenic cells.
We used micromass cultures established from the distal limb buds of 4-day-old chicken embryos to set up chondrogenic cultures. Cultures were exposed to uniaxial cyclic compressive force (0.6 kPa, 0.05 Hz) on each culturing day between days 1 and 6 for 60 min using a custom- made mechanical stimulator unit. Samples were harvested every 8 hours between 24 and 72- hours post-stimulation after day 6. Total RNA was isolated, reverse transcribed into cDNA, and the transcript levels of clock genes and chondrogenic marker genes were monitored using RT- qPCR. Cartilage ECM production was studied using metachromatic staining.
Cyclic uniaxial mechanical load synchronised the molecular clock in chondrogenic cells in limb bud-derived micromass cultures. In addition to the clock genes, the chondrogenic markers SOX6, SOX9, and ACAN also followed a sinusoidal rhythmic expression pattern. In parallel with this, we observed augmented matrix production following mechanical load.
Our results suggest that an optimal biomechanical environment enhances chondrogenesis through synchronising the molecular clock. This novel chondrogenesis-promoting approach should be considered in future cartilage tissue regeneration methods.
Személyiséglélektan III.
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2024) Héjja-Nagy, Katalin; Szemán-Nagy, Anita; Csinády, Adriána; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi Kar; Héjja-Nagy, Katalin
A huszadik század közepére az addig uralkodó két irányzattal kapcsolatban jelentős kritikákat fogalmazott meg a gyakorló pszichológusok java része. A pszichoanalízissel szemben azt vetették fel, hogy nem helytálló az az elképzelése, mely szerint az embert a múltja, gyermekkori történések és a tudattalan ösztönök egész életére meghatározzák, és a lelki problémákat betegségként, a pszichoterápiát gyógyításként kell felfogni. A behaviorizmus pedig azért nem volt megfelelő keretrendszer a pszichoterápia iránt elkötelezett pszichológusok számára, mert a lélektelen, pusztán külső ingerek, tanulás által meghatározott ember képe ellentmondott annak a szemléletnek, amely az emberi értékeket, méltóságot, szubjektív élményeket, az öntuda tot hangsúlyozza. Egyre inkább megfogalmazódott az igény, hogy olyan legyen a pszichológiai emberkép, amely szerint szándékosság, szabad akarat van az emberi cselekedetekben, és nem eleve elrendeltség (Fodor, 1989). A transzperszonális pszichológia nem sokkal a humanisztikus irányzat megalakulása után kezdett formálódni, arra építve, ám korunk világképét megkérdőjelezve; a tudati fejlődés, a kibővült tudat, a spiritualitás középpontba állításával túlmutat a személyiségünk individuális fejlődésén; az altruista, másokért (más emberekért, de az egész Földünkért is) felelősséget vállaló, humanitárius, értelemkereső ember eszméje új perspektívákat nyit a személyiség fejlődési lehetőségeinek elképzelésében (Bagdy, 1996).Mind a humanisztikus pszichológia, mind a transzperszonális pszichológia úgy tekint az emberre, mint aki felelős saját fejlődéséért, képes a változásra, szabad, kreatív, a lehetőségeket magában rejtő élőlény. Vallják, hogy az ember öndeterminált, tudatos lény, aki képes a fejlődésre, a tudatos önfejlesztésre. Ebben a tankönyvben, amely a „Személyiséglélektan 3.” előadás tananyagát tartalmazza, a harmadik erő irányzatnak nevezett humanisztikus pszichológiához sorolható különböző személyiségelméleteket (Rogers és Maslow személyiség-elméletét, a kommunikációelméleti irányzatokat, a rendszerszemléletet és ezen belül a családterápiás irányzatokat és a Gestaltterápiát), valamint a negyedik erő irányzatként emlegetett transzperszonális pszichológia körébe tartozó különféle személyiséglélektani elgondolásokat ismerhetjük meg.
Magasépítés a középkorban: a gótika templomtornyai
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2021) Bereczki, Zoltán; DE--Műszaki Kar
Jelen kötet alapját 2017-ben summa cum laude megvédett doktori (PhD) disszertációm második része képezi. Mivel építészmérnökként az építőművészet technikai oldala különösen foglalkoztat, a disszertációmban kísérletet tettem egy XV. század végi toronyépítés menetének rekonstruálására, a lehetséges felhasznált segédszerkezetek (állványok és gépek) bemutatásával. Számos könyv foglalkozik a katedrálisok építésének módszereivel, ezek azonban elsősorban a hajók és a boltozatok emelésére koncentrálnak és a tornyok építéséről alig ejtenek szót, pedig a tornyok azok az épületelemek, amik a legnagyobb technikai-anyagi felkészültséget kívánták. A kutatási téma több kanyarral jutott el a disszertáció végleges változatáig, majd jelen kötetig. Amikor 2012-ben elkezdtem a doktori képzést, elképzelésem szerint a dolgozat témája a straßburgi mester, Hans Hammer portfóliója lett volna. Erről a kéziratról a Budapesti Műszaki Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki képzésének kereteiben Szekér Györgytől hallottam először 2011-ben, majd egy szerencsés véletlen folytán még abban az évben eljutottam a wolfenbütteli Herzog August Könytárba, ahol a kéziratot őrzik. A gótikus tervrajzok már gyerekként is különösen érdekeltek, így amikor a szüleim a kilencvenes években Párizsban jártak, ajándékba Villard de Honnecourt vázlatkönyvét kértem (reménykedve, hogy létezik olyan kiadás, ami egy könyvesboltba besétálva is megvásárolható). Amikor Wolfenbüttelben szembesültem vele, hogy Villard könyvével ellentétben Hans Hammer portfóliójával alig foglalkozik a szakirodalom, eldöntöttem, hogy doktori disszertációban feldolgozom a témát. A kutatás során a témában egyre inkább előrehaladva a hangsúlyok eltolódtak, majd fokozatosan átalakult, kiegészült a kutatási terv. Hans Hammer kapcsán felkeltette az érdeklődésemet a straßburgi katedrális meg nem valósult déli tornyának kérdése. Egy bécsi ösztöndíj során Michael Viktor Schwarz professzor hatására a gótikus templomtornyok témája felé fordultam, és ez lehetőséget adott arra, hogy magyarországi témákat is beemeljek a kutatás körébe.
Agrár-felsőoktatás, agrárgazdasági elemzések
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2022) Székely, Csaba; Mohácsi, Márta; Fényes, Hajnalka; Kapronczai, István; Pataki, László; Vajai, Balázs; Katits, Etelka; Szalka, Éva; Palányi, Ildikó; Bencsik, Andrea; Hevesi, Endre; Mohácsi, Márta
100 évvel ezelőtt nevezték ki Reichenbach Béla professzort az akkor létesült Üzemtani Tanszék élére a Budapesti királyi magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági osztályán. A tanszék különböző politikai rendszereken, egy világháborún és egy forradalmon keresztül, egy székhelyváltozáson és hat különböző egyetemi név- és szervezeti változáson átesve, különböző vezetőkkel töltötte be fontos szerepét az agrár-felsőoktatásban. „Gödöllői üzemtani iskola” néven vált híressé, és több generáció agrármérnökét, üzemszervező agrármérnökét, gazdasági agrármérnökét, vállalatgazdasági szakmérnökét, doktoranduszát és menedzserét képezte. A tanulmány az alapítás óta eltelt száz év változásait tekinti át abban a reményben, hogy a tanszék a jövőben is folytatni tudja a magyar mezőgazdaság sikere érdekében kifejtett oktatási és kutatási tevékenységét, de az utóbbi évek történései ezt kérdésessé teszik. A tanulmány a tanszék jelenlegi helyzetéhez vezető utat vázolja fel, és kitér a következményekre is.
Bevezetés az addiktológiába
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2022) Körmendi, Attila; DE--Bölcsészettudományi Kar
A könyv oktató jelleggel foglalja össze az addiktológia fontosabb alapfogalmait, a kémiai és viselkedés addikciók csoportjába tarto zó kórképeket, a terápiás eljárásokat, modelleket, megközelítéseket. A tartalmak elsősorban oktatás és gyakorlatközpontúak, céljuk elméleti alapot biztosítani „A függő viselkedés, a szerhasználat interkulturális szempontjai, és kultúrtörténete” elnevezésű MA tárgy esetében. Szeretnék köszönetet mondani a Debreceni Bölcsészettudományi Kar Kari Kiadói és Jegyzetbizottságának, hogy pályázatomat támogatták és biztosították a feltételeket jelen mű megjelenéséhez.
A taktikai sérültellátás alapjai
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2020) Gulyás, Gábor; DE--Általános Orvostudományi Kar
A rendészeti / harcászati- és az orvostudomány egyaránt folyamatosan fejlődő és változó szakterületek. A szerző és a lektorok mindent elkövettek annak érdekében, hogy az oktatási segédanyag megjelenésekor mind rendészeti / harcászati szempontból, mind egészségügyi vonatkozásaiban szakmailag korrekt, hatályos és nemzetközi ajánlásokkal is koherens legyen. Fentiek tekintetében sem a szerző, sem pedig a lektorok nem tudják azt garantálni, hogy az átadott tudásanyag minden tekintetben teljes körű és naprakész lesz folyamatosan.Az oktatási segédanyag kifejezetten a szerző által szervezett egészségügyi tréningeken (mely, nem biztosít végzettséget, ezáltal kompetenciát sem a későbbiekben bemutatásra kerülő esetleges emelt szintű beavatkozásokhoz) résztvevő állomány részére készült, to vábbá a szakterület iránt érdeklődő és ebben tevékenykedő olvasók számára.
Quantitative methods for engineers part 1
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2025-03-16) Kézi, Csaba Gábor; DE--Műszaki Kar
Kurkumin tartalmú mikrokapszulák formulálása önemulgeáló rendszerek felhasználásával
Csapó, Enikő; Józsa, Liza; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
Napjainkban egyre többen részesítik előnyben a természetes eredetű hatóanyagot tartalmazó készítmények alkalmazását betegségek kezelésében, illetve preventív célzatból. A Curcuma nemzetség tagjait évszázadok óta használják az orvostudományban az emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásaik miatt. A Curcuma longa legfontosabb komponensei a kurkuminoidok, melyek a kurkuma jellegzetes sárga színét adják. Ezek közül a legszélesebb körben vizsgált vegyület a kurkumin, egy élénksárga vegyület, mely a növény rizómájából izolálható. A szakirodalom szerint jelentős gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással bír.
Kísérleti munkánk célkitűzése kurkumin port tartalmazó készítmények formulálása volt. A kurkumin rendkívül rossz oldhatósággal rendelkezik, ezért nemulgeáló rendszereket hoztunk létre felületaktív anyagok és izopropil-mirisztát segítségével. Malvern Zetasizer NanoS műszerrel meghatároztuk a formulációk cseppméretét, polidiszperzitását és zéta potenciálját. Bezáródási hatékonyság, majd citotoxicitási vizsgálatot is végeztünk, utóbbit humán adenocarcinoma (Caco-2) sejtvonalon az összetételek toxikus hatásának kizárása céljából.
A kurkumin biohasznosulásának növelése érdekében önemulgeáló rendszerek és Na-alginát felhasználásával mikrokapszulákat formuláltunk Büchi Encapsulator B-395 Pro berendezéssel, majd liofilizáltuk a gyöngyöket. Morfológiai vizsgálatokat végeztünk pásztázó elektronmikroszkóppal, emellett meghatározásra került a mikrokapszulázás hatékonysága és a duzzadási képesség is. Kioldódás modellezésére is sor került mesterséges gyomor- és bélnedvben, amely során spektrofotométerrel értékeltük a szabad hatóanyag mennyiségét.
A mérésekkel megállapítottuk, hogy az önemulgeáló rendszerek cseppmérete mikrométeres tartományba esik. A gyöngyök nagysága és felszíne a liofilizálást követően optimálisnak bizonyult. A mikrokapszulázás hatékonysága 69,5%-nak adódott, míg a kioldódási vizsgálat alapján 2 óra elteltével a kurkumin közel 40%-a szabadult fel a kapszulából a bélnedvben.
A konvencionális gyógymódokhoz képest ezen készítményekkel történő kezelés kevesebb mellékhatással járhat, biztonságosan alkalmazható, ezáltal javulhat a betegek terápiás együttműködése és életminősége.
Az elévülés büntetőjogi vetületei
Cséffai, Anita; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatom témáját az elévülés büntetőjogi rendszerben betöltött szerepe képezi, különös figyelmet fordítva annak az eljárás alanyaira és a társadalomra gyakorolt hatásaira. Az elévülés intézménye ugyanis összetett kérdéseket vet fel a jogi igazságosság, a társadalmi igények és a jogrend stabilitása tekintetében. Ezért fontos a részletes vizsgálata és megértése annak érdekében, hogy az elévülés rendszere hatékony és igazságos legyen. A kutatás célja, hogy elősegítse a téma mélyreható vizsgálatát, valamint ráirányítsa a figyelmet a büntetőjogi elévülés társadalmi és jogi vonatkozásaira. Nem foglalkozom ugyanakkor az elévülés kizárásának kérdésével. Ennek megfelelően a büntetőjog bizonyos területeinek időmúlásra kifejtett immunitása nem része a dolgozatnak, annak jogpolitikai és alkotmányos indokai nem kerülnek kifejtésre, így ahol a dolgozatban az elévülhetetlenség mégis megjelenik, az kizárólag a jogintézmény lényegének hangsúlyozását szolgálja.