Egészségügyi Innovációs Szemle (DE-journals)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/291323
A folyóirat a DE-journals platformon keresztül jelenik meg és a https://ojs.lib.unideb.hu/egisz címen érhető el.

Böngészés

Egészségügyi Innovációs Szemle (DE-journals) Szerző szerinti böngészés "Gesztelyi, Rudolf"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrében
    (2023-02-15) Gesztelyi, Rudolf
    SARS-Co-V of the Coronaviridae family emerged in 2019 in China and soon generated a pandemic. Albeit COVID-19 did not have as high death toll as some earlier pandemics, the severity and course of disease proved to be unpredictable if factors related to general health and case history of patients were considered. Thus COVID-19 due to its potentially fatal outcome and unpredictability demanded protective measures to be taken that were not sustainable in the long run (e.g. quarantining masses of people) during the early course of the pandemic (prior to the availability of vaccination and medications). Nonetheless, the vaccine for COVID-19, albeit showed efficacy, failed to reach the level of protection the former vaccines for other communicable diseases did. Additionally, available pharmaceutical treatmentregimens were not efficacious enough in preventing fatal outcome or long-term complications. These facts underscore the necessity of initiatives that seek future avenues for drug development, with special emphasis being placed on repositioning of medications with well-established use. Upon reviewing available scientific evidence four potential approaches may be identified that if repositioned could be evaluated as anti-COVID-19 agents: 1.) manipulating the a renin-angiotensin system by the use of angiotensin converting enzyme (ACE) inhibitors or angiotensin receptor blockers (ARBs); 2.) inhibiting the binding between human ACE2 enzyme and SARS-CoV-2 spike protein by N-acetylcysteine, or possibly quercetin; 3.) increasing the activity of ACE2 using ibuprofen; 4.) administration of prebiotics, probiotics or tryptophan to normalize SARS-CoV-2 induced dysbiotic changes of the microbiome. 
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Egy újonnan szintetizált adenozin analóg, a hipoxantin-triciklánó hatása izolált patkány bal és jobb pitvaron
    (2022-07-18) Óvári, Ignác; Szilágyi, Viktória; Viczján, Gábor; Lampé, Nóra; Bege, Miklós; Borbás, Anikó; Herczeg, Pál; Juhász, Béla; Gesztelyi, Rudolf; Erdei, Tamás
    A hipoxantin-triciklánó egy a DE GYTK Gyógyszerészi Kémia Tanszéken szintetizált adenozin analóg, melyben az adenint hipoxantin, a ribózt pedig egy kondenzált triciklikus molekularész helyettesíti. Munkánk során a hipoxantin-triciklánó hatását vizsgáltuk a pitvari myocardium A 1 adenozinerg rendszerére, melynek (pozitív agonista általi) aktivációja számos protektív folyamatért, köztük negatív trop hatásokért felelős. A vizsgálatokat hím Wistar patkányokból izolált bal pitvari fülcsén és teljes jobb pitvaron végeztük. A preparátumokat 95% O 2 és 5% CO 2 gázeleggyel szellőztetett, 36°C-os Krebs oldatot tartalmazó szervkádakban függesztettük fel 10 mN alapfeszülés mellett. A bal pitvarokat állandó frekvencián ingereltük (3 Hz; 1 ms; 1-1,5 V), míg a jobb pitvarok spontán húzódtak össze. A preparátumokon az adenozin és a hipoxantin-triciklánó inotrop és chronotrop hatását vizsgáltuk külön-külön és együtt, továbbá CPX (8-cyclopentyl-1,3-dipropylxanthine; reverzibilis A 1 adenozin receptor antagonista) hiányában és jelenlétében. Eredményeink alapján az adenozin mind a bal, mind a jobb pitvarokon hasonló mértékű, erőteljes negatív inotrop hatást fejtett ki. A hipoxantin-triciklánó ezzel szemben mérsékelt pozitív inotrop hatást váltott ki, ami hasonló mértékű volt a jobb és a bal pitvarokon. Az inotropia alakulásával összhangban, az adenozin markánsan negatív, míg a hipoxantin-triciklánó kismértékben pozitív chronotrop hatásúnak bizonyult a jobb pitvarokon. A CPX erősen (és szignifikánsan) gátolta az adenozin hatásait, de csak kisebb mértékű (és nem szignifikáns) gátlást hozott létre a hipoxantin-triciklánó hatásaival szemben. A hipoxantin-triciklánó hatásai teljes mértékben áttörhetőek voltak adenozinnal. Mindezek hátterében felvethető, hogy az adenozin könnyen le tudja szorítani a hipoxantin-triciklánót az A 1 adenozin receptorról, de (ehelyett vagy emellett) elképzelhető, hogy a hipoxantin-triciklánó az A 1 adenozin receptortól független útvonalon is hat. A hipoxantin-triciklánó tehát feltehetően a myocardialis A 1 adenozin receptor reverzibilis, ortosztérikus, inverz agonistája, melynek ugyanakkor más támadáspontja is lehet a myocardiumban.