Festetics DI

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/244232

Böngészés

Festetics DI Szerző szerinti böngészés "Benedek, Zsuzsanna"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Effect of multiphase feeding on the production traits and nitrogen flow parameters of growing pigs
    Koltay, Ilona Anna; Benedek, Zsuzsanna; Hegedűsné Baranyai, Nóra; Farkas, Levente; László, Ivett; Török, Nándor; Such, Nikoletta; Wágner, László; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    The efficiency of protein nutrition is crucial for the production of animal products in many ways. Protein-rich feeds are the most expensive components of the diets that are not available in sufficient quantities in the countries of the European Union. Because only 70-80% of the protein content of feed is absorbed from the digestive tract and the utilization of the absorbed fraction is even less than the digestibility, a significant proportion of the feed protein consumed by farm animals is excreted via urine and faeces. Due to this, animal production is estimated to account for 80-90% of ammonia emissions in the European Union. The aim of this study was to investigate the effects of multiphase feeding on the production parameters and N excretion of pigs. Based on our results, the application of multi-phase feeding, without deterioration of production parameters, has a positive effect on the N-retention of pigs and thus reduces the rate of N-excretion and ammonia emission. Although the use of multi-phase feeding can generate additional transportation costs, due to the reduction in feed costs, it can even improve the profitability of production.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hazai sertéstenyésztés az ammónia emisszió tükrében -
    Koltay, Ilona; Benedek, Zsuzsanna; Hegedűsné Baranyai, Nóra; Wágner, László; Such, Nikoletta; Dublecz, Károly; PhD hallgató
    Becslések szerint az Európai Unióban az ammónia (és nitrogén) emisszió 80- 90%-áért az állattenyésztés a felelős. Az állatfajonként kibocsátott ammónia mennyisége eltérő az adott gazdasági állatfaj populációméretétől és korcsoport megoszlásától függően az egyes országokban, de elmondható, hogy az elsődleges ammónia kibocsájtók a szarvasmarha, a sertés és a baromfi ágazatok. Kutatásunk a magyarországi sertéságazat nitrogén és ammónia emissziójának pontos meghatározásához igyekezett megbízható adatokat szolgáltatni a sertésállomány korcsoportonként, tartási és takarmányozási fázisonként való felmérésével, valamint a trágyakezelés –tárolás és –kijuttatás módozatainak feltérképezésével. Reprezentatív mintavétellel a teljes magyarországi sertésállomány 10 %-áról nyertünk adatokat az ammónia emisszió bázisévére, 2005-re, míg 19,2%-áról 2015-re vonatkozóan. A kapott adatokból végzett takarmányozási gyakorlatra vonatkozó vizsgálataink eredményeként, pontosabb képet kaptunk a sertéstakarmányozás jelenlegi hazai színvonaláról és az ammónia emissziót befolyásoló legfontosabb paraméterekről
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az intenzív sertéstartás környezeti hatásai
    Koltay, Ilona Anna; Benedek, Zsuzsanna; Husvéth, Ferenc; Farkas, Eszter; Such, Nikoletta; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A mezőgazdasági termelők, a globális környezeti problémák és az ennek következtében egyre szigorodó jogi szabályozások miatt, állandó nyomás alatt állnak, hogy minimalizálják gazdálkodásuk környezetre gyakorolt hatását. Az egyes állattartási módszerek különféle módon és mélységben hatnak a környezetre. Az állattartás legfőbb környezeti vonatkozásai főként az állat anyagcseréjéhez kapcsolódnak, melynek során az állat az elfogyasztott takarmányt hasznosítva a felesleget üríti, s ennek következményeként a növénytermesztés számára tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Bár a legtöbb környezetvédelmi aggály, ami az állattartással kapcsolatos, az elmúlt két évtizedben a vízminőségre összpontosult, napjainkban a levegő minőségének kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap. Az itt közölt tanulmány a levegőbe, a talajba és a vizekbe történő lehetséges károsanyag kibocsátásokat veszi sorra, részletesebben kitérve a sertéstartásból származó ammónia-emisszióra.