Hallgatói dolgozatok (MÉK)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/1192

Böngészés

Hallgatói dolgozatok (MÉK) Szerző szerinti böngészés "Ábrányi, Jánosné"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A MÁV Zrt. ingatlangazdálkodásának bemutatása
    (2012-06-12T05:59:54Z) Ábrányi, Jánosné; Harsányi, Endre; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Bevezető A magyar vasút az európai és a hazai közlekedés történetének aktív részese. Egykori és mai működésünk kultúrát teremtett, és kultúrát tart életben. Ez szinte magától értetődő, hiszen a helyváltoztatás módjának fejlődése a XIX. századtól napjainkig a legfontosabb gazdasági, és társadalmi folyamatok egyike. Valamikor régen mindenki vonatra szállt, aki utazott. Munkás, paraszt, polgár, úr, sőt a király is. A Nyugati pályaudvaron ma is látható a régi, királyi váró, igaz már közel sem olyan ragyogó és fényes, mint Ferenc József idejében. A közút fejlődése, nagyobb támogatottsága, az autók terjedése mind-mind szerepet játszik abban, hogy ma már utasaink nagy részét a „kényszerutazók” és néhány vasútbarát alkotja. Sajnos ez meg is látszik mind az épületeken, mind a gördülőállományon. A Keleti pályaudvar, mely 1884-augusztus 16-án, Magyar Királyi Államvasutak indóháza néven nyílt meg, az ország és Európa legnagyobb és Budapest legforgalmasabb pályaudvara volt. Építésekor a Keleti volt a legkorszerűbb pályaudvar Európában, pl., itt vezették be legelőször a villanyvilágítást Európában. Nem elhanyagolható az sem, hogy magyar tervezők és magyar kivitelezők munkája által valósult meg. Ma már kevés olyan része van, ami nem szorul felújításra és jellemző az itt látható kettősség is. Új VIP váró a Railjet vonatokhoz, szemben a csavargók, csövesek, zsebesek „forgatagával”. A vasút nem csak a múlt, a döcögős jelen, de a jövő is. Közszolgáltatásként – időnkénti járatszám csökkenés és megnyirbált pályahossz mellett – jelen lesz életünkben. A fenntartható fejlődés, a környezet szennyezés csökkentésének fontossága pedig igazán fontossá teszi, hogy a közlekedés a közútról ismét a vasút felé helyeződjön. (Az emelkedő benzinárak segítik ezt az áttérést.) Ez pedig magával vonja, hogy a XIX.- XX. századi építmények ne legyenek az enyészeté, hanem egy korszerű ingatlangazdálkodási stratégia eredményeként korszerűsítés vagy selejtezés útján segítsék a Társaság fennmaradását, hozzájáruljanak gazdaságos működéséhez. Dolgozatom célja egy Területi Központon keresztül bemutatni a MÁV Zrt. ingatlangazdálkodását, a felmerülő nehézségeket és lehetséges megoldásokat.