Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6022)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy 100 kocás szabadtartásos sertéstartó telep tartástechnológiai terve az Ászár környéki mezőgazdasági területeken(2012-11-29T08:18:14Z) Lehoczki, Zoltán; Novotniné Dankó, Gabriella; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 21. század eleji takarmány és egyéb költségek magasba emelkedése miatt, a termelési költségek mérséklésének egy nálunk még nem elterjedt módjának adaptációjával foglalkoztam a dolgozatomban. Igyekeztem a lehető legtöbb témakört érinteni. A magyar hagyományoktól eltérően nem a mangalica sertésáll a dolgozat középpontjában, hanem egy angol fajta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy 100 kocás szabadtartásos sertéstartó telep tartástechnológiai terve az Ászár környéki mezőgazdasági területeken(2013-05-27T10:55:43Z) Lehoczki, Zoltán; Novovtniné Dankó, Gabriella; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban a Magyarországon kevésbé elterjedt szabadtartásos sertéstartással kapcsolatban fogalmaztam meg egy lehetséges technológiát. Az írásban nagyobb részben angol-szász fajtákkal foglalkozom. Új irányzatként az úgynevezett "Green", "Clean", "Ethical" témakörével is foglalkozom a sertéstartás szemszögéből. Ehhez kapcsolódóan az alternatív gyógymódok lehetséges alkalmazásának lehetőségeit is megemlítem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 100% gyümölcstartalmú gyümölcslevek mikrobiológiai állapotaKovács, Zsuzsanna; Peles, Ferenc Árpád; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatomat a 100% gyümölcslevek mikrobiológiai állapotáról írtam. Vizsgáltam almalevet, meggylevet, céklás almalevet és homoktövises almalevet. A vizsgálataim célja az összcsíraszám, az élesztő-, és penészgombaszám, valamint az Alicyclobacillus szám meghatározása volt. A dolgozatban a gyümölcslevek gyártási technológiájáról is említést tettem. A vizsgálataim eredményesek lettek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav hatásának vizsgálata egy hazai nemesítésű búzafajtára, annak hozamára és minőségére egy provokatív kísérletbenZámborszky, György; Radócz, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 2,4-D őszi búzára gyakorolt hatásával több forrás is foglalkozik, a lisztminőségre gyakorolt hatásával azonban kevésbé. A hazai, magas színvonalú nemesítésnek köszönhető fajtáinkra gyakorolt, emelt dózisú 2,4-D hatás vizsgálata is szempont volt. Növekszik-e a kezelés hatására a búza fehérjetartalma? Növekszik-e általa a belőle kinyerhető sikér mennyisége? Van-e összefüggés a kezelés és a búza hozama, ill. minősége között? Összefüggnek-e az egyes lisztminőségi paraméterek értékei egymással? A mérési eredményeket statisztikai módszerekkel (lineáris regresszió) elemezve kaptam választ a feltett kérdésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvíztisztítási és kezelési alternatíváinak értékelése(2011-11-28T08:50:14Z) Berettyán-Potyók, Judit; Kovács, Elza; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szennyvíztisztítás hazai fejlődése, a múltban kialakult közműolló, a jelenlegi gazdasági helyzet, különösen a „kis szennyvíztisztítók” kategóriában vetnek fel a tervezéssel, a megvalósítással és az üzemeltetéssel kapcsolatosan bonyolult problémakört. Fontos foglalkozni a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvíztechnikai kérdéseivel, mert ebben a nagyságrendi terhelési kategóriában, bár a hazai megvalósításnak a kötelezettsége csak 2015 után válik fontossá, sok településen már napjainkban is az önkormányzatok keresik a szennyvíztechnika megvalósításának lehetőségét. A csatornázásra, szennyvíztisztításra és iszapkezelésre, valamint a tisztított szennyvíz és iszap elhelyezésére vonatkozó 91/271 EGK Irányelv nem terjed ki a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti településekre, ezért ez a nagyságrendi kategória más, bonyolultabb, egyedi megoldásokat igényel, mint a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti kategóriában eddig alkalmazottak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2006. évi belvíz hatása az Ágota-puszta talajaira és sziki növénytársulásaira(2009-03-10T09:44:49Z) Tőke, Klára; Zsigrai, György; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA 2006-os tavaszi árhullámok, valamint az időjárási tényezők kedvezőtlen alakulásának következményeként a Hortobágy-Berettyó csatornán 2001-ben létesített Ágota-pusztai vészelzárót üzembe helyezték, hogy visszatartsák a víztömeg egy részét és ezzel megvédjék a településeket az elöntéstől. Ennek következményeként a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi pusztájának, az Ágota-pusztának jelentős hányadát víz árasztotta el. A szakdolgozatom keretében a HNP Igazgatóságának munkatársaival együttműködve olyan állapotfelmérési tevékenységet folytattam, amelyek eredményei alapul szolgálhatnak az Ágota-pusztán történt, illetve a jövőben történő vízborítások növényzetre, illetve talajra gyakorolt hatásának vizsgálatához, a megvalósuló változások tendenciájának, illetve intenzitásának megállapításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2007-2013 közötti Agrár- és Vidékfejlesztési támogatások értékelése Vállaj KözségbenVállaji, Krisztina; Horváth, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA vidék, a vidékfejlesztés és a vidékfejlesztés az Európai Unióban fogalmakkal kapcsolatos szakirodalmi feldolgozás szekunder adatgyűjtés szerinti. Vállaj község bemutatása a hármas - ökológia, társadalmi és gazdasági funkciók alapján. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által közzétett támogatási adatok vizsgálata 2007-2013 programozási időszakban Vállaj községen keresztül. A település prominens személyeinek mélyinterjús megkérdezése az Agrár- és Vidékfejlesztési támogatások hasznosulására vonatkozóan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2007-es szélsőséges időjárás hatása a juhtenyésztés eredményességére(2008-11-18T11:49:18Z) Tiszai, Brigitta; Jávor, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2010. évi tiszai árvíz kialakulásának tényezői és levonulása a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén(2012-06-01T10:35:09Z) Korom, Henrietta; Juhász, Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarTanulmányom témája a 2010. évi nyári tiszai árvíz, amely azért sajátos, mert megmutatta, hogy a Tiszán nem csak a Felső-Tiszáról érkező árvizek képesek jelentős vízszintemelkedést létrehozni, hanem a Magyarországon betorkolló mellékfolyók is. Az utóbbi tiszai árvíz rámutatott, hogy a Sajó-Hernád is lehet olyan hatással a Tiszán levonuló árhullámokra, hogy a tokaji elrendelő mércén még a vízszint nem érte el a másodfok szintjét, a palkonyai mércén viszont már harmad fokot meghaladó a vízállás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 2013-as év Alföldi 1- és GK Emese szemescirok hibrid idegenek számának vizsgálata a Gemini Kft-nélNémeth, Amanda; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA takarmánycirok az 5. legfontosabb takarmánynövény. A világon mintegy 60 millió tonna szemtermést takarítanak be évente.Dolgozatom témája a 2013-as évi vetőmag cirok előállításának vizsgálata a Gemini Kft-nél. A vizsgálat célja az Alföldi 1 (11 ha) és a GK Emese (11 ha) szemescirok hibridek tenyészidő szerinti idegenek gyakoriságának meghatározása, és a két hibrid összehasonlító elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2017-es Vadgazdálkodási Alap pályázat hatásai a Tuzsér Kossuth VadásztársaságraÁgij, Sándor; Szendrei, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 2017-es évben újra lehetőség nyílt a vadászatra jogosultak számára pályázatok elnyerésére, melyet az Országos Magyar Vadászkamara biztosított a 2015. évi CLXXXIII és 2016. évi CXIV törvénymódosításoknak köszönhetően. Így létrejöhetett az Országos Vadgazdálkodási Alap, amely teljesen szakmabeli finanszírozottságú. Az öt beadható pályázat közül háromra pályázott a Vadásztársaság (Évelő zöldtakarmány telepítése, Ragadozógyérítés és csapdapark fejlesztés, Fácán törzsállomány pótlását célzó kibocsátás és fácánetetők létesítése), melyek közül mindegyik pozitív elbírálásban részesült. A dolgozatomban egyedi módszerekkel vizsgáltam az elnyert pályázatok hatásait a Vadásztársaságra, azon belül is az anyagi, valamint a vadállomány mennyiségi és minőségi változásaira. A jövőbéli eredményesség javítása érdekében dolgozatomban javaslatokat teszek a pályázat által elnyert források hatékonyabb felhasználására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2020. évi magyar hidegvérű ménvizsga eredményeinek elemzéseBalaton, Eszter; Oláh, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKutatásom alapját a hazai ménvizsgákon helyt álló mének adatai adják. Az idei évben három helyszínen tartottak ilyen megmérettetést, legelőször Kaposváron (I.) majd Tiszaföldváron, végül az utolsót szintén Kaposváron (II.) A ménvizsgákon a magyar hidegvérű lófajta egyedeit jelentetik meg, és a bírálók különböző szempontok alapján vételezik fel őket. Alap feltétel, hogy a nevezett lónak be kell töltenie a két és fél éves kort, és DNS- alapú származási lappal kell rendelkeznie. Ezek után következhet a méret felvételezés, a küllem bírálata, a mozgás bírálata, kondíció és készség vizsgálat, és végül a viselkedés bírálat. Célom az volt, hogy megtaláljam melyik tenyészetből származik a legjobb ló a 2020-as ménvizsgán, valamint, hogy ezek közül melyik volt a legtöbbet adó ló. Fontosnak tartom bemutatni azt is, hogy a legjobb értékekkel rendelkező egyed melyik méntől származik, és hogy a mén méretei kiütköznek e az utódján (18.táblázat). Ezen célok összessége alkotta szakdolgozatom, és a mérések alapján megállapítottam, hogy Nagy Ferenc tenyésztő ménje lett a ménvizsgákon a legjobbra értékelt ló.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D felület modellek alkalmazása a zajvédelmi térképezésben(2011-11-24T07:34:51Z) Kiss, Judit; Prof. Dr. habil Tamás, János; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom témája a közlekedésből származó zajterhelés. Célom a védendő létesítményeket, lakóházakat érintő, közúti közlekedésből származó környezeti zajterhelés vizsgálata és értékelése. Az aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajtérkép alapján megállapítható a zajérzékeny területek nagysága, kiterjedése és a terhelés mértéke is. Először egy rövid áttekintést adok magáról a zajról, főként a közúti forgalomból származó zajról, ezt követően rátérek a saját méréseim bemutatására, a vizsgálat körülményeire, végül pedig ismertetem az ezekből levont következtetéseimet, javaslataimat. Az általam vizsgált terület Debrecen Észak – nyugati részén lévő 35-ös számú főút, a Böszörményi út egy szakasza. A kiválasztott részt három dimenziós ábrázolással megrajzoltam egy modellező rendszer használatával, mely a zajmérési adatok kiértékelésénél segít bemutatni az eredményeket a terepviszonyok megjelenítésével. A vizsgált terület zajterhelését a helyszínen végzett műszeres méréssel állapítottam meg.11 darab mérési helyet jelöltem ki, melyen párhuzamos méréseket hajtottam végre, egyszerre történt mérés az út mellett a jogszabályokban megfogalmazottak szerint, és ezzel azonos keresztszelvényben az úttól távolabb. Végezetül egy stratégiai zajtérkép elkészítésével szemléltetem még jobban a zajterhelés kiterjedését és mértékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatott modellek bevezetése a természetpedagógiábaKocsis , Cintia; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA technológiai fejlődés következtében a pedagógusoknak is fel kell venniük a lépést. A 3D nyomtatásnak köszönhetően lehetőség nyílik olyan modellek létrehozására amelyek egyediek. Segíthetnek megérteni és megszeretni az olyan állatokat amelyeket vagy nem szeretnek vagy nem áll módunkban minden alkalommal egy bemutató órára vinni, ilyenek például a hüllők és kétéltűek. Az egyedi tartástechnológiájukból kifolyólag és többek között a változó testhőmérsékletük miatt nem lehet őket minden évszakban bemutató állatként használni. Ezen alkalmakkor lehet kihasználni a 3D modelleket, mint oktatási eszközöket. Így a modern technológiát is bevonhatjuk a természetvédelembe. Olyan gyerekeket is bevonhatunk akik érdeklődése elsősorban nem a biológia körül forog.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016 és 2023 között törzskönyvi ellenőrzés alatt álló hazai lipicai lóállomány küllemének és mozgásának értékelése bírálati lapok alapjánAntal, Domonkos; Mihók, Sándor; Kovács, Máté; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarValamennyi hazai lófajta fenntartásának szerves részét képezi a küllemi bírálat, ugyanakkor ezidáig csupán elenyésző alkalommal került sor a bírálati lapok értékelésére, a jövő tenyésztői elképzeléseit segítő következtetések megfogalmazására. Ez azért is szomorú, mivel a funkcionális küllemnek jelentős szerepe van a sportteljesítmény, valamint a hosszú hasznos élettartam alakulásában, ezáltal alapvetően meghatározza adott egyed vagy populáció értékét. Hazánkhoz, valamint a magyar lótenyésztési kultúrához több szálon kötődik a lipicai lófajta. Elsődlegesen tenyésztéstörténete által, hiszen a fajta egyik kiinduló populációját már Mezőhegyes és a valamikori magyar arisztokrácia is tenyésztette, másrészt az előző évszázad második felének jelentős fogatsport sikereinek döntő többsége ugyancsak a fajtához köthető. A lipicai fajta eredete egészen 1580-ig nyúlik vissza, amikor I. Ferdinánd császár fia, II. Károly főherceg udvari ménes felállításáról rendelkezett. A császári udvar az általa tenyésztett lótípusban is kifejezésre kívánta juttatni a bécsi udvar pompáját és fényűzését. Erre a célra leginkább a spanyol-nápolyi lótípus felelt meg, de az áhított típus eléréséhez Európa számos területéről használtak kiváló kancákat és méneket. A fajta fogatsportban mutatott különös képességét az elmúlt ötven év eredményei bizonyítják. Kádár László, Abonyi Imre, Bárdos György, Bozsik József, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán nemzetközi összehasonlításban is páratlan sikereket értek el a fajta kiemelkedő tehetségű egyedeivel. Éppen ennek a sikernek köszönhetően a hazai tenyésztés célja legfőképp a fogatló előállításban jelenik meg. Fogatsportban betöltött szerepe mellet a fajta egyedei kiválóan használhatók nyereg alatt is. A Bécsi Spanyol Lovasiskolában fennállása óta kizárólag lipicai fajtájú lovakkal, művelik a magasiskola művészetét. Emellett a díjlovas sportban is jelentős számú egyed szerepel. Munkám során arra vállalkoztam, hogy a hazai tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában álló, 2016 és 2023 között bírált egyedeinek bírálati lapját értékelem. Célkitűzéseim az alábbiakban foglalhatók össze: - az egyes bírálati szempontok vizsgálata - a különböző bírálati szempontok közötti összefüggések meghatározása - a fajta hazai állományának előnyös és kevésbé előnyös tulajdonságainak meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2022-es rendkívüli aszályos év hatása a Macrophomina phaseolina kórokozó kártételére napraforgóbanBarta, László; Tarcali, Gábor; Csüllög, Kitti; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat témája a Macrophomina phaseolina kórokozó hatásának vizsgálatat napraforgóban. A 2022-es rendkívüli aszályos év kiváló lehetőséget biztosított a felmérés elvégzésére. A napraforgó állományokat öntözött és öntözetlen körülmények között vizsgáltuk. A szántóföldi mintavételt követően a gomba laboratóriumi azonosítása megtörtént. Ez követően különböző tényezők mérése történt. A vizsgált paraméterek a gomba hatása alapján hogyan alakul a fertőzés mértéke a növénymagasság, a tányérátmérő, az olajtartalom, az ezerszemtömeg és az összkaszattömeg az eltérő termesztéstecnológiában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bab (Phaseolus vulgaris L.) abiotikus stressz elleni védekezési lehetőségeinek vizsgálataTóth, Erika; Csajbók, József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA bab (Phaseolus vulgaris L.) abiotikus stresszhatások elleni védelmének növénykondicionáló készítményekkel történő lehetőségeit vizsgáltuk. Kifejezetten a klímaváltozás okán tapasztalható magas hőmérséklet, és a jellemzően ezzel egy időben jelentkező aszályos időszak virágzás, kötődésre gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozási lehetőségeire kerestünk megoldásokat. Ennek érdekében ötféle növénykondicionáló készítmény hatása lett tesztelve kis parcellás kísérleti körülmények között. Mindezek mellett háromféle alapkezelés is alkalmazva lett. Volt olyan állomány, amely alá 50 kg/ha nitrogén hatóanyag került, olyan állomány, amely mikroelem-tartalommal rendelkező magkezelést kapott, és olyan állomány, amely mind a nitrogén hatóanyagot, mind a magkezelést megkapta. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különféle növénykondicionáló készítmények és az alapkezelések között milyen szinergista, illetve antagonista hatásokat lehet tapasztalni. Az eredmények vizsgálata kiterjedt a bab-állományok növénymagasságának alakulására, valamint a terméshozamok visszamérésére. Az eredmények ismeretében megállapítottam, hogy minden egyes növénykondicionáló készítmény pozitív, 12 - 60% közötti tartományban növelte átlagosan a bab termésprodukcióját. Továbbá az is megállapításra került, hogy a különféle alapkezelések egyes esetekben szinergista, más esetekben antagonista módon képesek befolyásolni az egyes növénykondicionáló készítmények hatékonyságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bagolyalakúak rendjének (Strigiformes) leggyakoribb fajainak sebesülési esetei Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye területén 2019 és 2023 közöttMagyar , Anna; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban az élőlényeknek minden nap szembe kell nézniük olyan antropogén tényezőkkel, amelyek az élő-, a táplálkozó-, a szaporodási helyükön közvetlenül vagy közvetetten veszélyeztetik őket. Ezek a tényezők akár az élőlények pusztulásával is járhatnak. A szakdolgozatomban vármegyére lebontva vizsgálom meg, hogy bizonyos idő alatt mennyi állat is sebesülhet meg olyan tényezők miatt, amelynek hátterében az ember állhat. A bagolyalakúak leggyakoribb fajain keresztül vizsgáltam a jelenséget Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye területén 2019 és 2023 között. A többnyire éjszakai életmódjuk miatt vajon más veszélyeztető tényezőik vannak, mint a nappali ragadozó madaraknak? Mennyi a pusztulási és a túlélési arány? A vizsgált öt év alatt sok új információhoz sikerült hozzájutni, ebben pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye területén működő hivatalos mentőhelyek- és a Hortobágyi Madárkórház dolgozói segítettek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A barna medve (Ursus arctos) állomány helyzete Hargita megyébenZichar, Bence; Tóth, Norbert; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarTémám választása során nem csak az Erdélyi tájak iránti szeretetem, vagy a medvék felé tanúsított rajongásom, hanem saját személyes élmények és tapasztalatok is segítettek. Volt szerencsém nem egyszer találkozni ezekkel a csodálatos teremtményekkel és eddig mindig sértetlenül megúszni. Ezek az alkalmak elgondolkodtattak, hogy pontosan mennyit is tudunk Európa legnagyobb ragadozójáról. Abban reménykedem, hogy munkám, ha nem is nagymértékben, de képes lesz hozzájárulni a barna medve rossz hírnevének megváltozásához, teljesen új szemszögből bemutatva ezeket a fantasztikus állatokat. A barna medvék Európa uralkodó nagyvadfajának számítanak. Megjelenésük egyszerre sugall félelmet és tiszteletet. Bár már számtalan kutatás jelent meg a medvékkel kapcsolatban foglalkozva a kialakulásukról, életmódjukról, szaporodásukról, viselkedésükről, még mindig van mit tanulnunk ezekről a csodás nagyragadozókról. Ezért is választottam témámnak a barna medvét, hogy munkámmal részt vehessek a faj megmentésében. A kutatásaim lehetőséget biztosítottak számomra, hogy bepillantást tegyek a világukba. Az általam végzett kutatási munka bizonyítja a medve állomány ingatag helyzetét. A saját területeikről kiszorulva kényszerülnek bemenni az ember által lakott területekre, ennek következtében növekszik a konfrontációk száma. Próbáltam a munkámmal felmérni a városiasodott medvék számát és viselkedését. Egyúttal információt gyűjteni az emberek oldaláról is, a városban élő emberek véleményére, tapasztalataira, és gondolataira támaszkodva a barna medvékkel kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A béta-kazein (CSN2) A1/A2 allélváltozatainak hatása a szarvasmarha tejtermelési és szaporodásbiológiai mutatóiraSpisák, Mária; Tóthné Gulyás, Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA tej a szarvasmarha-tenyésztés egyik legfontosabb terméke, amely jelentős tápértéket és gazdasági értéket képvisel. A tehéntejben a fehérjék túlnyomó része, több mint 80 százaléka, a kazeinek csoportjába sorolható, és ezen belül is a β-kazein képvisel egy jelentős hányadot. A β-kazein fehérjét a CSN2 gén kódolja, mely a 6-os kromoszómán található. Legalább tizenkét genetikai variánsa ismert, melyek különböző aminosav változásokat eredményeznek. Az A1 és A2 β-kazein változatok közötti különbség egyetlen aminosavcserén alapul, amely a 67. pozícióban következik be. A béta-kazein A1-es változatát tartalmazó tej esetében az emésztés során un. béta-kazomorfin-7 peptid (BCM-7) szabadul fel, mely számos kutatás szerint gyulladási folyamatok kialakulását is előidézheti a szervezetben, és kockázati tényező lehet az I. típusú cukorbetegség kialakulásában, továbbá az autizmussal, skizofréniával, ekcémával is összefüggésbe hozható. Ezzel szemben az A2-es tej emésztése során nem keletkezik az opioid aktivitással rendelkező BCM-7 peptid, így kedvezőbb élettani hatással rendelkezik a fogyasztók számára. Vizsgálatom során egy intenzív tejelő tehenészetből származó egyedek genotipizálását végeztem el a béta-kazein gén A1 és A2 polimorfizmusára. Arra kerestem a választ, hogy az A2-es allél a kedvező humánélettani hatása mellett, hogyan hat az állatok tejtermelési és szaporodásbiológiai mutatóira, mivel az A2 genotípusra történő szelekció esetén vizsgálnunk kell az értékmérő tulajdonságokban esetlegesen bekövetkező változásokat is. Az állatoktól gyűjtött tejmintákból DNS-t izoláltam, majd a CSN2 gén A1 és A2 alléljainak meghatározása következett un. TaqMan assay segítségével. Az elemzéseket genotípusonként 100 tehén adatain végeztem el. Ezen egyedek esetén kerestem az összefüggéseket a CSN2 gén genotípusa és a különböző tejtermelési adatok (305 napos tej kg, 305 napos zsír- és fehérje kg és %) és szaporodásbiológiai mutatók (perzisztencia, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás, termékenyítések száma) között.