Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2303

Mezőgazdaságtudományi Kar

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Komlósi István)

Agrártudományi doktori tanács

D52

Doktori programok:

  • Állatitermék-előállítás
    (programvezető: Dr. Jávor András)
  • Takarmányozás, halbiológia
    (programvezető: Dr. Babinszky László)
  • Szaporodásbiológia
    (programvezető: Dr. Rátky József)
  • Genomika
    (programvezető:Dr. Kusza Szilvia)
  • Állatnemesítés - Génmegőrzés, Állatökológia
    (programvezető: Dr. Komlósi István)

Böngészés

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Anton, István"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Hazai sertésfajták teljes genom- és komplex andrológiai vizsgálata a szaporodásbiológiai mutatók javítása érdekében
    Balogh, Eszter Erika; Rátky, József; Anton, István; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Állattenyésztési Tanszék
    A magyar nagyfehér és a magyar lapály sertések jó életteljesítménnyel, termelési paraméterekkel rendelkeznek, ezen kívül keresztezési programokban anyai és apai vonalként kiemelkedő szerepet töltenek be. Az elmúlt évtizedekben a magasabb termelésre képes nyugat-európai hibridek azonban túlszárnyalták teljesítményben e két hazai sertésfajtát. Dolgozatomban célként tűztem ki magyarországi nagyfehér és lapály törzstenyészetek esetében egyes szaporodásbiológiai tulajdonságok genetikai hátterének felmérését, emellett a kanok andrológiai vizsgálatának elvégzését, valamint egy - a sertések termékenyítőanyagának motilitásvizsgálatára szolgáló - hordozható eszköz alkalmazhatóságának ellenőrzését. Az egyes szaporodásbiológiai tulajdonságok genetikai hátterének vizsgálata során olyan egypontos nukleotid polimorfizmusokat (SNP) azonosítottam, amelyek kapcsoltságot mutatnak az összesen született malacok számával (TNB), a születéskori alomtömeggel (LWA), a holtan született malacok számával (NBD), a 21 napos átlagos alomtömeggel (M21D) és a fialások közötti intervallummal (IBL). A genotipizálást nagy felbontású SNP chippel (GeneSeek® Genomic Profiler™ High-Density) végezte a Neogen Europe Ltd. (Skócia, Egyesült Királyság). Az adatok azonosítására és szűrésére multi-lókusz vegyes modellt alkalmaztam, valamint statisztikailag értékeltem az egyes genotípusok és a szaporodásbiológiai paraméterek közötti összefüggéseket. Három SNP t azonosítottam az 1., 6., 13. kromoszómán (-log10 P = 6,0, 7,86 és 6,22; MAF: 0,298, 0,299 és 0,364), amelyek kapcsoltságot mutatnak az összesen született malacok számával (TNB). Hét lókusz mutatott kapcsoltságot a születéskori alomtömeggel (LWA), amelyek az 5., 6., 14., 16., 17., X kromoszómán (-log10 P = 10,35, 5,87, 8,56, 7,76, 8,47, 10,46, 7,72; MAF: 0,425, 0,397, 0,115, 0,155, 0,492, 0,446, 0,348) találhatók. Hét lókuszt találtam az 5., 6., 13., 14., 15., 16., 18. kromoszómán (-log10 P = 10,95, 5,43, 8,29, 6,72, 6,81, 5,90 és 5,15), amelyek kapcsolatban állnak a holtan született malacok számával (NBD). Emellett az 1. kromoszómán ( log10 P = 5,62; MAF: 0,461) egy lókusz mutatott kapcsoltságot a malacok 21 napos alomtömegével (M21D), valamint 1 lókusz a fialások között eltelt idővel (IBL) a 8. kromoszómán ( log10 P = 7,56; MAF: 0,001). Az említett lókuszok feltárása lehetőséget biztosít markerek segítségével történő szelekció elvégzésére és ennek megfelelően a magyar nagyfehér és magyar lapály fajták versenyképességének javítására. A hímivarú egyedek (magyar nagyfehér, magyar lapály) heréinek szöveti ultrahangos, hőkamerás vizsgálatát, valamint a szaporítóanyag motilitásvizsgálatát (CASA) követően nem tapasztaltam komoly rendellenességeket. Élő és elhalt (Kovács-Foote féle festési eljárás) spermiumok egyaránt előfordultak, de extrém rendellenességekkel nem találkoztam. Két CASA rendszert (Ongo, Microptic) hasonlítottam össze különböző sertésfajtákon és keresztezéseken (magyar lapály, magyar nagyfehér, duroc×pietrain, danbred×duroc) a spermiumkoncentráció, motilitás és progresszív motilitás tekintetében, hogy megbizonyosodjunk a hordozható készülékkel kapott eredmények megbízhatóságáról. A Microptic CASA számítógépvezérelt fáziskontraszt-mikroszkóp segítségével működtethető, laboratóriumok széles körben alkalmazott eszköz. Az Ongo egy készülékben egyesíti az asztali CASA működéséhez szükséges eszközöket, hordozható műszerként alkalmazhatjuk a terepi munka során, amely az ejakulátum gyors és pontos kiértékelését (koncentráció, teljes motilitás, progresszív motilitás, sejtszám) teszi lehetővé. A két eszköz összehasonlítását Bland-Altman módszerrel végeztem, a két módszer között hasonlóság (koncentráció: 3,85 M/ml; progresszív motilitás: 1,09%; motilitás: - 0,91%) mutatkozott. Eredményeim alapján az Ongo készülék koncentráció, progresszív és teljes motilitás tekintetében jól alkalmazható a terepi munka során, az asztali CASA készülék alternatívájaként.