Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi DI
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi DI Szerző szerinti böngészés "Centeri, Csaba"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető MÚLT-JELEN-JÖVŐ a hazai mezőgazdasági talajvizsgálatokbanVona, Viktória; Bakos, István Attila; Giczi, Zsolt; Kalocsai, Renátó; Vona, Márton; Kulmány, István Mihály; Centeri, Csaba; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató"Minél magasabbra fejlődött a kultúra és vele a föld termőképességének észszerű kihasználása, annál behatóbb ismereteket szerzett az ember gyakorlati úton a talaj tulajdonságairól. És mikor végre, Liebig óta, köztudomássá vált, hogy a talaj ásványi összetétele a növények táplálkozásában milyen szerepet játszik, ekkor első sorban a kémia kapta fel a talaj megvizsgálását, remélve, hogy a vegyi elemzés által a mezőgazdasági gyakorlatnak hasznot hozó segédeszközt teremthet. Ez volt a talajvizsgálatnak egyik útja, mely a növényfiziológián meg a kémián át a tudományos talajismerethez vezetett" (INKEY 1914) Rohamosan fejlődő világunkban hajlamosak vagyunk elfelejteni múltunkat, nagyjainkat. Jelen cikk - elsősorban KÁDÁR (1986a,b, 1992, 2015) munkájára alapozva- egyfelől feleleveníti a tudományterület meghatározó egyéniségeinek munkásságát, másfelől felhívja a szakmai közvéleményt számos elfeledett, ugyanakkor alapvető összefüggésre. Mindezt annak érdekében, hogy valóban okszerű és kiaknázott legyen a technika, a technológia adta vívmányok alkalmazása. Mint ahogy a szakirodalomból is kitűnik, a hazai talajvizsgálatok sok évtizedes múltra tekintenek vissza és ezzel párhuzamosan a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásunk is nagy hagyományokkal rendelkezik. A múlt tapasztalataiból, a helyes mezőgazdasági gyakorlataiból ma is számos ismeret hasznosítható. A talajvizsgálatok megítélése, módszerei és felhasználása sokat változott. Vázlatosan szeretnénk áttekinteni a magyar agrokémia és talajtan néhány kimagasló képviselőjének munkásságát, amelyek a hazai talajvizsgálat fejlődésének láncszemeit prezentálják, az első agrogeológiai felvételektől, egészen az egységes akkreditált talajvizsgálatok kidolgozásáig. Ezen talajvizsgálati módszerek szabadföldi trágyázási tartamkísérletekben történő kalibrálása után lehetővé vált a trágyázási szaktanácsadási rendszerekben való alkalmazásuk. 1979-ben megjelent a MÉM-NAK kézikönyv, illetve a Kék Könyv (ANTAL et al., 1979; Buzás et al., 1979), amely a mai napig alapja annak a szaktanácsadási keretrendszernek, amelyre a hazai tápanyag-utánpótlás az utóbbi 40 évben épült. A szaktanácsadási rendszerek átalakítására történtek kezdeményezések, de kijelenthető, hogy a talajvizsgálati eljárások az elmúlt évtizedekben módszertanilag alig változtak Magyarországon, legfeljebb egyes modern műszeres analitikai detektálási módszerek alkalmazása terjedt el. A digitalizáció előrehaladásával azt gondolhatjuk, hogy a tápanyag-gazdálkodásreneszánszát éljük, de a történeti áttekintés során láthatjuk, hogy a fejlődés nem feltétlenül lineáris. Jelenlegi talajvizsgálati rendszerünk jól felhasználható eredményeket szolgáltat ma is, azonban a nemzetközi trendeket is követve az újabb talajvizsgálati módszerek hazai adaptálása új perspektívákat nyújthat a hazai talajvizsgálatok, tápanyag-gazdálkodás módszertanában. Fontosnak találjuk a múltban gyökerező, jól megalapozott tudományterületünk áttekintését, hiszen a mai gyakorlati módszereket akkor tudjuk igazán megítélni, tovább fejleszteni, ha ismerjük az előzményeket, a múltat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The effect of soil physicochemical characteristics on zinc analysis methodsVona, Viktória; Tóth, Endre Andor; Centeri, Csaba; Giczi, Zsolt; Biró, Zsolt; Jakab, Gergely; Milics, Gábor; Kulmány, István Mihály; Kalocsai, Renátó; Kovács, Attila József; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóZn is an essential micronutrient involved in a wide variety of physiological processes. Soils are tested for zinc in many countries with several extractants. Each country has its validated methods, best-suited for its soils. The current study was designed to compare different zinc content measuring methods with seventy-one samples from Hungary. The data were first compared for the whole dataset and then in certain categories such as CaCO3-content, pH, texture and clay content. The zinc content was determined by the water extraction, KCl-EDTA (ethylenediaminetetraacetic acid), Mehlich 3, CoHex (cobalt hexamine trichloride), and XRF (X-ray fluorescence) methods. Based on the analyses of all the data, we can conclude that all the methods are different. However, further analyses during the comparison of the methods based on the influencing factors, such as the pH, lime content, texture class, and clay content proved that, in some of the cases, there are similarities among the methods and, this way, we can get more knowledge on the measurements and the results provided. Farmers can gain extra knowledge from the comparison of the influencing factors to know where intervention is needed to use extra Zn for the proper fertilisation of their plants.