Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2300

Mezőgazdaságtudományi Kar

Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)

Agrártudományi doktori tanács

D53

tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok

Doktori programok:

  • Kertészeti tudományok
    (programvezető: Dr. Holb Imre)
  • Növénytermesztési tudományok
    (programvezető: Dr. Pepó Péter)
  • Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
    (programvezető: Dr. Kovács Béla)

Böngészés

Kerpely Kálmán Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Balla, Zoltán"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az agrotechnikai tényezők hatása a kukorica hibridek termésére és keményítőhozamára
    Balla, Zoltán; Nagy, János; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet
    A világon – és ezzel együtt hazánkban is – egyre inkább növekszik a kukorica élelmiszeripari, ipari és energetikai célú felhasználása. Ennek érdekében olyan termesztéstechnológiák kidolgozása szükséges, melyek a mai kor időjárási tényezőit figyelembe véve fenntartható mezőgazdasági termelést képesek produkálni. A kutatásaink célja, hogy az időjárás változásának és a kukoricatermesztés technológiájának kapcsolatrendszerét vizsgáljuk, értékeljük, majd a gyakorlatban hasznosítható javaslatokat fogalmazzunk meg. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT), Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén (É.sz. 47°33’ K.h. 21°27’), középkötött, mészlepedékes csernozjom talajon végeztük, 2012., 2013., 2014. években. A gyűjtött minták alapján értékeltük az őszi, valamint a két tavaszi alapművelést (tavaszi sekély tárcsázás és a tavaszi szántás), a műtrágya három kezelésének (műtrágya nélküli, N 120 kg/ha + P2O5 90 kg/ha + K2O 106 kg/ha; N 240 kg/ha + P2O5 180 kg/ha + K2O 212 kg/ha), három eltérő FAO számú (FAO 300; 350; 490) hibrid, valamint két eltérő tőszám (50 és 70 ezer tő/ha) termésmennyiségre és keményítőhozamra gyakorolt hatását, öntözetlen körülmények között. A kísérleti parcellákon a vetés egy időben történt, minden évben (április 24-én), 50 ezer tő/ha és 70 ezer tő/ha állománysűrűség esetén is. A vizsgált évek meteorológiai adatait a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság - Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ, Agrometeorológiai Obszervatóriuma (Debrecen – Látókép állomás) biztosította a dolgozat elkészítéséhez. A rögzített adatok összevethetőek a 100 éves debreceni adatsorral, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatbázisából gyűjtöttünk össze. A kukorica hibridek beltartalmi vizsgálatait a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet épületében lévő, FOSS INFRATECHTM 1241 GRAIN ANALYZER típusú terményanalizáló műszerrel végeztük. Az időjárási tényezők értékelése A kísérlet során a vetés egy időben – minden év esetén – április 24-én történt. Az időjárási viszonyok tekintetében az átlagos áprilisi talajhőmérséklet mindhárom év vonatkozásában meghaladta a százéves átlagot (10,6 °C), 1,2–1,8 °C-kal. Ez a talajhőmérséklet a csírázáshoz, keléshez kedvező feltételt biztosított. Azonban figyelembe kell venni a csapadékmennyiség alakulását is a vetés idején, valamint a teljes tenyészidőszak során. Annak ellenére, hogy a csapadék mennyisége a tenyészidőszakban a kukorica csapadékigény 480 mm-es felső határának értékét mindhárom év során meghaladta, annak eloszlása nem volt kedvező. 2012-ben 480,7 mm, 2013-ban 565 mm, 2014-ben 546 mm csapadék hullott egész évben. Mindezekkel szemben a csapadékeloszlás nem volt kedvező a 2012. és 2013. év során sem. Az árpilisi vetéssel egy időben jelentkező csapadékhiány mindhárom évben megfigyelhető volt. Összességében a 2012. év során kialakult csapadék deficit, mely a július-október közötti időszakot jellemezte, nagyban befolyásolta a terméseredményeket. Ebben az időszakban a 100 éves átlaghoz képest 100,4 mm-el hullott kevesebb csapadék, amely kihatott a terméseredmények alakulására. A 2013. év sem volt kedvezőbb a kukoricatermesztés szempontjából, ami nagyban módosította az agrotechnikai tényezők termésre gyakorolt hatását. A márciusban lehullott 112 mm csapadéktöbblet, nem tudta ellensúlyozni az azt követő időszak (június–október) csapadékhiányát, ami -139 mm volt. A 2014. évben az előző két évhez képest kedvezőbben alakult a csapadékmennyisége és annak eloszlása. Kizárólag a júniusi hónapban jelentkezett csapadékhiány, azt követően azonban a lehullott mennyiség meghaladta a 100 éves átlagot, minden hónap esetében, amely a termesztés szempontjából releváns. A növénytermesztési tényezők értékelése A kísérletben szereplő agrotechnikai tényezők közül a talajművelésnek volt igazolható termésmódosító hatása, amely kihatott a hektáronkénti keményítőhozamokra is. 2014. év során az 50 ezer tő/ha növényszám esetén a tavaszi sekélyművelés esetén elért 11,61 t/ha terméshozam, 2,44 t/ha mennyiséggel haladta meg az őszi szántás mellett elért termésmennyiséget. A tavaszi szántás alkalmazása esetén ez a terméskülönbség még tovább nőtt. A tavaszi szántásos alapművelés esetén 3,19 t/ha mennyiséggel volt kevesebb a betakarítható termés mennyisége hektáronként, mint a tavaszi sekélyművelés használatával. 70 ezer tő/ha esetén a talajművelés vonatkozásában az őszi szántás használata mellett szignifikánsan magasabb termést kaptunk, mint a tavaszi sekélyművelés vagy a tavaszi szántásos alapművelés választása esetén. Az őszi szántás esetén elért 10,21 t/ha termésátlag, 0,63 t/ha mennyiséggel haladta meg a tavaszi sekélyművelés, és 1,3 t/ha-ral a tavaszi szántásos alapművelés esetén elért termésátlagot. A műtrágyázási kezelések között statisztikailag igazolható különbség egyik évjáratban sem volt. Aszályos évjárat esetén, az 50 ezer tő/ha állomány eredményezte a nagyobb termésmennyiséget. Az összefüggés-vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az időjárás a termesztéstechnológia tényezők hatását nagyban képes módosítani, vagy akár teljesen tompítani, elnyomni. A keményítőhozam értékelése A keményítőhozam szempontjából az aszályos évek esetén megállapítottuk, hogy víztakarékos talajművelési eljárással érhető el a legnagyobb keményítőhozam, kísérleteinkben az 50 és a 70 ezer tő/ha állomány esetén a tavaszi sekélyművelés eredményezte a nagyobb keményítőhozamot. Az értekezésemben közölt vizsgálatok során három különböző hibrid termés- és keményítőhozam reakcióját vizsgáltuk, a talajművelés, műtrágyázás, tőszám és évjárat vonatkozásában. A kapott eredmények hozzájárulhatnak a hazai kukoricatermesztés feltételeinek optimalizáláshoz, a legalkalmasabb hibridek objektív kiválasztásához.