Hallgatói dolgozatok (ETK)

Állandó link (URI) ehhez a kategóriához

https://hdl.handle.net/2437/339063

Az Egészségtudományi Karon készült szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK dolgozatok gyűjteménye.

A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.

Jelen gyűjteményben a dolgozatok egy része az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.

Böngészés

Hallgatói dolgozatok (ETK) Szerző szerinti böngészés "Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék"

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A csípőízület mozgásvizsgálata általános iskolás gyermekek körében
    Terjék, Emese; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Csuhai, Éva Anett; Bácskai, Tímea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
    Az általános iskolás tanulmányok megkezdésével csökken a gyermekek kötetlen, játékra fordítható ideje, a szabadidős tevékenységet is egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya jellemzi. A mozgásszegény életmód mozgásszervi rendellenességek kialakulásához vezethet, melyben a csípőízület mozgatásában részt vevő izmok is érintettek lehetnek. Kutatásunk célja az általános iskolás gyermekek csípőízületének mozgástartományában bekövetkező változás vizsgálata volt az általános iskolás évek előrehaladtával. Szerettük volna összehasonlítani a 2. és 8. évfolyam eredményeit, hogy képet kapjunk a csípőízület mozgástartományának változásáról. A tanórákon történő ülés alatt a csípő folyamatos flektált helyzete miatt egyes csípőizmok fokozott kontrakciója figyelhető meg, amely az izmok rövidüléséhez vezethet, míg a csípőizmok egy csoportja ülés közben folyamatosan relaxált állapotban van, amely az izom megnyúlását okozhatja. Ezek alapján feltételeztük, hogy a csípőízület aktív mozgásterjedelme a fiziológiás értékekhez képest változni fog. A felméréseket a cigándi Kántor Mihály Általános Iskolában végeztük. Több évfolyamon vizsgáltuk a tanulók csípőízületének mozgástartományát, a 2., a 4., a 6. és a 8. osztályokból összesen 53 fő felmérésére került sor, melyből 27 lány és 26 fiú. átlag életkoruk 11±2,58 év. A fizikális vizsgálatok a csípőizmok állapotának felmérésére irányultak. Az aktív mozgásvizsgálatot a flexió, az extenzió, az abdukció, az addukció, a ki- és berotáció mozgástartományának megállapítására alkalmaztuk, amelyet az adduktor csoportot vizsgáló Patrick-Faber, a csípő flexorokat vizsgáló Nachlas-Ely és Thomas tesztekkel végül a m. tensor fascia latea nyújthatóságát vizsgáló Ober speciális teszttel egészítettünk ki. A felmérés az iskola tornatermében történt, segédeszközként ízületi szögmérőt és centiméterszalagot használtunk. Az eredmények rögzítése után elmondható, hogy az aktív mozgástartományok a fiziológiás értékekhez képest változtak. Az életkor növekedésével párhuzamosan a flexiós aktív mozgástartomány átlagának csökkenése volt megfigyelhető. A 2. és a 8. évfolyamokon mért értékeket kétmintás t-próba segítségével hasonlítottuk össze, amely a flexiós aktív mozgásvizsgálat és az Ober teszt esetében mutatott szignifikáns különbséget. Összességében szignifikáns különbséget csak a flexiós aktív mozgásvizsgálat és Ober teszt esetében tudtunk kimutatni a 2. és 8. évfolyam eredményeit összehasonlítva.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egészségfejlesztés az általános iskolások táplálkozása és fizikai aktivitása tekintetében
    Szajkó, Sándor; Spisákné Balázs, Anita; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Bácskai, Tímea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
    Tanulmányomban az általános iskola felső tagozatán tanuló diákok étkezési szokásait és fizikai aktivitását vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy ezek a gyermekek az általánosan egészségesnek elfogadott életmódhoz képest hogyan élik mindennapjaikat. Kutatásom befejeztével megfigyelésimre és a diákok személyes tapasztalataira támaszkodva egy olyan egészségfejlesztési javaslatot készítettem, amely a felmerült hiányosságokat igyekszik kiküszöbölni. Véleményem szerint, hasznos lehet a nyugodt reggelizésre alkalmas helység, valamint több és változatosabb menüsor biztosítása, az ebédszünet meghosszabbítása és kizárólag egészséges ételeket áruló automaták felállítása. A testmozgás népszerűsítése is lehetséges a különböző sportklubok létrehozásával, illetve a közelben elérhető sportolási lehetőségekről való tájékoztatással. Kihasználva a gyermekek túlzott telefonhasználatát, egészségre nevelő alkalmazások segítségével pozitívan hathatunk mind az étkezésükre, mind pedig az aktivitásukra. Ezeknek a tanácsoknak a megfogadásával egészségesebb és tudatosabban működő általános iskolai környezetet teremthetünk meg, ahol a jövő generációja olyan tudással gazdagodik, mely nemcsak az ő életüket viszi előre, hanem hazánk jövőjére is pozitívan hat ezzel.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlesztése hallássérült gyermekek körében
    Rosanics, Lilla; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Bucsku, Mária; Vargáné Faludi, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék
    A kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy célzott gyakorlatok adásával fejlődni fog-e a hallássérült gyermekek egyensúlyi és mozgáskoordinációs képessége.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az iskolai bántalmazás pszichológiai hátterének vizsgálata
    Gellén, Gréta; Tatai, Csilla; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar
    A diplomamunkám az iskolai zaklatás pszichológiai hátterét vizsgálja. Magyar és idegen nyelvű szakirodalmak segítségével bepillantást nyertem az iskolai bullying pszichológiájába, kerestem a választ, hogy lesz valaki bántalmazó. A dolgozatomban részletesen ismertetem az alapfogalmakat és a maltreatmenthez kapcsolódó definíciókat. Kitérek a zaklatás csoportjaira, bemutatom a bántalmazás formáit is. Külön alfejezetben részletezem a bántalmazás résztvevőit. A megfelelő prevenció felállításához egy kérdőívet hoztam létre, amelyet a leíró statisztika szabályai szerint elemeztem. A kielemzett adatok után az iskolai bántalmazás megelőzését mutatom be. Dolgozatomban kifejtem, hogy mely szinteken kell a prevenciót bevezetni, milyen fajta intézkedéseket lehetne alkalmazni a sikeres zaklatás megelőzésére.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrében
    Gesztelyi, Rudolf; Tóth, Ágnes; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Lukács, Balázs; Lekli, István; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék
    A koronavírusok családjának 2019-ben, Kínában felbukkant tagja, a SARS-CoV-2 rövid idő alatt az egész világot érintő járványt hozott létre. Az általa okozott betegség, a COVID-19 ugyan arányaiban nem szedett annyi halálos áldozatot, mint néhány régebbi pandémia, a frissen megfertőződött ember COVID-19 betegségének súlyossága azonban nem bizonyult könnyen megjósolhatónak az egyén aktuális egészségi állapota, illetve a más betegségekkel szemben korábban mutatott ellenállóképessége alapján. A COVID-19 tehát potenciálisan halálos kimenetele és kiszámíthatatlansága miatt a kezdeti időszakban (amíg nem volt ellene védőoltás és hatékony gyógyszerelés) olyan védekezési stratégiát kényszerített a világ országaira (az emberek nagy részének karanténba zárása), ami hosszútávon nem volt fenntartható. A károkhoz később az is hozzájárult, hogy a COVID-19 elleni védőoltás, noha kimutathatóan védő hatású, nem jelentett akkora áttörést a COVID-19 megelőzésében, mint azt sok más fertőző betegség esetében korábban tapasztalták, továbbá a megfertőzöttek gyógyszeres ellátása sem képes a fatális kimenetelt vagy a súlyos hosszútávú szövődményeket elég hatékonyan kivédeni. Ezek a tények aláhúzzák a COVID-19 elleni gyógyszeres terápia további fejlesztésének fontosságát. Ebben a küzdelemben az új, specifikus antivirális szerek mellett szerep jut régebbi gyógyszerek újrapozicionálásának is. Az újrapozicionálás olyan költség- és időkímélő gyógyszerfejlesztési stratégia, ami egy már engedélyezett gyógyszer vagy fejlesztés alatt álló gyógyszerjelölt indikációját egy adott irányban kibővíti. Irodalmi adatok alapján az anti-COVID gyógyszer-újrapozicionálásnak négy lehetséges iránya határozható meg: 1.) a renin-angiotenzin rendszerbe való beavatkozás angiotenzin-konvertáz enzim (ACE) gátló vagy angiotenzin receptor gátló (ARB) gyógyszer alkalmazásával; 2.) az emberi ACE2 enzim és a SARS-CoV-2 tüskefehérje kapcsolódásának gátlása N-acetilcisztein, esetleg quercetin segítségével; 3.) az ACE2 aktivitás növelése ibuprofen segítségével; 4.) a SARS-CoV-2 által diszbiotikusan módosított vastagbél flóra probiotikus irányú eltolása probiotikumok, prebiotikumok, valamit triptofán alkalmazásával.