Molekuláris Sejt- és Immunbiológia Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/31600

Általános Orvostudományi Kar

Molekuláris Sejt- és Immunbiológia Doktori Iskola
(vezető: Dr. Balogh István)

Orvostudományi doktori tanács

D183

tudományág:
- elméleti orvostudományok

Böngészés

Molekuláris Sejt- és Immunbiológia Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Barta, Endre"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Comprehensive analysis of human transcription factor binding sites with ChIP-seq and topological arrangements of transcription factor complexes on the DNA
    Czipa, Erik; Barta, Endre; Czipa, Erik; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
    A transzkripciós faktorok (TF) olyan fehérjék, melyek a genom specifikus régióihoz kapcsolódnak és a megfelelő gének expresszióját befolyásolják. ChIP-seq technika segítségével azonosíthatjuk ezeknek a fehérjéknek a genomi lokalizációit, melyeket az eljárás során úgynevezett csúcs régióként detektálunk. Ezek azonban a fehérjéknek csak a megközelítőleges helyzetet mutatják meg az eljárás alacsony felbontása miatt. Ezekben a régiókban a legnagyobb fragment lefedettségű bázis azonosítása (csúcspont) nyújt segítséget a valódi DNS-fehérje interakciós pont megtalálásához. Olyan csúcspont alapú technikát fejlesztettünk ki, mellyel ChIP-seq adatokból kinyerhető egy fehérje pontos genomi pozíciója közel bázis-pár felbontással. Ezt a módszert használtuk a CTCF/kohezin komplex vizsgálatánál, amely jelentős szerepet játszik a DNS-hurkok létrehozásában. A komplex alkotóelemeinek relatív helyzetét 1 bázispáros pontossággal határoztuk meg, majd az eredményeket három dimenziós DNS modellen ábrázoltuk. Ezzel következtetni tudtunk a komplex topológiájára, ami lehetővé tette számunkra, hogy elkészítsük a CTCF/kohezin mediálta DNS hurkolódási modellünket. Ebben az úgynevezett kettős gyűrű elméletet használtuk fel, melyben a DNS hurok létrehozásában két kromatin gyűrű vesz részt. Ezt követően a csúcspont alapú fehérje pozíció meghatározást más proteinekre is kiterjesztettünk. Olyan adatbázis elkészítését tűztük ki célul, mely a lehető legtöbb azonosított transzkripciós faktor kötőhelyet tartalmazza és vizsgálni lehet a velük korrelációba hozható fehérjéket különböző sejttípusokban. Ehhez több mint 3700 humán ChIP-seq adatot töltöttünk le szekvencia adatbázisokból és a JASPAR CORE motívum adatbankot használtuk a kötőhelyek megtalálásához. Az adatokat egységes módon dolgoztuk fel, hogy azok összehasonlíthatóak legyenek. Ennek eredményeként genom szinten tudtuk azonosítani a cisztrómok genomi pozícióit 292 különböző típusú transzkripciós faktor esetében. Az azonosított kötőhelyeken vizsgálható, hogy mely faktorok fordulnak elő az adott régiókban, mely sejttípusokban és ezek milyen preferált pozícióiban helyezkednek el a motívum centrumához és egymáshoz viszonyítva. Az adatbázishoz készítettünk egy interaktív webes felületet, melyen keresztül a feldolgozott ChIP-seq adatok nem csak nyilvánosan elérhetővé és letölthetővé váltak, de a különböző megjelenítési módokban az eredményeink böngészhetőek is: http://summit.med.unideb.hu/summitdb/.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Examination of the transcription factors acting in bone marrow derived macrophages
    Nagy, Gergely; Barta, Endre; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
    A BMDM sejtek transzkripciós szabályozásának vizsgálatára számos NGS módszert használtunk, beleértve a ChIP-seq-et, GRO-seq-et, RNA-seq-et és 3C-seq-et. Mivel nagy mennyiségű eszköz van, de az elemzések jelentős részéhez még mindig nincs széleskörben használt standard, az adatfeldolgozáshoz új megközelítésekre és új stratégiák kidolgozására volt szükség a többé-kevésbé egyedi kérdések megválaszolására. A GRO-seq szerteágazó információt biztosított, amely egy összetett rendszert igényelt a transzkriptumok meghatározására, annotálására és az expressziós szintek kiszámítására. A promóterek enhanszerektől való, tehát a gének enhanszer transzkriptumoktól való elválasztásához beépítettük a műveletek közé a H3K4me3 ChIP-seq-ből származó adatokat is. Új stratégiát alkalmaztunk az NFR- és doménpredikciókra ChIP-seq adatokból, és a 3C-seq elemzéshez is. A makrofágokban működő főbb TF családokat a prediktált NFR-ek motívumfeldúsulásai alapján határoztuk meg, de az egyes TF-ok azonosítása génexpressziós adatokat igényelt. Érdekeltek az RXR ligandkezelés közvetlen hatásai, és azt találtuk, hogy az RXR – a heterodimerizáló partnereivel vagy azok nélkül – inkább aktivátorként működött. P300 és RAD21 feldúsulást mutatott, melyek előkészíthetik a kromatinkörnyezetet a génindukcióra. Számos angiogenikus gént (pl. Vegfa, Angptl4, Tgm2 és Hbegf) és szintén érképzésben érintett TF-t (ATF4, ETS2, KLF10 and FLI1) indukált. A FOS és JDP2, a JUN-ok és ATF4 heterodimerizáló partnerei szintén szabályozódtak, amely egy átmeneti indukciót okozhatott. A legfontosabb angiogenikus génhez, a Vegfa-hoz egy szokatlanul távoli enhanszercsoportot találtunk, amely egy 300 kb-os hurkon keresztül közelíti meg a gént, mely huroknak a végei valóban kölcsönhatást mutattak a 3C-seq adatok alapján.