Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóthmérész Béla)
Természettudományi doktori tanács
D
tudományágak:
- biológiai tudományok
- környezettudományok
Doktori programok:
- Biodiverzitás
(programvezető Dr. Barta Zoltán) - Biológia
(programvezető Dr. Sipiczki Mátyás) - Biotechnológia
(programvezető: Dr. Pócsi István) - Hidrobiológia
(programvezető Dr. Dévai György) - Alkalmazott ökológia
(programvezető Dr. Magura Tibor) - Kvantitatív és terresztris ökológia
(programvezető: Dr. Tóthmérész Béla)
Böngészés
Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bácsiné Béres, Viktória"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Cryptomonas ovata Ehrenberg (Cryptophyta) és a Microcystis aeruginosa Kützig (Cyanobacteria) algataxonok interakciós kapcsolataiBácsiné Béres, Viktória; Grigorszky, István; Borbély, György; Béres, Viktória; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai Tanszék; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar -- Növénytani Tanszék; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar --; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar --; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar --Több módszerrel lehetséges a fitoplankton együttesek egyes fajai közötti interakciós kapcsolatok, köztük az allelopatikus hatások vizsgálata: (i) axenikus tenyészetek együttnevelése; (ii) axenikus tenyészetek teljes sejtkivonattal történő kezelése; (iii) axenikus tenyészetek tisztított toxinnal történő kezelése. Munkánk során – azért, hogy minél pontosabb képet kapjunk a C. ovata és a M. aeruginosa közti interakciós kapcsolatok mibenlétéről – elvégeztük a Sommer által 1994-ben leírt egymást kiegészítő vizsgálatokat. A kevert tenyészetek eredményei rávilágítanak arra, hogy az adott inokulálási körélmények az alacsony stressztűrésű C. ovata számára már nem tolerálhatóak; az M. aeruginosa, mint jó stressz-tűrő faj, túlnőtte a C. ovata-t. Annak magyarázatára, hogy milyen tényezők (pl. allelopatikus hatások) állnak ennek hátterében, a további vizsgálatok eredményeiből következtethettünk. A M. aeruginosa sejtkivonattal kezelt C. ovata tenyészetek eredményei azt bizonyítják, hogy a M. aeruginosa sejtkivonata szignifikánsan befolyásolja a C. ovata növekedését. Az M. aeruginosa sejtkivonata csak nagy koncentrációban gátolja a C. ovata növekedését (ez a gátlás erősebb a tiszta toxin gátló hatásánál is, feltehetően összetett allelopatikus hatásnak tekinthető). Nagy mennyiségben a M. aeruginosa kivonat az M. aeruginosa tenyészetek növekedését is gátolja, ez a csekély mértékű gátlás minden bizonnyal az árnyékoló hatásnak köszönhető. Az alacsonyabb arányoknak megfelelő mennyiségű sejtkivonat növekedést serkentő hatása azzal magyarázható, hogy a sejtek kivonatával ásványi anyagokat és más szaporodást serkentő vegyületet juttattunk a tápoldatba. A tiszta toxinnal kezelt tenyészetek és a toxikológiai tesztek eredményei alapján megállapítható, hogy a C. ovata mikrocisztinekre vonatkoztatva nem tekinthető érzékeny fajnak. A tiszta toxinnal való kezelés során alkalmazott toxinkoncentrációk (0,02-1,1 µg mL-1) mérsékelt és visszafordítható változásokat okoztak a kezelt C. ovata tenyészetek sejtszámában. A toxikológiai tesztek azt mutatták, hogy a C. ovata sejtek EC50 értéke összevetve azt egyes vízinövények érzékenységével magasnak mondható (2,5 µg mL-1). Meg kell jegyezni azonban, hogy viszonylag széles koncentráció-tartományban hasonló érzékenységet tapasztaltunk. Ezek alapján, valamint annak ismeretében, hogy a vizsgált M. aeruginosa törzs nem bocsát ki detektálható mennyiségben mikrocisztineket, azt mondhatjuk, hogy a mikrocisztineknek csak másodlagos szerepe lehet a M. aeruginosa C. ovata növekedésére kifejtett erős gátló hatásában. There are many possible approaches to study allelopathy between phytoplankton species: (i) co-culturing of axenic strains; (ii) treatment of axenic strains with crude extracts of an other strain; (iii) treatment of axenic strains with purified allelochemicals/toxins. In order to get a more accurate view of the interactions of the eukaryote cryptomonad C. ovata and the cyanobacterium M. aeruginosa, the three complementary method described by Sommer (1994) were carried out during our work. The results of mixed cultures highlight that the given inoculating circumstances are not favorable for the low stress-tolerant C. ovata. M. aeruginosa, as a good stress-tolerant organism outgrew C. ovata. It can be possible to explain on the basis of the results of further experiments, what factors (e.g. allelopathic effects) are behind this phenomenon. The results of C. ovata cultures treated with the crude extract of M. aeruginosa show that the crude extract of the cyanobacterium significantly affects the growth of the cryptomonad. crude extract of M. aeruginosa inhibits the growth of C. ovata only in high concentration (the inhibitory effects were stronger than in the case of pure toxin, presumably complex allelopathic effects can be considered). Large quantities of cyanobacterial extracts inhibited the growth of M. aeruginosa cultures; this slight inhibition is probably due to the shading effect of the extract. The growth stimulating effect of extracts adequate to lower rates probably can be explained by minerals and other stimulating compounds content of the extracts. The results of pure toxin-treated cultures and toxicology tests showed that C. ovata can not be considered as sensitive species to microcystins. The used toxin concentrations in pure toxin treatments (0.02 to 1.1 µg mL-1) caused moderate and reversible changes in the cell numbers of treated C. ovata cultures. ). The toxicological tests showed that EC50 values for the cryptomonad can be considered as relatively high (2.5 µg mL-1) in comparison with the sensitivity of some aquatic plants (Pflugmacher 2002). It should be noted, however, that similar sensitivity was observed in a relatively wide range of concentrations. Based on these data, and knowing that the tested M. aeruginosa strain do not emit detectable amounts of microcystins, we can say that these toxins could have only a secondary role in the strong inhibition of C. ovata growth.Tétel Szabadon hozzáférhető A környezeti szélsőségek, a természetvédelmi oltalom és a területhasznosítás szerepe a kovaalga jellegek közösségszintű változásábanKókai, Zsuzsanna; Török, Péter; Bácsiné Béres, Viktória; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Biológiai és Ökológiai Intézet, Ökológiai TanszékVizsgálataink középpontjába a bentikus kovaalga közösségek trait-összetétele és a környezeti változók közötti összefüggések tanulmányozását helyeztük. Ennek keretében mind természetes folyamatok (pl. áradás, csapadékhiány okozta vízhozam csökkenés), mind pedig az emberi jelenlét (pl. vízgazdálkodás, rekreációs aktivitás) által indukált környezeti változások hatásait vizsgáltuk a közösségek funkcionális összetételére. A kovaalga guildek arányainak szezonális dinamikáját szélsőséges vízhozam változások alatt követtük nyomon. Eredményeink bár többnyire igazolták a szakirodalomban leírt (Passy 2007) guild-preferenciákat, egyben felhívták a figyelmet a guild-koncepció finomításának szükségességére is. A sejtméret kategóriákon alapuló vizsgálatunkat jelentős vízszint csökkenéssel érintett alföldi vízfolyások fitobenton közösségén végeztük el. Eredményeink jól szemléltetik, hogy a csökkenő vízszint hatására növekvő tápanyagtartalom és vezetőképesség rendkívül fontos változásokat indukálnak a közösség sejtméret szerinti összetételében és diverzitásában, jól indikálva ezzel a síkvidéki folyóvízi ökoszisztémákban lejátszódó szárazodás folyamatát. A szakirodalomban hivatkozott három féle guild-felosztás és a sejttérfogat kategóriák kombinálásával képzett öko-morfológiai funkcionális csoportok érzékenységét vízfolyások nagyobb adatbázisán teszteltük. Ezen vizsgálatunk nemcsak a különálló planktonikus guild fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy Rimet & Bouchez (2012) csoportosítási rendszerének alkalmazásával kapjuk a legpontosabb eredményeket a kombinált kategóriák és a környezeti háttérváltozók közötti korrelációk kapcsán. A Tisza-tó négy, egymástól eltérő hasznosítással és védelemmel jellemezhető medencéjének fitobenton közösségét hét kovaalga trait bevonásával vizsgáltuk. Míg a taxonómiai elemzés szerint a négy medence közössége szezonálisan mutatott nagyfokú hasonlóságot, térbeli heterogenitás pedig nem volt megfigyelhető, addig a trait-alapú értékelés eredménye rámutatott az egyes medencék hasznosításából eredő térbeli sajátságokra, azaz az egymáshoz viszonyított hasonlóságokra illetve különbségekre.Tétel Szabadon hozzáférhető Szélsőséges időjárási események hatása bevonatalkotó algaközösségek összetételére és diverzitásáraLukács, Áron; Bácsi, István; Bácsiné Béres, Viktória; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai TanszékTanulmányaink középpontjában a bevonatalkotó algaközösségek kolonizációja és az azt befolyásoló szélsőséges időjárási események hatása állt. A közösség taxonómiai-, jelleg- és jelleg alapú kombinált csoport összetételének, valamint az ezeken alapuló diverzitásmetrikáknak az időbeli változásait követtük nyomon. A kolonizációs vizsgálat alapjául egy terepi kísérlet szolgált, ezért lehetőségünk nyílt a kísérlet folyamán végbemenő, előre nem látható események közösségszerveződésre gyakorolt hatását is vizsgálni. A kísérleti időszak első felében viszonylag stabil időjárási- és vízjárási viszonyok uralkodtak. Ezzel szemben a későbbi időszakot szélsőséges időjárási események jellemezték (heves esőzés, majd egy hosszabb száraz periódus), melyek a vizsgált vízfolyás vízjárását is jelentősen befolyásolták (fluktuáció). Így mindhárom vizsgálat alapján a két időszak között jelentős különbségeket fedeztünk fel a fitobenton összetételében.