Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Agrárgazdasági És Vidékfejlesztési Kar
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Balogh Péter)
Társadalomtudományi doktori tanács
Böngészés
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bai, Attila"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hazai biodízel-ágazat komplex elemzése(2013-07-10T06:47:32Z) Jobbágy, Péter; Bai, Attila; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar --ÖSSZEFOGLALÁS Bár a bioüzemanyagokat közel tíz éve egyre szélesebb körben alkalmazzák az Európai Unióban, komolyabb térnyerésük csupán az elmúlt hat évben figyelhető meg. Terjedésük oka részben a Kyotói célok teljesítésére, részben az energetikai függőség csökkentésének irányába tett uniós erőfeszítések. Alkalmazásuk általánossá válásával párhuzamosan természetesen változások történtek a földhasználatban, a kereskedelemben, és az iparban is, amelynek következtében komoly tudományos és társadalmi vita alakult ki körülöttük. A heves tudományos, politikai és társadalmi viták ellenére az első generációs bioüzemanyagok piaca töretlen fejlődést mutatott, növekedését a világgazdasági válság sem állította meg. Tavaly ugyan megtörni látszott a növekedés, hiszen mindkét ágazat kibocsátása csökkent, azonban ez nem elsősorban a gazdasági körülményeknek, hanem a kedvezőtlen mezőgazdasági évjáratra visszavezethető alapanyaghiánynak tudható be. Ezt támasztja alá, hogy úgy az F.O. Licht, mint a FAPRI a termelés további növekedését prognosztizálja középtávon. A globális és európai tendenciáknak megfelelően a magyar bioüzemanyag-vertikum is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során. A legszámottevőbb növekedés a bioetanol-ágazatban volt tapasztalható az E-85 üzemanyag felfutásának köszönhetően, azonban ez a fejlődés a bioetanol 2011-ben bevezetett, majd megemelt jövedéki adója következtében megtört és erőteljes visszaesés következett be. A biodízel-ágazat fejlődése korántsem volt ilyen látványos, hiszen tiszta biodízelt (B-100) nem forgalmaznak a töltőállomásokon, csupán a gázolajhoz keverve értékesítik. A hazai bioetanol ágazatról átfogó és mély elemzések születtek az utóbbi időszakban, a biodízel-ágazat hasonló alaposságú vizsgálata azonban nem történt meg, bár az ágazat jelentőségét nem lehet kétségbe vonni. Hazánk biodízel termelése tavaly 162 ezer t volt, az üzemek összességében maximális kapacitáskihasználás mellett működtek, ami komoly eredmény, figyelembe véve, hogy az európai biodízelgyártó kapacitások átlagos kihasználtsága nem érte el a 34%-ot. Mindezeket figyelembe véve doktori disszertációm elkészítésének általános célkitűzéséül a magyar biodízel-ágazat elsősorban gazdasági szempontú, de társadalmi jellemzőket, hatásokat is figyelembe vevő komplex elemzését választottam. A szakirodalmi feldolgozás során törekedtem a lehető legfrissebb és legrelevánsabb nemzetközi források adoptálására, hogy hiteles képet kaphassak a globális biodízel-vertikum helyzetéről, fejlődési irányairól és a főbb kutatási területekről. Kutatásom módszereit végül a nemzetközi irodalom eredményeit figyelembe véve és szükség esetén a hazai viszonyokra adaptálva határoztam meg. Vizsgálataim során elemeztem a magyar biodízel- termékpályát és megállapítottam, hogy jellemzően kevésszereplős, valamint a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben új szereplők belépése nem valószínű. Kivételt képez ez alól a lakossági használt sütőolaj begyűjtése, amely piaci résként komoly potenciált (~20 ezer t/év) jelent. A potenciál kiaknázása azonban logisztikai problémákba ütközik – kis mennyiségekben és elszórtan keletkezik a lakossági használt sütőolaj, valamint a lakosság környezettudatosságának hiánya is nehezíti a begyűjtést. Nagyobb léptékű lakossági gyűjtés megindítása előtt mindenképp szükséges lenne egy felvilágosító kampány indítása. A termékpálya szereplőinek jövőképét mélyinterjúk segítségével vizsgáltam. Ahogyan az várható volt, az ágazat szereplői különböző problémákkal küszködnek, azonban egy terület, a szabályozó rendszer, minden szereplő számára gondot jelentett. Jellemzően egymásnak ellentmondó, inkoherens szabályokra, illetve több esetben túlzó, indokolatlan költségemelkedést eredményező követelményekre panaszkodtak, és a rugalmasabb osztrák, illetve német jogaszályokat hozták fel követendő példaként. A vertikum jövőbeni fejlődése szempontjából tehát kulcsfontosságú a jogszabályi rendszer újragondolása és korrigálása. A biodízel-termékpálya mentén keletkező hozzáadott értéket elemezve megállapítottam, hogy 1 t biodízel előállítása során összességében 113 eHUF hozzáadott érték keletkezik, azaz a vertikum összes hozzáadott értéke a jelenlegi termelési színvonalon mintegy 15,2 Mrd. HUF, amely 2020-ra megközelítheti a 20,3 Mrd. HUF-ot nominálértéken számolva. A hozzáadott érték megoszlása a termékpálya szereplői között nem egyenletes. Legmagasabb a használtsütőolaj-begyűjtés (77 eHUF/t) és az átészterezés (63 eHUF/t) hozzáadott értéke, ezeket követi az olajnövény-termesztés (29 – 31 eHUF/t), végül az utóbbi időszakban többször veszteséges növényolajgyártás zárja a sort (-6 – 24 eHUF/t). A költség-, hozam-, jövedelem-viszonyokat vizsgálva hasonló sorrend állítható fel, azzal a kivétellel, hogy az olajnövény-termesztés fajlagos jövedelme a legmagasabb, ami a területalapú támogatásnak tudható be. Az ipari szereplők jövedelmezősége jellemzően 1 – 8% között alakul, míg az olajnövény termesztésé 29 – 34%. Komoly tartalékok rejlenek úgy a hozzáadott érték, mint a jövedelmezőség tekintetében az olajnövények termesztéstechnológiájában, egész pontosan a technológiai fegyelemben, valamint a növényolajgyártás és az olajnövény-termesztő gazdálkodók együttműködésében. A biodízel-vertikum közvetlen munkahelyteremtő hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a mezőgazdasági szektorban realizálódik a közvetlen munkahelyek közel 68%-a, így a biodízel-előállítás azokon a területeken biztosít munkahelyeket, ahol erre a legnagyobb szükség van, a jellemzően elmaradott vidéki régiókban. Figyelembe véve a nemzetgazdaságba tovagyűrűző közvetett hatásokat, úgy találtam, hogy egymillió liter biodízel-termelőkapacitás létesítése mintegy 4 új/megőrzött munkahelyet jelent. 2020-ra a termékpálya szereplői várhatóan 926 ember megélhetését fogják biztosítani. A hazai autósok bioüzemanyagokkal kapcsolatos ismereteinek és attitűdjeinek vizsgálatakor úgy találtam, hogy legfőbb ismeretforrásuk az internet, amely egyrészt gyors információáramlást biztosít, másrészt sajnos sok téves információ terjedéséért is felelős. A hazai autósok ismereteiket tekintve nem maradnak el a nyugat-európai, illetve észak-amerikai fogyasztóktól, sőt, bizonyos tekintetben tájékozottabbnak is mondhatók. Legtöbben a bioetanolt ismerték és erről rendelkeztek gyakorlati tapasztalatokkal, ami az E-85 forgalmazás 2010-2011 években tapasztalt hirtelen fejlődésével magyarázható. A biodízel volt a második legismertebb biohajtóanyag, alapanyagai közül a napraforgót és a repcét ismerték legtöbben. Hozzáállásuk tekintetében az autóstársadalmat három jól elkülöníthető csoportra osztottam klaszterelemzéssel: támogatókra, bizonytalanokra és szkeptikusokra. Legnépesebb a támogatók csoportja, és a válaszok átlagai alapján a teljes sokaság inkább pozitívan viszonyul a bioüzemanyagokhoz. SUMMARY Biofuels have been commonly used in the European Union for about ten years, however, their widespread use can be observed merely in the last six years. Efforts of the EU for achieving the Kyoto goals can be mentioned as room for their headway on the one hand and for gaining more energetic independency on the other hand. Naturally some changes have taken place in land use patterns, commerce and in industry as well similarly to the widespread use of biofuels, which lead to an on-going scientific and social debate about biological fuels. However, despite the fierce scientific, political and social controversies, the market of biofuels of the 1st generation displayed unbroken development; even the global economic crisis could not stop its boom. The growth seemed to stumble last year but this can be ascribed rather to the shortage of resources due to the bad agricultural year than to economic circumstances. This opinion is supported by the prognosis of the F.O. Licht and FAPRI, which forecast further production growth in middle distance. In accordance with the global and the European tendencies, the Hungarian biofuel sector went through a significant development in the last years also. The most considerable growth was observed in the bioethanol branch due to the skyrocketing of the E-85 fuel consumption. However, this growth has stopped and broken after the introduction and later the increase of excise duty for bioethanol, leading to a drastic fall. The evolution of the Hungarian biodiesel sector was by no means so spectacular, since pure biodiesel (B-100) has not been sold at Hungarian fuel stations; biodiesel has been sold only mixed with regular diesel fuel. The Hungarian bioethanol sector was analysed deeply and comprehensively in the last time, but the analysis of the biodiesel branch in Hungary with similar thoroughness has not been carried out yet. However, the importance of this sector cannot be questioned. The Hungarian biodiesel output was 162 thousand t last year. Biodiesel factories worked with an overall maximal capacity utilization, which is a remarkable result, considering the average capacity utilization of the European biodiesel factories which was lower than 34% in the same period. Taking all of these into account, the complex economic analysis of the Hungarian biodiesel sector with some social aspects was set as the main goal of this Ph.D. thesis. The adaptation of the newest and most relevant literature sources was fundamental in drafting the literature overview to get an authentic picture about the situation, development trends and major research areas of the global biodiesel sector. The methodology of this research was eventually defined by taking the results of the international body of literature into consideration with necessary adaptations to the Hungarian situation. The Hungarian biodiesel product line was analysed in the course of the examination. It was found that the product line has only a few agents and the current legal and economic situation does not really allow the access of new agents, except for the market niche including the collection of residential used cooking oil (UCO), which has an enormous potential (~20 thousand t/a). However, the exploitation of this potential has a major logistic stumbling block, i.e. residential UCO arises in small amounts and dispersedly. The lack of environmental consciousness in the population makes the collection of residential UCO even more difficult. Before starting a large-scale residential UCO collection the launch of an explanatory campaign would be crucial. The future prospects of agents was analysed with in-depth interviews. The agents of the sector have different problems, as it was requested, but a single area, the regulatory and control system proved to be a problematic issue for all of them. Characteristically, they complained about contradictory and incoherent laws, or rather, in several cases, about excessive requirements, which lead to the unwarranted rise of production costs. In fact, all agents mentioned the more flexible Austrian and German regulatory systems as an example to follow. The reconsideration and correction of the legal system are of cardinal importance as to the future development of the sector. After analysing the added value produced on the biodiesel product line, the added value of 118 thousand HUF was calculated by the production of 1 t biodiesel. In total, this means 16 billion HUF sectorial GDP at the current production level, which could exceed 21 billion HUF present value by 2020. The distribution of added value among the agents is not consistent. UCO (77 thousand HUF/t) and esterification (63 thousand HUF/t) have the highest added values, followed by the cultivation of oleaginous plants (29-35 thousand HUF/t). Plant oil production closes the rank (-6-24 thousand HUF/t), which has made continuous losses recently. The analysis of cost, yield and income relations resulted in a similar order except for the highest specific income of the cultivation of oleaginous plants caused by area payments. The profitability of industrial agents is typically 1-8%, while the cultivation profitability of oleaginous plants is about 29-34%. The cultivation technique of oleaginous plants – especially technological discipline – and the collaboration of plant oil producing agents and farmers have considerable added value and income reserves. The immediate employment impact of the Hungarian biodiesel branch was also investigated. It was found, that most jobs – about 68% of direct jobs – was realised in the agricultural sector, which means, biodiesel production provides jobs in the struggling behind rural regions mostly lacking in jobs. Taking into account the spillover effects in the national economy circa 4 new or preserved jobs were calculated for 1 million litre biodiesel production capacity. The agents expect 926 jobs to be provided by 2020. And last but not least, the knowledge and attitudes of Hungarian drivers were analysed related to biofuels. The internet was found as the main source of their body of knowledge on biofuels, providing a quick information flow on the one hand, but it is responsible for the spread of lot of false information on the other hand. The knowledge of Hungarian drivers do not lag behind the knowledge of West-European or North-American drivers; moreover, in some aspects they can be considered more up-to-date. Bioethanol was known and used by the majority of drivers, which can be explained with the boom of E-85 trade in the years of 2010 and 2011. Biodiesel was the 2nd best known biofuel; sunflower and rape seed the best known stocks of biodiesel production. Regarding the attitudes towards biofuels, the Hungarian driver society could be divided into three groups by cluster analysis: supporters, uncertain and sceptical individuals. The most populous group included the supporters, and in accordance with the mean values of answers the whole statistical universe had a rather positive attitude towards biofuels.Tétel Szabadon hozzáférhető Szennyvíztelepi technológiák gazdasági értékelése, valamint szerepe az energia-, tápanyag- és széndioxid-gazdálkodásbanGabnai, Zoltán; Bai, Attila; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaA gazdasági fejlődéssel és az életkörülmények javulásával párhuzamosan a felhasznált víz, így a keletkező szennyvíz mennyisége is folyamatosan nő. Emiatt nagy fontossággal bír a megfelelő tisztító hatást kifejtő, modern, hatékony, ugyanakkor környezetileg is előnyös technológiák alkalmazása, mint a fenntartható vízgazdálkodás felé tett lépések. Világszerte tapasztalható, hogy a népesség egyre nagyobb része költözik városokba és egyre nagyobb mennyiségű hulladékot termel, melynek jelentős (és nehezen kezelhető) része folyékony formában képződik. A kisebb településekkel szemben az itt működő ipari üzemek is nagy mennyiségű szervesanyag-mennyiséget bocsátanak ki, melynek kezelését a lakossági szennyvízzel együtt – lehetőleg automatizált és költséghatékony módon – kell megoldani, melynek során anaerob erjesztéssel és egyéb technológiai megoldásokkal megújuló energia is előállítható. Emellett komoly lehetőség rejlik a telepre érkező szennyvíz szerves anyagainak, makro- és mikroelem-tartalmának hasznosításában is. Értekezésemben – a témakört a körforgásos gazdaság koncepcióján keresztül megközelítve – elsődlegesen ezen városi szennyvíztelepek energiatermelésben és tápanyag-gazdálkodásban betöltött lehetőségeivel és sajátosságaival foglalkozok, kitérve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésben betöltött szerepükre. A víz-energia-tápanyag hármas mindegyikéhez szorosan kapcsolódik a szennyvíztisztító tevékenység, így a tisztító tevékenység hatékonysága, minősége és egyéb jellemzői ráhatással vannak a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra is. Disszertációmban célom volt egy olyan – a fenntarthatósági törekvések támogatására összpontosító – elemzés megvalósítása, amelyben a meghatározott terület fókuszpontba állításával egyidejűleg érvényesülnek a „hulladékból érték” és a „kötelezettségből lehetőség” irányelvek, összefüggések. Kutatómunkámat szekunder adatgyűjtéssel, a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmak áttekintésével és feldolgozásával kezdtem, kitérve a szennyvíztisztítási tevékenység jellemzőire és sajátosságaira, fejlődési irányaira. Ennek során kiemelt figyelmet szenteltem a tevékenység körforgásos gazdasághoz és fenntarthatósághoz való kapcsolódására. Mivel az energia, tápanyag és károsanyag-kibocsátás „hármas” szervesen kapcsolódik az általam vizsgált területhez, így az ezekre vonatkozó törekvéseket és célkitűzéseket tágabb (globális, EU-s és hazai) és szűkebb (tisztító telepekhez közvetlenül kapcsolódó) értelemben is áttekintettem, összefoglaltam. Ezt követően – primer adatgyűjtés keretében a különböző típusú és méretű tisztítótelepeken tett látogatásaimat, valamint a témakör szakértőivel való személyes konzultációimat követően – azonosítottam a tisztítótelepek méretéből adódó, illetve alaptechnológiájához kapcsolható telepi, valamint „telepen kívüli” lehetőségeket az energia/tápanyag/károsanyag témakörök vonatkozásában. A technológiák közül egyértelműen a hagyományos eleveniszapos rendszerhez kapcsolható a legtöbb kiegészítő alternatíva, elsődlegesen annak nagyobb tisztítási kapacitásából kifolyólag. Munkám során egy teljes technológiai körfolyamatot összeállítva becsléseket végeztem az egyes alap- és kiegészítő technológiák energia-, tápanyag- és CO2-gazdálkodásban betöltött lehetséges szerepére, valamint elvégeztem egyes kiegészítő technológiák gazdasági elemzését. In parallel with economic development and improved living conditions, the amount of water used and, as a result, the amount of wastewater generated is constantly increasing. Therefore, the use of modern, efficient, yet environmentally beneficial technologies with a proper purification effect is of great importance as steps towards sustainable water management. Worldwide, an increasing proportion of the population moves to cities and generates an increasing amount of waste, with a significant form of liquid, which is also difficult to handle. In contrast to smaller settlements, the industrial plants operating in cities also emit a large amount of organic matter, the treatment of which, together with the public wastewater, should be solved in an automated and cost-effective way, whereby renewable energy can be produced with anaerobic fermentation and other technological solutions. In addition, there is a great opportunity to utilise the organic matter, macro- and microelement content of wastewater at the site. In my dissertation - approaching the topic through the concept of a circular economy - I mainly focus on the potential and characteristics of these urban wastewater treatment plants in energy production and nutrient management, including their role in reducing carbon emissions. Wastewater treatment is closely linked to each element of the water-energy-nutrient system; therefore, the efficiency, quality, and other characteristics of the purification activity have an impact on the environment, society and the economy. In my dissertation, my goal was to carry out an analysis focusing on supporting sustainability endeavors, in which the guidelines and connections of “value from waste” and “opportunities from obligations” are realised, in parallel with focusing on a specific area. I started my research with secondary data collection, reviewing and processing the relevant national and international literature, including the characteristics and peculiarities of wastewater treatment activities and their development trends. In doing so, I paid special attention to any links of the given activity to circular economy and sustainability. As a next step, following my visits to the different types and sizes of purification plants and after my personal consultation with the experts in the subject within my primary data collection activity, I have identified the on-site (i.e. related to the size of the purification plant and to its primary activity) and off-site options related to energy/nutrients/emission. Of the different technologies, most of the additional alternatives can be linked to the conventional activated sludge system, mainly due to its higher purification capacity. In the course of my work, I have compiled a complete technological cycle to estimate the potential role of each basic and complementary technology in energy, nutrient and CO2 management, and have carried out an economic analysis of each complementary technology.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szőlővenyige szerepe és felhasználási módja a helyi biomassza-hasznosításbanGonda, Cecília; Bai, Attila; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar -- Gazdálkodástudományi IntézetKutatásom eredményeivel célomként tűztem ki, hogy felhívjam a figyelmet a mezőgazdaság pazarló viselkedésére és bebizonyítsam, hogy a mezőgazdaságnak arra kellene törekedni, hogy energiaszükségletének minél nagyobb hányadát fedezze saját forrásból, valamint arra, hogy a melléktermékeket minél nagyobb mennyiségben vigye vissza a biológiai körforgásba. Részletesen bemutattam, hogy a szőlőtermesztők a metszés során keletkező venyigét elsősorban a földeken elégetik. Kérdőíves felméréssel megállapítottam, hogy a gazdálkodók jellemzően jól informáltak és nyitottak az új dolgok felé és a felhasználástól összességében nem zárkóznak el. A felhasználás elkerülését nem az információhiány, hanem a feladatok szervezése és a megvalósítás többletköltsége okozza. A begyűjtés megvalósítható bálás és aprításos technológiák alkalmazásával is. A szőlővenyige-apríték előállítási költsége az általam bemutatott technológiákat alkalmazva a Mátrai borvidék területén 14 535 Ft-tól 27 000 Ft-ig terjed hektáronként, valamint 1 GJ fűtőérték előállítási költsége 606 Ft és 1 125 Ft között van. A szőlővenyige intézményfűtés céljára történő felhasználásával Gyöngyöstarjánhoz hasonló paraméterekkel rendelkező önkormányzatoknak mindenképpen érdemes foglalkozni. Dinamikus beruházás-elemzési számításaim szerint akár 6 éven belül is megtérülhet a földgáz kiváltásán alapuló beruházás, majd 15 éves időtartam alatt közel 86 millió Ft megtakarítást is eredményezhet az alternatív költségek megtérülésén felül, azáltal, hogy a földgázt nem kell megfizetni. With my research results my goal was to draw attention on the wasteful behavior of agriculture and prove that agriculture should strive to satisfy the possible greatest portion of its energy needs from its own resources, and take the highest possible amount of by-products back into the biological cycle. I presented in details that the farmers primarily burn the resulting vine branches at the area. With the help of the questionnaire survey I found out that most of the farmers are well-informed and open to new things, and they do not refuse the utilization of vine branches. The avoidance of utilization is not caused by the lack of information, but by the difficulties of organizing the tasks and the additional costs of implementation. The collection of the branches can be realized by applying the technologies of baling and chopping. The costs of the production of vine branch chops using the technologies I have presented ranges from 14,535 HUF to 27,000 HUF, while the cost of producing 1 GJ heating value is between 606 HUF and 1,125 HUF. For local governments with parameters similar to those of Gyöngyöstarján, it is worth dealing with vine branches for the purpose of heating public institutions. According to my dynamic investment analysis calculations, the investment the aim of which is to substitute natural gas can pay off in as soon as 6 years, and during its 15 year life period it can save up to 86 million HUF surplus to the return of alternative costs, by not having to pay for natural gas.