Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2299

Gazdálkodástudományi Kar

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Nábrádi András)

Társadalomtudományi doktori tanács

A doktori iskola korábbi neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Hatályos: 2024. június 30. napig

Böngészés

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 254)

Szabadon hozzáférhető
A fejlett információtechnológiák elterjedését befolyásoló tényezők meghatározása a mezőgazdasági kisüzemekben
Tóth, Mihály; Szilágyi, Róbert; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
A mezőgazdasági termelés és üzleti folyamatok optimalizálása kiemelt feladat a versenyképesség és fenntarthatóság egyensúlyának elérése céljából. Az Ipar 4.0 koncepció összefoglalja az egyes lehetőségeket, új környezeti és üzleti adatforrásokat, valamint nagy volumenű adatkezelő és elemző megoldásokat definiálva. Azonban lényeges szakadék figyelhető meg az adaptációt illetően a szervezeti méretkategóriától függően, mely felteszi a kérdést, hogy tényezők befolyásolják a releváns eszközök és megoldások implementálását kis és közepes méretű mezőgazdasági szervezetek esetében. A szakirodalom általános modelleket használt a felmérések során, így a kutatás célja a UTAUT2 teoretikus modell bővítése, a szektor és terület sajátosságaihoz való alkalmazkodásért. A kutatás első lépése a szakirodalom és egy közösségi hálózat elemzése volt, kifejezve a mezőgazdasági termelés és releváns területek közötti kapcsolatot kifejező kapcsolatot. Kulcsszóhálózati elemzés, többszörös korrespondencia elemzés, tematikus evolúciós elemzés, valamint szentimentelemzés került alkalmazásra az aktuális témakörök közötti kapcsolat, ezek idővel való változása, valamint a pozitív és negatív aspektusok meghatározásához. Az előzetes kutatás összefoglalta az eszközöket, megoldásokat és kétségeket, melyek támogatták az ezt követő háromszintes változószelekciót. Eredményként 5.520 látens változó és 198 PLS-SEM modellszerkezet került gyűjtésre a szakirodalomból. A változók alapján 5 általános és 7 modellaspektus került megfogalmazásra. A modell kialakítása előtt invarianciaelemzés és ordinális logisztikus regresszió került alkalmazásra a külső hatások meghatározása és a modell egyszerűsítése céljából. A modell célja a releváns eszközök és megoldások használati szándéka mellett az attitűd és a kipróbálás szándék mérése egy felmérés alapján. Az alapmodell egy kidolgozott iteratív folyamat alapján, a megfogalmazott szempontok felhasználásával két szinten került bővítésre. Az első szint az UTAUT2 modell bővítését, míg a második szint az UTAUT2 modellben szereplő összesített változók magyarázatát tűzte ki célul, előre meghatározott megszorítások alapján. Ennek eredményeként kiválasztásra kerültek a modellváltozatok, amelyek nagyobb pontossággal képesek magyarázni az értékeléseket, azonban a megbízható alkalmazásuk további adatgyűjtést igényel. A fő tényezők összegzésre és kategorizálásra kerültek. A befolyásoló tényezők mintázata alapján lehetséges megoldás lehet a gyakorlati alkalmazás hatásának vizsgálata a felhasználó (használat utáni szemléletváltás), mind a szervezet (folyamatokra gyakorolt hatás) szemszögéből. Egy kiválasztott korlát megoldására rendszerkoncepció került kidolgozásra, amely bemutatja a döntéshozók számára a megfelelő eszközök és megoldások által biztosított lehetőségeket, beleértve az adatgyűjtést, -feldolgozást és elemzést. Optimising agricultural production and business processes is a crucial task to balance competitiveness and sustainability. Industry 4.0 summarizes the possible options, defining new environmental and business-related data sources as well as methods for high volume data processing and analysis. However, there is a significant gap in the adaptation considering the organisational size, which raises the question of what factors influence the implementation of relevant tools and solutions in small and medium-sized agricultural organisations. The literature uses general models to research the topic, thus the aim of this research is to extend the UTAUT2 theoretical model, adapting to the characteristics of the sector and field. The first step of the research was to analyse the literature and social network, expressing the relationship between agricultural production and the relevant field Co-word network analysis, multiple correspondence analysis, thematic evolutionary analysis and sentiment analysis were used to identify the relationship between the current topics, the changes over time as well as positive and negative aspects. The preliminary research summarised the tools, solutions and doubts that supported the subsequent three-step variable selection. As a result, 5,520 latent variables and 198 PLS-SEM model structures were collected from the literature. Based on the variables, 5 general and 7 model aspects were formulated. Before designing the model, invariance analysis and ordinal logistics regression were applied to determine externalities and aid model simplification. The aim of the model was to measure attitude and intention to try, in addition to intention to use of relevant tools and solutions, based on a survey. The base model was extended in two levels, based on a developed iterative process, using the formulated aspects. The first level aimed to extend the UTAUT2 model, while the second level aimed to explain the aggregated variables included in the UTAUT2 model, based on predefined constraints. As a result, appropriate model variants were selected, which in all cases were able to explain the evaluations with improved accuracy, but their reliable application requires further data collection. The main factors were summarised and categorised. Based on the pattern of influencing factors, a possible solution could be to examine the impact of practical application from both the user's (change in attitude after use) and the organisation's (impact on processes) perspective. To solve one selected limitation, a system concept was developed to present the options for decision makers, provided by the relevant tools and solutions, including data acquisition, processing, and analytics.
Szabadon hozzáférhető
A FENNTARTHATÓSÁG, MINT KOMPLEX ÉRTÉK MEGJELENÉSE A Z GENERÁCIÓ KÖRÉBEN
Balsa-Budai, Nikolett; Szakály, Zoltán; Budai , Nikolett; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
A fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás évek óta központi téma a kutatók számára. Egyre kevésbé vitatható ugyanis, hogy az erőforrások korlátozottsága és a gyarapodó környezeti kihívások miatt, a jövőben olyan környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokkal kell szembe néznünk, amelynek megoldásához szükséges a fogyasztói szemléletváltás. A dolgozat során célom volt a fenntarthatóság iránt leginkább elkötelezett fogyasztói szegmensek, a LOHAS (Lifestyle Of Health and Sustainability) és az Önkéntes Egyszerűsítők, vagy más néven a LOVOS (Lifestyle of Voluntary Simplicity), életstílusának minél teljesebb megismerése elsősorban az élelmiszer-fogyasztás területén. Annak érdekében, hogy feltárjam a Z generációs LOHAS és LOVOS szegmens attitűdjeit, első lépésként két fókuszcsoportos interjú került elvégzésre. Ezt követően a szekunder kutatás és az interjúk eredményeit felhasználva elkészítésre került az a kutatási koncepció, amely mentén kvantitatív módon (kérdőíves megkérdezéssel) is vizsgálhatóvá váltak a Z generációs egyetemisták fogyasztói attitűdjei. A megkérdezést 9 egyetem gazdaságtudományi tanulmányokat folytató hallgatóinak körében bonyolítottam le (n=925). A kapott eredmények mentén elvégzésre került az egyetemisták értékalapú szegmentációja mindkét életstílus esetében (LOHAS és LOVOS). Az eredmények alapján megállapítható, hogy mindkét életstílus jellemzői megjelentek az egyetemisták értékrendjében. A „LOHAS szimpatizánsok” közé a megkérdezettek 42,2%-a, míg a „LOVOS szimpatizánsok” közé a minta 26,2%-a tartozott. A fő különbség a vizsgált életstílusok által képviselt értékek között az egyén és a közösség megítélésének tényezőjében fogalmazódott meg. Míg a LOHAS szegmens esetében az egyén kiemelkedően fontosnak bizonyult (aminek ténye határt is szabott a fenntarthatóság iránti elköteleződésüknek), addig a LOVOS szegmens számára a közösségi értékek érvényesültek inkább. A kutatás eredményei továbbá rámutattak arra, hogy a fenntartható élelmiszer-fogyasztás, megvalósítási területei közül, mindkét vizsgált életstílus esetében, a rövid ellátási láncokból származó és/vagy szezonális termékek vásárlásának preferálása, a hulladék csökkentésének és megfelelőbb kezelésének törekvése, illetve az egészségtudatos táplálkozás megvalósítása érvényesült leginkább. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a Z generáció esetében tetten érhetőek a fenntartható élelmiszer-fogyasztás aspektusai, továbbá az eredmények segítséget adhatnak a fenntarthatóság iránt elkötelezett piaci szegmensek jobb megértésében. Sustainability and sustainable consumption have been central topics for researchers for years. It is becoming less and less debatable that due to the limited resources and ever-increasing environmental challenges, we will face environmental, social and economic challenges in the future, the solution of which requires a change in consumer attitudes. My objective was to comprehensively understand the lifestyles of two prominent segments committed to sustainability, which are LOHAS and Voluntary Simplifiers, also known as the LOVOS (Lifestyle of Voluntary Simplicity), particularly in relation to food consumption. To explore the attitudes of Generation Z in the LOHAS and LOVOS segments, I conducted two focus group interviews with university students who exhibited discernible characteristics of these lifestyles. Through the interviews, the value system, and attitudes of those belonging to the segment related to sustainable food consumption became observable. Subsequently, using the findings from secondary research and the interviews, a research model was developed to quantitatively examine consumer attitudes among Generation Z university students through questionnaires. I surveyed economics students at nine universities (n=925). The results enabled an examination of value-based segmentation for university students within both LOHAS and LOVOS lifestyles. The findings indicated that characteristics of both lifestyles were evident in the values of university students. "LOHAS sympathizers" comprised 42,2% of the respondents, while "LOVOS sympathizers" comprised 26,2% of the sample. The main difference between the values represented by the lifestyles studied was in the perception of the individual and the community. The LOHAS segment prioritized the individual (which also limited their commitment to sustainability), whereas for the LOVOS segment, community values held greater sway. The results obtained that among the implementation areas of sustainable food consumption, in the case of both examined lifestyles, the preference for purchasing products from short supply chains and seasonal products, the effort to reduce waste and manage it more appropriately, and the implementation of health-conscious nutrition prevailed the most. Regarding the research, it can be said that the aspects of sustainable food consumption can be present in the case of Generation Z, and the results can help the better understanding of the market segments committed to sustainability.
Szabadon hozzáférhető
A fizikai aktivitással összefüggésbe hozható gazdasági hatások modellezése generációs szinten
Szerdahelyi, Zoltán; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
Disszertációm fókuszában a fizikai aktivitással kapcsolatos egészségügyi, társadalmi és gazdasági aspektusok feltárása áll, Hajdúböszörmény város lakosságának nemre reprezentatív mintáján végzett kutatási eredményeim alapján. Fő célom az volt, hogy egy főként mezőgazdasági tevékenységgel jellemezhető kisvárosra vonatkozó (nemre) reprezentatív kutatás segítségével feltérképeztem a lakosság fizikai aktivitásának összetevőit. A település természet- és gazdaságföldrajzi adottságait bevonva végeztem el a vizsgálatot, melyhez mérőeszközeként a kérdőíves kutatást alkalmaztam. Kérdőívembe az IPAQ kérdőív hosszú változatát is beépítettem. A mintavétel során a diszkrét sokaságom alapját Hajdúböszörmény város lakónépessége adta, a reprezentativitást nem szerint tudtam biztosítani. A nem véletlen mintavételi technikák közül a kvótás mintavételt alkalmaztam. Az összegyűjtött adatok vizsgálatakor leggyakrabban függőségi kapcsolatokat vizsgáltam, melyhez a kereszttábla-elemzés, a varianciaelemzés és a korreláció-elemzés módszereit vettem igénybe, a kölcsönös függőségi kapcsolatok vizsgálatakor pedig klaszteranalízist végeztem. Megállapítottam, hogy az életkor növekedése szignifikánsan együtt jár az egészségügyi állapot romlásával, illetve a fizikai aktivitás aktuális szintje és a válaszadók objektív és szubjektív egészségi állapota között is szignifikáns összefüggés található. A magasabb aktivitási szint egyértelműen alacsonyabb megbetegedési arányt jelent a vizsgált mintában. Az egyes korcsoportok motivációs hátterének feltérképezése érdekében rangkorreláció-számítást végeztem. A vizsgált nyolc motívum (egyéni fejlődés, fizikai állapot, pszichés állapot, társas kapcsolatok, külső megjelenés, mások elvárásai, élvezet/élmény, vetélkedés/versengés) mindegyikénél szignifikáns kapcsolatot találtam. A fizikai aktivitás összetevőinek életkoronként eltérő jelentőségét is alátámasztottam. A motivációs elemzés során a válaszadókat három klaszterbe soroltam, úgy mint erős belső és külső motivációval rendelkező - élménykereső személyek, közepesen motivált – funkcionalitás-megőrző, autonóm személyek, és alacsonyan motivált – funkcionalitás-mentő személyek. Igazoltam, hogy a fizikai aktivitás szintje és a munkahelyi/iskolai teljesítmény között szignifikáns pozitív kapcsolat áll fenn. A kutatási eredmények alátámasztották a települési sportstratégia felülvizsgálatának és aktualizálásának szükségességét. Stratégiai menedzsment módszerek alkalmazásával elkészítettem Hajdúböszörmény sportstratégiáját. Az általam megfogalmazott sportstratégia célja, hogy támogassa és ösztönözze a helyi lakosságot a rendszeres fizikai aktivitásra, ezzel hozzájárulva az egészségi állapot, és az emberek életminőségének javulásához, a közösségi élet erősítéséhez, a települési környezet élhetőbbé tételéhez. My dissertation focuses on theoretical knowledge about physical activity, practical possibilities of increasing activity, and the health social and economic aspects of all these; using my research results conducted on a gender-representative sample of the population of the town of Hajdúböszörmény. My main goal was to map the components of physical activity of the population with the help of a (gender) representative research on a small town characterized mainly by agricultural activity. I carried out the study involving the natural and economic geographical features of the settlement, for which I used questionnaire research as a measuring tool. I also included a long version of the IPAQ questionnaire in my survey. During the sampling, my discreet population was based on the population of the town of Hajdúböszörmény, I could ensure representativeness according to gender. I used quota sampling from the non-random sampling techniques. When examining the collected data, dependency relationships were most often examined, for which I used the methods of crosstab analysis, variance analysis and correlation analysis. I also performed cluster analysis when examining interdependence relationships. I found that increasing age was significantly associated with deteriorating health status, and there was also a significant relationship between the current level of physical activity and the objective and subjective health status of the respondents. A higher level of activity clearly means a lower morbidity rate in the sample studied. To map the motivational background of each age group, I performed a rank correlation calculation. I found significant relationships in each of the eight motives examined (individual development, physical state, mental state, social relationships, appearance, others’ expectations, enjoyment/experience, competition/rivalry). I also confirmed the different significance of the components of physical activity depending on age. During the motivational analysis, respondents were classified into three clusters, such as experience-seeking individuals with strong intrinsic and extrinsic motivations, moderately motivated individuals who are functionality-preserving, autonomous persons, and low-motivated individuals aiming at functionality-saving. I demonstrated a significant positive relationship between physical activity levels and work/school performance. The research results supported the need to review and update the local government’s sports strategy. Using strategic management methods, I prepared a sports strategy for Hajdúböszörmény. The aim of my sports strategy is to support and encourage the local population to engage in regular physical activity, thus contributing to the improvement of health and the population’s quality of life, strengthening community life and making the urban environment more liveable.
Szabadon hozzáférhető
A foglalkoztathatóság kompetencia alapú megközelítése
Pirohov-Tóth , Barbara; Kun, András István; Kiss, Zsuzsanna; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
Az értekezés online állásportálok (KarrierM.hu, Workline.hu) hirdetésein keresztül vizsgálja meg a munkaerőpiac keresleti oldalának munkavállalókkal szemben támasztott aktuális (kompetencia) elvárásait. A doktori értekezés elemzésének alapját négy minta adatai biztosították, melyek a Covid-19 járvány harmadik, negyedik és ötödik hullámának időszakait öltelték fel. Az álláshirdetésekben külön feltüntetett minimális kompetenciaelvárások és az előnyök alatt megjelölt kompetenciák és egyéb tényezők mentén kerültek elemzés alá a munkaadók által megkövetelt kompetenciák. Kompetenciának tekintettem az előnyök között megjelenő idegennyelvtudást és a számítógépes ismeretet, míg egyéb tényezőnek a szakmai tapasztalatot és a jogosítvány meglétét. Az értekezés szakirodalmi áttekintése 4 témakört érint; a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiac általános bemutatásából indul ki, mely az emberi erőforrás menedzsment területén (toborzás, kiválasztás) át a kompetenciák témakörének (részletesebben a 2.4. fejezetben kerül kifejtésre) komplex feltérképezésével teljesedik ki. A disszertációban négy kutatási kérdés, valamint négy fő hipotézis került megfogalmazásra. A tartalomelemzés mellett statisztikai módszerekkel (kereszttábla elemzést, Pearson-féle Khí2 próbát és Cramer’s V asszociációs együtthatót) törekedtem a hipotézisek alátámasztására illetve megcáfolására. A disszertációt négy szakértői interjúval is kiegészítettem annak érdekében, hogy azok illusztrálják, magyarázzák a tartalomelemzés során kapott eredményeket. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a koronavírus járvány előtti és az azt követő időszakokban nem igazolódtak eltérő kompetenciaelvárások. A kompetenciakövetelményeket legmagasabb iskolai végzettségek szerint és eltérő szakterületi csoportok alapján is megvizsgáltam. Ezek szerint a munkáltatók eltérő kompetenciaigényeket támasztanak a munkavállalók felé azon szakterületi csoportok esetében, ahol nőtt, illetve ahol csökkent a foglalkoztatottak száma, illetve az iskolai végzettségek növekedésével különböző kompetenciakövetelményeket várnak el a munkaadók. Nem vetettem el a H3. hipotézist, mely szerint a vizsgált álláshirdetésekben voltak olyan előnyt biztosító szempontok (szakmai tapasztalat, idegennyelv-tudás, számítógépes ismeret, jogosítvány), amelyek elérték a minimálisan elvárt hat legfontosabb kompetencia előfordulási gyakoriságát. Az értekezés újszerű eredményeinek tekinthetőek még, hogy a felsőfokú végzettségűek esetében volt bizonyítható eltérés az álláshirdetésekben megjelölt munkáltatói értékajánlatok tekintetében, valamint eltérő munkáltatói értékajánlatok jelentek meg a növekvő és csökkenő foglalkoztathatósági adatokat mutató szakterületek esetében. The dissertation investigates the current (competency) expectations of the demand side of the labor market towards employees through job advertisements on online job portals (KarrierM.hu, Workline.hu). The analysis of the doctoral dissertation is based on the data of four samples, covering the periods of the third, fourth, and fifth waves of the Covid-19 pandemic. The minimal competency expectations explicitly stated in job advertisements and the competencies and other factors listed under benefits were analyzed along the lines of competencies required by employers. Competencies considered for analysis included foreign language proficiency and computer skills among the listed benefits, while professional experience and possession of a driver's license were considered as other factors. The literature review of the dissertation encompasses four main areas; it begins with a general overview of employability and the labor market, progressing through the field of human resource management (recruitment, selection), and culminating in a comprehensive exploration of the definition of competency (elaborated further in Chapter 2.4). Within the dissertation, four research questions and four main hypotheses have been formulated. In addition to content analysis, statistical methods (cross-tabulation analysis, Pearson's chi-square test, and Cramer's V association coefficient) were employed to support or refute the hypotheses. The dissertation is complemented by four expert interviews to illustrate and explain the results obtained during the content analysis. Based on the results, it can be concluded that there were no substantiated differences in competency expectations between the periods before and after the coronavirus pandemic. Competency requirements were examined based on the highest educational qualifications/degrees and different occupational groups. Accordingly, employers have modifying competency requirements for employees in occupational groups where the number of employees increased or decreased, and they expect different competencies from employees as educational qualifications increase. The H3 hypothesis, suggesting that there were aspects in the examined job advertisements (professional experience, foreign language proficiency, computer skills, driver's license) that reached the occurrence frequency of the six most important competencies expected, was not rejected. Novel results of the dissertation include demonstrable differences in employer value propositions indicated in job advertisements for individuals with higher education qualifications. Additionally, distinct employer value propositions appeared for fields showing increasing and decreasing employability data.
Szabadon hozzáférhető
A fogyasztói attitűdök, az egészségmagatartás motivációi és akadályai a funkcionális élelmiszerek piacán
Dr. Pappné Bata , Ágnes; Szakály , Zoltán; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
Az orvostudomány, illetve azon belül is a táplálkozástudomány gyors fejlődése által a lakosság egyre szélesebb körében tudatosul a betegség prevenció jelentősége, és hogy a megfelelő diétával előnyösen befolyásolhatják az egészségi állapotuk és életminőségük alakulását. Mindez új kihívások, és egyúttal új lehetőségek elé is állítja az élelmiszeripari szereplőket, akiknek immár olyan termékeket szükséges kifejleszteniük és piacra vinniük, amik egészségvédő és betegségmegelőző hatásuk által gátat szabnak a civilizációs kórképek terjedésének. Funkcionális élelmiszereknek nevezi a szakirodalom az olyan élelmiszereket, melyek bizonyítottan előnyös hatással vannak egy vagy több célfunkcióra a szervezetben az alapvető táplálkozási hatásaikon túlmenően, és fogyasztásuk által jobb egészségi és jólléti állapot érhető el, vagy csökkenthető valamely betegség kifejlődésének kockázata. Az EU-ban forgalomban lévő funkcionális élelmiszerek főleg a szív- és érrendszeri betegségek prevenciójára, a bélflóra módosítására, az energia- és vitaminpótlásra, illetve a testtömeg szabályozására helyezik a fő hangsúlyt. A nemzetközi trendekhez hasonlóan hazánkban is robbanásszerű bővülés előtt állhat a funkcionális élelmiszerek piaca. Azonban a Magyarországon alkalmazandó ideális marketingstratégia kidolgozásához alapvetően szükséges a célzott fogyasztói csoportok szokásainak, elvárásainak és attitűdjének felmérése és folyamatos nyomon követése. A doktori értekezésem alapjául szolgáló kutatásaim célja ezért a hazai fogyasztók egészségmagatartással kapcsolatos motivációinak és akadályainak jobb megértése, illetve a funkcionális élelmiszerek iránti attitűdök és fogyasztói értékek feltárása és szegmentációja volt. Fókuszcsoportos interjút készítettem a magukat egészségtudatosnak valló és annak nem valló személyekkel, melynek célja a funkcionális élelmiszer iránti attitűdöket és az egészségmagatartást befolyásoló tényezőket kombináló kettős modell előkészítése volt a kérdőíves megkérdezéshez, illetve a táplálkozással kapcsolatos információforrások beazonosítása és a hierarchikus értéktérkép elkészítése volt. Ezt követően netnográfiai kutatást végeztem, hogy feltárjam a hazai online hozzászólók fogyasztói véleményét és elvárásait az élőflórás tejtermékekkel kapcsolatban. Feltártam továbbá a fogyasztás motivációs tényezőit és tanulmányoztam a funkcionális élelmiszerek iránti fogyasztói attitűdöket, majd azonosítottam a különböző online fogyasztói csoportokat a fogyasztói aktivitás és az online kötődés mentén. 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezés által szegmentáltam a lakosságot a funkcionális élelmiszerek iránti attitűdje alapján, majd azok további kiértékelését végeztem el. Kiértékeltem továbbá az élőflórás tejtermékeket fogyasztókat is a fogyasztási gyakoriság, a demográfiai tulajdonságaik, illetve a funkcionális élelmiszer iránti attitűdjük alapján.
Szabadon hozzáférhető
A fogyatékossággal élő diákok szabadidő-és sportfogyasztási szokásai és azokat meghatározó tényezők vizsgálata
Laoues-Czimbalmos , Nóra; Müller, Anetta; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
A fogyatékos személyek és a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedésével a téma egyre jelentősebbé vált. A fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások azonban csak az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait. A disszertáció célja sokrétű. Elsődleges cél a fogyatékos gyermekek (n=1297) sportjával és testmozgásával kapcsolatos jelenlegi helyzet feltárása. Az értekezés a fogyatékossággal élő gyermekek szabadidő-eltöltési, sportfogyasztási, valamint sportmotivációs eredményeit mutatja be. A felmérés másodlagos célja, hogy kiderítse a fogyatékossággal élő gyerekeket nevelő szülők (n=1288) szociökonómiai helyzetét és sportiránti attitűdjét, hiszen a fogyatékossággal élő gyermekek sportba és testmozgásba való befektetése pozitív hatással bír testi és lelki egészségükre, valamint társadalmi integrációjukra és általános jólétükre. A disszertáció harmadlagos célja, hogy feltérképezze a fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet (FODISZ) (n=40) működési, vezetési sajátosságait, ezen belül a vezetők szervezési, - kommunikációs, - és motivációs feladataira is fókuszál, kiemelve a marketingkommunikáció fontosságát a szervezet tevékenységének és létezésének tudatosításában. Az adattisztítás után a válaszokat az IBM SPSS Statistics 27 program segítségével dolgoztam fel. Az adatsorok közötti összefüggések vizsgálatára kereszttábla elemzéseket és Khí-négyzet statisztikát végeztem, magasabb mérési szint esetében korrelációs eljárásokat (Spearman-féle rangkorreláció) alkalmaztam. Néhány esetben diszkriminancia elemzést is végeztem. A fogyatékossággal élő gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülőket fő csoportjait klaszteranalízis alapján határoztam meg. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a fogyatékossággal élő diákok esetében is, csakúgy, mint az épekkel foglalkozó kutatások tanúsága szerint az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a passzív szabadidő-eltöltések csoportjába tartozó tevékenységek, mint például a a zenehallgatás és a televízió nézése. A fogyatékosságuk alapján történő korlátozás, aktivitás és értékrend alapján négy klasztert tudtam azonosítani a diákok körében. A kutatási eredmények azt is igazolták, hogyha a szülő jövedelme több, akkor többet is költ saját maga és gyermeke sportolására is. A sportoló szülők körében az életmódfüggő betegségek kisebb arányban fordulnak elő. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a szülők költenek többet magukra és gyermekük sportolására, akinek magasabb az iskolai végzettsége és akik sportolnak. Mivel a fogyatékossággal élő gyermek sportolását a szülői támogatás (odajutásban, anyagiakban, erkölcsileg stb.) meghatározza, így az általam alkotott szülői klaszternek megfelelően a támogató szülőket (aktív elfogadó) célszerű tovább motiválni, ösztönözni, a nem támogató két szülői csoport (passzív figyelemre vágyó, és passzív családcentrikus) érdeklődését felkelteni a megfelelő (családbarát programok) sportos programok irányába. Vizsgáltam a fogyatékossággal élő gyermekek sportolását koordináló hazai sportszervezetet (FODISZ) melyben a vezetési, szervezési és tervezési feladatokat azonosítottam és rávilágítottam a különböző területek fontosságára, melyeket a szakemberek képzésébe érdemes lehet beépíteni, amire javaslatot is tettem. A FODISZ rendelkezik szabadidős és sportkínálattal azonban a fogyatékossággal élő gyerekek igénye nagyobb, diverzifikáltabb. With the increase in the number of disabled people and children with special educational needs, as well as the target group of disabled people, research has gained momentum in recent decades. The research is very diverse, which examines the labor market situation of disabled people, their leisure consumption habits or the supporting and hindering factors for their sports. The purpose of the dissertation is multifaceted. The primary goal is to explore the current situation regarding sports and physical activity of disabled children (n=1297). The thesis presents the results of leisure time, sports consumption, and sports motivation of children with disabilities. The secondary goal of the survey is to find out the socioeconomic situation and the sports attitude of the parents of children with disabilities (n=1288), since the investment of children with disabilities in sports and exercise has a positive effect on their physical and mental health, as well as their social integration and general well-being.The tertiary aim of the dissertation is to map the operational and management characteristics of the sports organization dealing with sports for people with disabilities (FODISZ) (n=40), within which it also focuses on the organizational, - communication, - and motivational tasks of the managers, highlighting the importance of marketing communication for the organization's activities and awareness of its existence. After data cleaning, I processed the answers using the IBM SPSS Statistics 27 program. To examine the correlations between the data series, I performed cross-tab analyzes and Chi-square statistics, and in the case of higher measurement levels, correlation procedures (Spearman's rank correlation) were used. In some cases, I also performed discriminant analysis. I determined the main groups of children with disabilities and parents raising children with disabilities based on cluster analysis. The results of the research prove that in the case of students with disabilities, as well as in the case of able-bodied students, one of the most popular leisure activities is passive leisure activities, such as listening to music and watching television. I was able to identify four clusters among the students based on the limitations, activity and values based on their disability. The research results also proved that if the parent's income is more, he spends more on sports for himself and his child. Lifestyle-related diseases occur in a smaller proportion among parents who are athletes. The study revealed that those parents who have a higher education and who play sports spend more on themselves and their child's sports. Since the sport of a child with a disability is determined by parental support (in terms of getting there, financially, morally, etc.), according to the parent cluster I have created, it is advisable to further motivate and encourage the supportive parents (active acceptors), and the two non-supportive parent groups (passive attention-seeking , and passive family-oriented) interest in appropriate (family-friendly programs) sports programs. I examined the Hungarian sports organization coordinating sports for children with disabilities (FODISZ), in which I identified management, organization and planning tasks and highlighted the importance of various areas that could be worth incorporating into the training of professionals, for which I also made a proposal. FODISZ has a leisure and sports offer, but the needs of children with disabilities are greater and more diversified.
Korlátozottan hozzáférhető
A folyamatmenedzsment alkalmazhatósága innovatív szervezetekben
Fenyves , László; Gályász, József; Kun , András István; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
A disszertáció megírásának fő motivációja a napjainkban az üzleti szférában elterjedt folyamatmenedzsment logikára épülő modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a folyamatok strukturálásának szintjén olyan területen, ahol ez eddig még nem elterjedt. A kritériumoknak megfelelő vizsgálati terület választását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2017 végén kiadott közleménye inspirálta, amelyben az e-sporttal és a lehetséges jövőbeli integráció kérdésével is foglalkozott. Ebben a közleményben kihangsúlyozzák, hogy elsősorban szervezeti szinten mutatkoznak hiányosságok ahhoz, hogy az e-sportot sportként elismerjék. Ez alapján egyrészt leszűrhető, hogy az e-sport pozícionálása/intézményesítése kérdésében nincs egy közös álláspont, ugyanis manapság több országban hivatalosan is elismert sportág, de globálisan ez még nem mondható el. Másrészt, ahhoz, hogy a sportba történő integrálódás bekövetkezzen, még szervezeti változások is szükségesek. Abból kiindulva, hogy egy alakulóban lévő ágazatról van szó, a meglévő szervezeti gyakorlatok felkutatása és átvétele elősegítheti a gyorsabb és hatékonyabb kialakulást, fejlődést. Ebből adódóan érdekes kérdésnek tartom, annak a megvizsgálását, hogy az e-sport szervezetek folyamatmenedzsment szempontjából milyen eltéréseket és hasonlóságokat mutatnak a sportszervezetekhez képest és az e-sport szervezetek gyakorlatába beépíthetők-e a sportszervezetek működése vagy működésének bizonyos elemei. A kutatásom fő célkitűzése egy olyan folyamatstruktúra modell kialakítása a hazai e-sport (nemzeti) szövetség(ek) működésére, amely a hagyományos sportági szakszövetségek folyamatain alapul és az e-sport igényeit figyelembe veszi. Ez egy kiinduló (vizsgálati) modellként szolgálhat a folyamatok azonosításához, rendszerezéséhez, ami alakítható és módosítható a szervezet(ek) igényei szerint. A folyamatstruktúra modell kidolgozáshoz esettanulmányokat készítettem benchmarking szemlélettel, az egyik magyarországi e-sport szövetség, valamint hazai sportági szakszövetségek szervezeti gyakorlata között. A benchmarking során tizenhat működési területet, tevékenységi kört tudtam beazonosítani, amelyek az alapot biztosították a folyamatstruktúra modell megtervezéséhez. A kutatás utolsó szakaszában kérdőíves adatfelvételi módszerrel felmérést végeztem a legfőbb érintettek (e-sportolók) körében (n=200), amely elégedettség és igényfelmérés volt, valamint visszacsatolás a folyamatstruktúra modellre. A felmérés eredményeként elmondható, hogy inkább elégedettebbek a szakosztályok, egyesületek által biztosított körülményekkel, mint sem, viszont kimagasló elégedettségi szint egyik tényezőnél sem volt tapasztalható. A versenyrendezési szempontokkal kapcsolatos elégedettségre ugyan ez mondható el. A felmérésben résztvevők között mutatkozik igény e-sport edzőképzési program, versenybíró képzési program és utánpótlásfejlesztési program kidolgozására. Az e-sport jelenlegi, hazai körülményei minden szempontot (14 szempont) figyelembe véve fejlesztésre szorulnak.
Szabadon hozzáférhető
A genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadása
Farkas, Noémi Dóra; Kiss, Marietta; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
Az elmúlt évtizedekben a táplálkozással összefüggő, nem fertőző betegségek rohamos ütemben ütötték fel a fejüket világszerte, a következményükként bekövetkező halálesetek száma pedig nem mutat jelentős csökkenést. Ezen körülmény az életmód, az étkezés megreformálásával, valamint preventív egészségmagatartás kialakításával javítható lenne. A tömegeket célzó étrendi ajánlások helyett a személyre szabott táplálkozás irányába történő elmozdulás jelenthetne egy lehetséges megoldást, melynek lényege, hogy a diéta az egyéni szükségleteket figyelembe véve kerül kialakításra. A kutatásom során célkitűzéseim közt szerepelt, hogy felmérjem, mely tényezők és milyen mértékben hatnak a fogyasztói elfogadásra a genetikai alapú személyre szabott táplálkozást illetően a magyar lakosság körében, illetve, hogy feltárjam, e befolyásoló tényezők között milyen kapcsolatok figyelhetők meg, mindezt annak érdekében, hogy komplex modellbe foglalhassam azokat. További célom volt, hogy az elfogadást befolyásoló tényezők alapján szegmentáljam a hazai fogyasztókat, valamint, hogy a kutatás során kapott eredményeim hasznosíthatóságát bemutassam egyéni és társadalmi szinten. A primer kutatásom során az integrált viselkedéses modell koncepcióját követve, először fókuszcsoportos interjúkat készítettem három (a személyre szabott táplálkozást illetően) pozitív attitűddel rendelkező fogyasztói csoportban (elfogadók) és három ellentétes (negatív) érzésű csoportban (elutasítók). Az adatgyűjtés kvantitatív részében online kérdőíves megkérdezést folytattam le 805 hazai fogyasztó bevonásával, ahol a kérdések a szakirodalom és a fókuszcsoportos interjú során elhangzottak alapján lettek összeállítva. Ez alapján sikerült megalkotni azt a komplex modellt, mely a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadását befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat mutatja be. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás követésének szándékára több pszichológiai folyamat is hatással van. Az attitűd, a szubjektív norma, valamint a személyes ráhatás is befolyásolja az egyén azon elhatározását, hogy kívánja-e folytatni a jövőben a vizsgált magatartást. Ezen túlmenően bizonyos szocio-demográfiai tényezők is szerepet játszanak az elfogadás folyamatában. Korábbi kutatásokban még nem volt példa arra, hogy a magyar lakosságot szegmentálják a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás elfogadását befolyásoló tényezők alapján, ám most nekem ezt sikerült kivitelezni. A szkeptikusok, a bizonytalanok és a potenciális igénybe vevők klaszterei jól definiálható eltéréseket mutatnak az előbb említett befolyásoló tényezők (tapasztalati attitűd, instrumentális attitűd, szubjektív norma, észlelt magatartásirányítás, énhatékonyság, szocio-demográfiai jellemzők) mentén, továbbá az egyes csoportok a viselkedéses szándékukban is eltérőnek bizonyultak. In recent decades, nutrition-related, non-communicable diseases have reared their heads at a rapid pace worldwide, and the number of deaths resulting from them does not show a significant decrease. This situation could be improved by reforming the lifestyle and diet, as well as by developing preventive health behavior. One of the possible solutions to this global problem could be a shift towards personalized nutrition instead of dietary recommendations aimed at the masses, the essence of which is that the diet is designed taking into account individual needs. During my research, one of my objectives was to assess which factors and to what extent they affect consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition among the Hungarian population, and to reveal what relationships can be observed between these influencing factors in order to include them in a complex model. My further objective was to segment Hungarian consumers based on the factors influencing acceptance, as well as to demonstrate the usability of the results obtained during the research on an individual and social level. Following the concept of the integrated behavioral model, during my primary research, first, I conducted focus group interviews in three consumer groups with a positive attitude towards personalized nutrition (acceptors) and three groups with opposite (negative) attitudes (rejectors). In the quantitative part of the data collection, I conducted an online questionnaire survey involving 805 Hungarian consumers, where the questions were compiled based on the literature and on what was said during the focus group interviews. Thanks to this, it was possible to create the complex model that shows the relationships between the factors influencing consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition. Based on the results, it can be said that the intention to follow genetic-based personalized nutrition is influenced by several psychological processes. The attitude, the subjective norm, as well as the personal influence affect the individual’s decision as to whether she or he wishes to continue the investigated behavior in the future. In addition, certain socio-demographic factors also play a role in the acceptance process. In previous research, there was no example of segmenting the Hungarian population based on the factors influencing acceptance of genetic-based personalized nutrition, but now I managed to do this. The clusters of skeptics, uncertain consumers, and potential users show well-definable differences along the aforementioned influencing factors (experiential attitude, instrumental attitude, subjective norm, perceived behavioral control, self-efficacy, and socio-demographic characteristics), and the segments also proved to be heterogeneous in terms of their behavioral intentions.
Szabadon hozzáférhető
A GLOBÁLIS KARRIER KÖVETELMÉNYEINEK ÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA
Szondi, Réka; Gergely, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
A humán erőforrás szakemberek munkájában nagy szerepet játszik a megtartás, a fluktuáció csökkentése és a legjobb munkavállalók megtalálása, bevonzása a szervezetekbe. A nagyvállalatok esetében, habár sok helyen van működő HR osztály, a humán erőforrás menedzsment terület mégsem kap stratégiai döntéshozó szerepkört. Azonban a humán erőforrás menedzsment szemléletmódja alapján az egyéni céloknak is meg kell tudni valósulnia, ha a munkavállalóval hosszútávra szeretnék tervezni. A karriermenedzsment nem tekinthető tradicionális funkciónak, ám azokkal szoros kapcsolatban van, így a jelentősége nem elhanyagolható, számtalan előnnyel jár szervezeti oldalról a megfelelő működtetése. Kutatómunkám során a karriermenedzsment és az egyik karriertervezési eszköz, a globális karrier tényezőit vizsgáltam részletesebben. A karriermenedzsment funkció kapcsolatban áll a többi területtel, mivel integrált, összefüggő rendszerről beszélünk, ezért a karriermenedzsment eszköztára is mutat hasonlóságot más funkciókkal, pl. a tehetségmenedzsment eszközeivel. A célkitűzéseimet és megállapításaimat több oldalról megvilágítva elemeztem és igyekeztem alátámasztani. A globális karrier létrejöttét a vállalati oldalról támogatni kell. A karriermenedzsment szempontjából a nemzetközi kiküldetés csupán egy karriertervezési eszköz, ám használatával a globális karriert elérheti a munkavállaló, ami annyit tesz, hogy nemzetközi tapasztalattal fog rendelkezni, melyhez tudás és kompetenciaelemeket is társítunk, a vállalati oldalról megközelítve, egy értékes, piacképes, nemzetközi területen is tapasztalt munkavállalót kap a szervezet. A kutatás eredményeiként kiemelhető, hogy a Karriermenedzsment összefügg a HR egyéb területeivel, a karriertervezés eszköztárának jelentősége pedig több területen is pozitívan értékelhető, a munkavállalói életút elképzelhetetlen a jövőorientált tervezés nélkül. A vizsgálatban a vállalati oldalról HR szakembereket kérdeztem meg a karriertervezés jelentőségéről, és a nemzetközi kiküldetés lehetőségeiről. A másik oldalt megszólítva, a gazdaságtudományi területen végzős egyetemi hallgatók voltak a másik célcsoportom, hogy a munkavállalói jövőbeli preferenciák is értékelésre kerüljenek, így összehozva a vállalati és a munkaerőpiacra frissen belépő munkavállalói oldal attitűdjeit. Az eredmények feltárásához primer, kvantitatív módszerként a kérdőívet alkalmaztam, a vállalati és a hallgatói oldalon egyaránt. A hallgatói lekérdezést 2018-ban végeztem először, és 2022-ben megismételtem, hogy összehasonlító elemzés mentén tehessek megállapításokat. Ezt követően dokumentumelemzést is végeztem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának, alap és mesterképzéseit vettem figyelembe, a szakok képzési és kimeneti követelményei alapján megállapítva a legtöbbször feltüntetett kompetenciákat, melyeket csoportokba rendeztem. Az eredmények értékelésekor alátámasztottam a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolódását, az elvárások és gyakorlatban megvalósuló tapasztalatok mentén, így alkotva összefüggést a tudatos karriertervezés és a vállalati karrierlehetőségek között. Retention, reducing turnover and finding and attracting the best people into organisations is key to the work of human resources professionals. Although many large companies have an HR department, the HR management area must be given a strategic decision-making role. However, the human resource management approach requires that individual goals can be met if the organisation wants to plan long-term with its employees. Career management is not a traditional function but is closely linked to them. Hence, its importance is significant, and numerous organisational benefits can be gained from its proper operation. In this research, I looked in more detail at career management and one of the career planning tools, the global career factors. The career management function is related to other areas, as it is an integrated, coherent system. Therefore, the career management toolbox has similarities with other functions, such as talent management. I have analysed and tried to support the research objectives and findings from several angles. The creation of a global career should be supported from the corporate side. From a career management point of view, international assignments are only a career planning tool. However, by using them, a global career can be achieved, which means that the employee will have international experience, knowledge, and competencies and, from the corporate side, a valuable, marketable employee with international experience. The research results show that Career Management is related to other areas of HR, and the importance of career planning tools can be positively assessed in several areas. The employee's career path is unthinkable without future-oriented planning, so career management should not be at a disadvantage if the aim is to retain employees in the long term. In this study, I surveyed HR professionals from the corporate side about the importance of career planning and the opportunities for international assignments. On the other hand, the target group was university students graduating in economics to assess employees' future preferences, thus bringing together the attitudes of the corporate side and the attitudes of employees newly entering the labour market. I used primary methods to explore the results. I used a questionnaire on the company and student sides as a primary, quantitative method. I conducted the student survey for the first time in 2018 and repeated it in 2022 to make findings and comparative analysis. Subsequently, I also conducted a document analysis, taking into account the bachelor's and master's programmes of the University of Debrecen and the University of Miskolc, based on the training and output requirements of the programmes, identifying the most frequently indicated competencies, which I grouped into groups. In evaluating the results, I have substantiated the link between the labour market and higher education along the lines of expectations and practical experience, thus establishing a link between conscious career planning and career opportunities in enterprises.
Szabadon hozzáférhető
A hazai frisspiaci (hajtatott) paradicsomtermesztés versenyhelyzetének és hatékonyságának gazdasági értékelése
Krivdáné Dorogi, Dóra Anikó; Apáti , Ferenc; Dorogi , Dóra Anikó; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
A tőke- és munkaerő-felhasználás tekintetében a legintenzívebb kertészeti kultúrák a hajtatott zöldségek, melyekben számos fejlesztési lehetőség és tartalék áll fent a jobb minőségű termék előállítása és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Azok a kutatások, amelyek a különböző termelési módok tőke- és munkaerő-hatékonyságát mérik, elengedhetetlenek a hazai kertészet pozitív irányba történő elmozdulásához. Az egyes termesztőberendezésekhez kapcsolódó előnyök, illetve hátrányok számszerűsítése egyértelműen elősegíti a helyes beruházási döntéseket, amelyek révén az ágazat kihasználhatja a benne lévő fejlődési potenciált. Emellett az elvégzett elemzések eredményei megkönnyítik az ágazat szereplőinek legfontosabb döntésit. Megállapításra került, hogy Magyarország frisspiaci paradicsom esetén nem rendelkezik komparatív előnnyel az EU-27 egyes tagországaival összevetve. A jelenlegi gazdasági környezetben csak üvegházi termesztéstechnológia keretein belül tud gazdaságosan működni a frisspiaci paradicsomtermesztés, amelynél jelenleg különböző műszaki-technológiai változatok figyelhetők meg. Tőke-és munkaerő-hatékonyság szempontjából is a snack paradicsom termesztése bizonyult a legkedvezőbbnek, és a legkorszerűbbnek tekinthető változat, a diffúz üveggel borított üvegházi termesztés pedig a vizsgált mutatók tükrében a legkedvezőtlenebnek.
Szabadon hozzáférhető
A HELYI ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI ATTITŰDÖK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA
Dr. T. Nagy-Pető, Dorka; Szakály, Zoltán; Pető , Dorka; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
A nemzetközi szakirodalom számos kutatása számol be a fogyasztók növekvő elégedetlenségéről, mely az ipari termelési rendszerekből származó élelmiszerekkel kapcsolatban merül fel. A saját és környezetük egészsége iránti aggodalmuk és a helyi termelők támogatására irányuló vágyuk arra késztette őket, hogy más alternatívák után kutassanak, mint például a helyi, hagyományos vagy egy adott régióra jellemző termékek. A legtöbb országban ezek a földrajzi jelzéssel ellátott élelmiszerek. Ezenkívül a globalizációnak köszönhetően az élelmiszerpiac is egyre inkább nemzetközivé válik, amivel az „élelmiszer-kilométer” (vagy „food miles”, azaz az élelmiszer származási helyétől megtett távolság a végső fogyasztásig) is nagymértékben megnövekedett. Ez magával hozta egyrészt a helyi gazdaságok aggodalmát kiszolgáltatottságuk révén a nemzetközi piacnak (árverseny), másrészt megjelent a fokozott fogyasztói aggodalom is, mely az ellátási láncok átláthatósága, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem vagy egyéb, az elmúlt évek élelmiszerbotrányai miatt kialakult félelem mentén koncentrálódik. A kutatásunk középpontjában álló helyi termékek és rövid ellátási láncok fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdaságokban, egyúttal fontos szerepük van a fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésében. Vizsgálataink során a fogyasztói attitűdöket a helyi termékek fogyasztásához kapcsolódó modellek segítségével vizsgáltuk. Several studies in the international literature report growing consumer dissatisfaction with food from industrial production systems. Their concern for their health and that of the environment, as well as their desire to support local producers, has led them to seek other alternatives, such as local, traditional, or regional products. In most countries, these are foods with geographical indications. In addition, globalisation has led to an increasing internationalisation of the food market, which has also significantly increased food miles (i.e. the distance travelled from the origin of food to the final consumer). It has led to concerns about the vulnerability of local economies to international markets (price competition) on the one hand and increased consumer concerns, focusing on fears about transparency in supply chains, food safety, environmental protection or other issues related to food scandals on the other hand in recent years. Local products and short supply chains in the focus of our research play a significant role in the national economy and in creating a sustainable economy and society. Our research has explored consumer attitudes using models relating to the consumption of local products.
Szabadon hozzáférhető
A jövedelemadók számviteli kezelésének vizsgálata a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra áttért vállalatok egyedi pénzügyi kimutatásaiban
Kiss, Ágota; Orbán, Ildikó; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
Kutatási területem középpontjában az IFRS-ek egyedi pénzügyi kimutatások szintjén történő hazai bevezetése áll. Disszertációm témaválasztását az indokolta, hogy a magyarországi vállalatok IFRS-re történő áttérése kapcsán a halasztott adók pénzügyi kimutatásokba történő beemelését vizsgáljam. Dolgozatom megírása során kettős célt fogalmaztam meg. Egyrészt vizsgálom az IFRS-ekre áttérő magyarországi vállalatok jövedelemadó kezelésének megvalósítását, a halasztott adók felvételének, illetve az átcsoportosított jövedelemadók eltérő számviteli kezelésének hatását a vállalatok effektív adóterhelésére. Másodsorban célul tűztem ki a halasztott adót keletkeztető tényezők feltárását, valamint a halasztott adók információtartalma hasznosságának, lényegességének megállapítását az egyedi pénzügyi kimutatások szintjén. Az áttérés időhorizontjába a 2016-2021 között áttérő vállalatok kerültek, így mindezeket figyelembe véve egy 192 társaság adatait tartalmazó adatbázis került kialakításra, mely a fenti idősávot tekint az áttérő magyarországi vállalatok teljes adatbázisa, így az elvégzett elemzéseim az adott minta alapján a megjelölt időhorizontra reprezentatívnak tekinthetőek. Megállapítottam, hogy az IFRS-re történő áttérés, bár vállalati szinten hatással van a vállalatok által kimutatott adóráfordításra és effektív adóterhelésre, ez a hatás a statisztikai elemzések eredményei alapján a minta egészét tekintve alacsonynak mondható. A magyarországi szabályrendszerre alapozva meghatároztam egy mutatószámrendszert, mely a törvényes adókulcshoz mérve mutatja a folyó évi tényleges adóterhelés eltérését, ezáltal a rendszerek távolságát, a halasztott adók kimutatása miatti időbeli eltérések okozta adóhatások eltérését és végsősoron az nyereségadóként kezelt egyéb adók miatti adóhatások tényleges adóterhelésre gyakorolt hatását. The research focuses on the domestic implementation of IFRS at the level of individual financial statements. The reason for choosing this topic for my doctoral dissertation was to investigate the inclusion of deferred taxes in financial statements in the context of the transition of Hungarian companies to IFRS. In writing my thesis, I had two major objectives. On the one hand, I examine the implementation of the income tax treatment of Hungarian companies transitioning to IFRS, the impact of the inclusion of deferred taxes and the different accounting treatment of reclassified income taxes on the effective tax burden of companies. Secondly, I aim to identify the factors causing deferred taxes and to evaluate the usefulness and relevance of the information content of deferred taxes at the level of companies’ individual financial statements. The time horizon of the transition included companies transitioning between 2016 and 2021, so taking all these into account, a database of 192 companies was created, which is the complete database of Hungarian companies transitioning in the above time horizon, so the analyses I performed can be considered representative for the given population for the time horizon indicated. I conclude that, although the transition to IFRS has an impact on the tax expense and effective tax burden reported by companies at the company level, this impact is low for the sample as a whole, based on the results of the statistical analysis. Based on the Hungarian regulatory framework, I have defined a set of indicators that shows the difference in the current year effective tax burden relative to the statutory tax rate, and hence the distance between systems, the difference in tax effects due to temporary differences in the recognition of deferred taxes and, ultimately, the impact on the effective tax burden of tax effects due to other taxes treated as income taxes.
Szabadon hozzáférhető
A kiegészítő melléklet információtartalmának vizsgálata az érdekhordozók szemszögéből
Gazdag-Kerezsi, Dóra; Fenyves, Veronika; Kerezsi, Dóra; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
Napjaink felgyorsult világában, a gazdasági helyzet erősödése miatt, egyre inkább felértékelődött az információáramlás. Az információ megszerzéséhez, megfelelő tájékozottság eléréséhez, a versenytársak értékeléséhez, összehasonlíthatóságához egységes információs rendszerre van szükség, melyet hazánkban a számviteli törvény elégít ki, a partnerekhez kapcsolódó döntéshozatal elsődleges információbázisa pedig a nyilvánosságra hozott számviteli beszámoló. A doktori kutatásom egyik fő célkitűzése a kiegészítő mellékletek tartalmi megfelelősségének vizsgálata volt. A szekunder kutatás eredményei alapján megállapítottam, hogy a vizsgált kiegészítő mellékletek nem felelnek meg a számviteli törvény előírásainak, a kiegészítő melléklet általános, specifikus és tájékoztató részéhez kapcsolódó információk tekintetében jelentős eltérések és hiányosságok vannak. A disszertációm második fő célkitűzése volt felmérni, hogy a gazdasági szakemberek hogyan vélekednek a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékletével kapcsolatban, egyrészt a döntéshozataluk során figyelembe veszik-e a benne található információkat, másrészt fel tudják-e használni azokat, tartalmazzák-e a szükséges szöveges magyarázatokat. A kiegészítő mellékletben szerepeltetendő 40 db információból 34 esetében vontam le következtetésképpen, hogy fontosnak tartják a vállalkozások a döntéshozatalkor, viszont ehhez képest a partnereik kiegészítő mellékletében kisebb arányban jelennek meg. További kutatási eredményként állapítottam meg, hogy a pénzügyi intézmények, a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatok és a pénzintézeti beszámolót közzétevők ítélték meg a szöveges információkat úgy, hogy jellemzően nem szerepelnek a partnerek kiegészítő mellékletében, de döntéstámogatás szempontjából igény lenne rájuk. Az eredményeimből levont következtetésem az, hogy a kiegészítő melléklet minőségének javulása céljából biztosítani szükséges annak információs, infrastrukturális, jogi és jogszabályi hátterét, egy egységes keretrendszert annak érdekében, hogy a döntéshozatalhoz elegendő információt biztosítson, és ezáltal ne keletkezzen információs aszimmetria.
Szabadon hozzáférhető
A LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁSNEVELŐ SPORTSZERVEZETEK MŰKÖDÉSI KERETEI
Szalánczi, Zoltán; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola
Hazánkban az utánpótlás neveléssel foglalkozó szervezetek jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben mind a szakmai munkát, mind a szervezeti kereteket és a finanszírozást tekintve. A sportág általános fejlődésével immár az utánpótlás nevelést is formalizált működés jellemzi, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Ahhoz, hogy a képzési munka lehetővé tegye a Magyarország Kormánya által kiadott Nemzeti Sportstratégiának a megvalósítását, olyan műhelyekre van szükség, amelyek megteremtik az alapját annak, hogy elérhetővé váljanak azok a társadalmi és gazdasági célok, amiket az utánpótlás neveléssel szemben támasztottak. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy a szervezetek milyen stratégiát követnek céljaik megvalósítására, ezek miként befolyásolják identitásukat. Fel szeretném tárni, hogy a működési keretekben, a szervezeti struktúrában és a munkavállalói feladatkörökben milyen eltérések tapasztalhatók a képzés különböző szintjein, továbbá milyen kompetenciák jellemzik az utánpótlás sport vezetőit. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam mik az eltérések a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés terén a szervezetek besorolásától függően és ezek a különbségek a szervezetek kapcsolatrendszerét miként befolyásolják. A válaszadók véleménye alapján a labdarúgásban működő szervezett kiválasztási folyamatok ellenére sok gyerek elkallódik, vagy lemorzsolódik a képzés során. Ehhez kapcsolódóan kutatásomból kiderült az is, hogy az akadémiákon dolgozó szakemberek szerint nem minden játékosban van meg a profi karrier potenciálja, a kiválasztási problémák mellett az akadémiák száma is túl magas a korosztályonként rendelkezésre álló tehetséges játékosokat tekintve. In Hungary, organisations involved in youth development have undergone significant changes in recent decades, both in terms of professional work, organisational framework and funding. With the general development of the sport, youth development is now also characterised by a formalised operation, which requires an appropriate organisational framework. In order for the training work to enable the implementation of the National Sport Strategy issued by the Government of Hungary, workshops are needed that can lay the foundations for achieving the social and economic goals that were set for youth development. In my research, I am looking for answers to the question of how organisations pursue strategies to achieve their goals, and how these influence their identity. I would like to explore the differences in the operational framework, organisational structure and employee responsibilities at different levels of training, and the competences that characterise the leaders of youth sport. I believe it is important to look at the differences in selection, training and competition depending on the classification of the organisations, and how these differences affect the personal network of the organisations. According to respondents, despite organised selection processes in football, many children drop out of training, resulting in noticeable attrition. Related to this, my research also revealed that academy professionals believe that not all players have the potential for a professional career, and that, in addition to selection problems, the number of academies is too high in terms of the number of talented players available per age group.
Szabadon hozzáférhető
A MAGYARORSZÁGI REPCETERMELÉS FELFUTÁSÁT ÉS HANYATLÁSÁT OKOZÓ TÉNYEZŐK FELTÁRÁSA A NATURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATÁN KERESZTÜL
Erdős , Adél Dorottya; Szőllősi , László; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
A magyarországi repcetermelés felfutását és hanyatlását okozó tényezők feltárásával kapcsolatban hazai tanulmány még nem készült, annak ellenére, hogy az egyik legjelentősebb szántóföldi növények közé sorolandó. Ezért a doktori disszertációm megírása során célként tűztem ki, a felfutást és hanyatlást befolyásoló tényezők feltárását a naturális és ökonómiai hatékonyság vizsgálatán keresztül a 2012-2022 időszakban. A magyarországi repcemagtermelés hatékonyságát két különböző idősík mentén vizsgáltam (2012-2021 és 2012-2022 között). Mivel 2022-ben extrém gazdasági és környezeti körülmények alakultak ki, ezért a kapott eredmények korlátozottan hasonlíthatók össze a nominál adatbázison alapuló évek eredményeivel. Ugyanakkor ennek hatása a 2012-2021 időszaki vizsgálatokra vonatkozóan nem terjed ki. A kutatási kérdéseim között szerepelt a hazai repcetermesztéssel foglalkozó üzemek költség-jövedelem helyzetének, jövedelmezőségének elemzése a 2012-2022 időszakban (nominál adatbázison keresztül), összehasonlítva a főbb szántóföldi kultúrnövény (búza, kukorica, napraforgó) jövedelemtermelőképességével és jövedelmezőségével. Megvizsgáltam a repcetermesztéssel foglalkozó gazdaságok technikai hatékonyságát idősoros bontásban is a 2012-2022 időszakban és összehasonlítottam a 70 hektár alatti, illetve a legalább 70 hektárral rendelkező repcetermelők átlagos ágazati technikai hatékonyságát. Ezt követően megvizsgáltam, hogy hogyan alakul a jövedelemtermelő képesség és a jövedelmezőség különböző műtrágya-felhasználási szint és földminőség (talajadottság) mellett. Szintén csoportképzés keretében elemeztem az eltérő növényvédőszer-költséggel rendelkező repcetermesztéssel foglalkozó vállalkozások költség-jövedelem helyzetét és jövedelmezőségét. A repceágazat átlagos technikai hatékonyságát a deflált adatbázison alapuló 2012-2021 időszak átlagában is meghatároztam, majd annak felfutó és hanyatló szakaszok átlagát is. Mindezt kiegészítettem nagyrégiós megbontással is. A vizsgálatom végén a hazai repcetermelők koncentrációjának alakulására tértem ki. No domestic study has yet been conducted on the exploration of the factors causing the rise and decline of rapeseed production in Hungary, even though it is one of the most important arable crops. Therefore, I set the goal for my doctoral dissertation to analyze the factors affecting the rise and decline through the examination of natural and economic efficiency in the 2012-2022 period. I examined the efficiency of rapeseed production in Hungary along two different time scales (between 2012-2021 and 2012-2022). Since extreme economic and environmental conditions developed in 2022, the results for this year are hardly comparable with the results of the previous years based on a nominal database. However, the impact of this does not affect to the analysis of the 2012-2021 period. My research questions included an analysis of the cost-income situation and profitability of domestic rapeseed producing plants in the period 2012-2022 (based on a nominal database), compared to the income generating capacity and profitability of the main arable crops (wheat, maize, sunflower). I also examined the technical efficiency of rapeseed producing farms in the 2012-2022 period in a time series breakdown and compared the average sectoral technical efficiency of rapeseed producers under 70 hectares and those with at least 70 hectares. Subsequently, I examined how income generating capacity and profitability develop with different fertilizer input levels and soil quality (soil conditions). Within the frames of group formations, I also analyzed the cost-income situation and profitability of rapeseed producing enterprises with different pesticide costs. The average technical efficiency of the rapeseed sector was also determined in the average of the 2012-2021 period based on a deflated database, and then the average of its rising and declining phases. I added a breakdown by statistical large regions to all this. At the end of my analysis, I discussed the development of the concentration of domestic rapeseed producers.
Szabadon hozzáférhető
A mangalica sertéshús előállítás és fogyasztás statisztikai vizsgálata
Nagy , Orsolya Bernadett; Balogh, Péter; Nagy, Orsolya Bernadett; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola
A fogyasztói magatartásra az elmúlt időszakban a tudatosság növekedése jellemző. Igaz ez az egészségre, a táplálkozásra, az élelmiszerfogyasztásra egyaránt. A táplálkozási szokások változása közvetlen hatással van az élelmiszertermelő gazdaságokra, azok folyamataira és jövőjére. Dolgozatomban a mangalica ágazat vizsgálatát tűztem ki célul, a mangalica előállítás és fogyasztás statisztikai vizsgálatát végeztem el. Célkitűzésem volt, hogy felmérjem van-e valós igény a mangalica és az abból készült termékek iránt a jövőben a vásárlásokért, beszerzésekért felelős fogyasztók, azaz a mai fiatalok körében, illetve hogyan vélekednek a sertésből, azon belül is a mangalica sertésből készült termékekről. Ezt követően az állomány kihalását veszélyeztető, afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésre vonatkozó termelői preferenciákat elemeztem, különböző telepi jellemzők alapján, a vírus elleni védekezéssel összefüggésben. Consumer behaviour has recently become more aware. This is true for health, nutrition and food consumption, as well. Changes in dietary habits have a direct impact on food production, its processes and its future. In my thesis, I aimed to study the mangalica sector, I carried out a statistical analysis of mangalica production and consumption. My objective was to assess whether there is a real demand for mangalica and its products among the future consumers, i.e. young people today, and what their perception of pork, including mangalica, is. I then analysed producer preferences for control of african swine fever, which threatens the extinction of the herd, in relation to control of the virus, based on different farm characteristics.
Szabadon hozzáférhető
A méltányos kereskedelem fogyasztói megítélésének vizsgálata Magyarországon
Tóth, Eszter; Felföldi, János; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
A disszertáció a fair trade, magyarul a méltányos kereskedelem hazai állapotának vizsgálatára fókuszál. A méltányosság, a fenntarthatóság egy vetületeként napjaink aktuális trendjei közé tartozik. A méltányos kereskedelem az üzletkötés etikus alternatíváját ajánlja fel azáltal, hogy gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is igyekszik a termelőt az ellátási lánc kiemelt szereplőjeként kezelni és érdekeit tiszteltben tartani. A méltányos kereskedelem minősített, védjeggyel ellátott termékei a tudatos fogyasztók számára jelentenek elsősorban lehetőséget, hogy ezeken keresztül, vásárlásaik során is megéljék értékítéletüket. A méltányos kereskedelem napjainkban a legismertebb etikus címkének számít több európai országban. A dolgozat a méltányos kereskedelem magyarországi fogyasztók körében való ismertségét és elfogadását vizsgálja Ajzen Tervezett Cselekvés elméletének adaptációján keresztül. Ennek során felméri a mozgalom által minősített termékek iránti vásárlási hajlandóságot, valamint a vásárlásukat leginkább befolyásoló tényezőket és azok kapcsolatát. A kutatás másik pillére Schwartz alapvető emberi értékek elméletének (PVQ21 modell) segítségével a magyar lakosság által vallott értékek és a méltányos kereskedelemből származó termékek vásárlása közötti kapcsolat feltárása. Végül a magyar viszonyok nemzetközi összehasonlítása valósul meg. The thesis focuses on the state of fair trade in Hungary. Fairness, as an aspect of sustainability, is one of the current trends. Fair trade offers an ethical alternative to doing business by treating the producer as a key actor in the supply chain and respecting his interests from an economic, environmental and social point of view. Fair trade certified and labelled products are primarily an opportunity for conscious consumers to live their value judgement through their purchases. Fairtrade is now the best-known ethical label in many European countries. This paper examines the awareness and acceptance of fair trade among Hungarian consumers through an adaptation of Ajzen's theory of Planned Action. In doing so, it assesses the propensity to buy products certified by the movement, as well as the factors that most influence their purchase and their relationship. The second pillar of the research is to explore the relationship between the values held by the Hungarian population and the purchase of Fair Trade products, using Schwartz's theory of basic human values (PVQ21 model). Finally, an international comparison of the Hungarian situation will be made.
Szabadon hozzáférhető
A platform alapú, kereslet-elv vezérelt vállalkozások tevékenységének értékelése
Kovács, Tünde Zita; Nábrádi, András; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
Az értekezés kulcstémája a platform alapú, kereslet-elv (PaKe) vezérelt vállalkozások tevékenységének elemzése. A kutatási téma újszerű eleme mellett - mely a digitális platform alapú működés – ugyanakkor megjegyzendő, hogy maga az üzleti modell nem előzmény nélküli, tulajdonképpen az emberiséggel egyidős. A vizsgált téma időszerűségét a platform alapon működő vállalatok globalizáltsága szolgáltatja, melyek mögül sok esetben hiányzik a kontroll és a kompetencia, profitabilitásuk mégis átlagon felüli. A témát több szemszögből vizsgáltam meg, melyhez hét célkitűzést és kilenc hipotézist fogalmaztam meg. A PaKe szakirodalmának szcientometriai áttekintésénekaz is célja volt, hogy saját véleményemmel kiegészítve meghatározzam a platform alapú közösségi gazdaság, mint üzleti modell fogalmát és kategóriáit. Ezt követően, az Európai Unió nyílt hozzáférésű adatbázisait használtam fel arra, hogy bemutassam a PaKe típusú vállalkozások ismertségének alakulását, fogyasztói és szolgáltatói oldalról egyaránt. A DESI index segítségével megvizsgáltam az EU tagállamainak digitális felkészültségét, konvergencia-elemzéseket, továbbá főkomponens analízist végeztem a „Máté-hatás” érvényesülésének vizsgálatára. A vizsgálataimat egy primer kutatás eredményeivel zártam, melyek a magyarországi és romániai vállalkozások digitális felkészültségét volt hivatott felmérni. The central theme of the present dissertation is analysing the activities of platform-based, demand-driven (PbDd) businesses. In addition to the novel element of the research topic – digital platform-based operations – it should be noted that the business model itself is not without precedent; it is as old as humankind. The timeliness of the topic under study is driven by the global nature of platform-based companies, which, in many cases, lack control and competence yet still achieve above-average profitability. Seven objectives and nine hypotheses have been formulated to examine the theme from several angles. The scientometric review of PbDd's literature aimed to define the concept and categories of the platform-based sharing economy as a business model, supplemented by my insights. Then, using open-access databases of the European Union, my next objective was to present the evolution of the awareness of PbDd-type businesses, both on the consumer and the service provider side. I used the DESI index to examine the digital readiness of EU Member States, convergence analyses, and principal component analysis to investigate the existence of the "Matthew effect". I concluded my research with the results of a primary survey to assess the digital readiness of businesses in Hungary and Romania.
Szabadon hozzáférhető
A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A VEZETÉSI FELADATOKRA
Gál, Zsuzsa; Berde, Csaba; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
A 21. századra jellemző állandó változás ma már általánosan elfogadott jelenség, amely az élet minden területét áthatja. A változás folyamatos és állandósult jellemzője a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. Egyet kell értenünk azzal a Hérakleitosz-i állítással, hogy „az egyetlen állandó a változás maga”. Ezeket a változásokat megélik a szervezetek is, viszont az esetükben a piachoz, a környezethez való alkalmazkodás a fennmaradás feltétele. A doktori kutatásom során olyan összefüggések feltárására vállalkoztam, amelyek segítik a változtatás sikeres végrehajtását annak érdekében, hogy a vezető előre fel tudjon készülni bizonyos feladatainak felerősödésére, keretet biztosíthat számára, iránymutatásként szolgálthat a megfelelő támogatás biztosításához. Ennek érdekében előinterjúkat és pilot kérdőíves felvételezést végeztem, melynek eredményei alapján alakítottam ki a tartalmi kutatás végleges módszertanát. A pilot lekérdezések eredményei a vizsgálatok irányait kijelölték: vezetési feladatok és a változtatásban betöltött szerepük, a változó környezet, valamint a szervezeti kultúra összefüggéseinek vizsgálata kulcstényezői lehetnek a sikeres szervezeti változtatások végrehajtásának. A tartalmi kutatásban alkalmazott módszertan két részből állt: strukturált esettanulmány elemzése és kérdőíves vizsgálat. A tanulmányok értékelése rávilágított arra, hogy a változtatások sikere a legnagyobb arányban nem, vagy csak részben jelenti a kívánt jövőbeni állapot elérését. Azaz azoknak a változtatásoknak, amelyek sikeresen, vagy részben sikeresen mentek végbe, csupán egyötöde érte el a kívánt jövőbeni állapotot. A szervezeti kultúrába való beágyazódás és a sikeres változtatás párhuzamba állítása során kimutattam, hogy a sikeres változtatások során hozott intézkedések 25%-a egyáltalán nem épült be a szervezeti kultúrába. Azok a változtatások, amelyek beépültek, azonban formálták a szervezeti kultúrát. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a változtatás során a kezdeti és befejező szakaszokban bizonyos vezetési feladatok súlya megemelkedik – így például a rövid távú gyors sikerek elérésében, a változtatás halaszthatatlanságának érzékeltetésében, az irányító csapat létrehozásában, illetve a megszilárdítás időszakában is szerepet kapnak a Fayol által megfogalmazott alapvető vezetési feladatok. Megállapítottam, hogy bizonyos esetekben a vezetési feladatok jelentősége ténylegesen megváltozik, amely egy sikeres változtatás során kiemelt figyelmet érdemel. Ezeket erős összefüggésként neveztem meg, melyet összevetettem a változtatás jellegével. Azokban az esetekben, ahol szignifikáns összefüggés átlag feletti kapcsolaterősséggel csak egy-egy esetben volt bizonyítható, enyhe összefüggésekként kezelhetők. Javaslatot fogalmaztam meg arra irányulóan, hogy ezeket az összefüggéseket a változtatás sikere érdekében a vezető milyen módon tudja alkalmazni, hogy felkészüljön a várható nehézségekre és sikeresen vezesse a szervezetet a változtatási folyamatban. Constant change characteristic of the 21st century is now a generally accepted phenomenon that affects each field of life. Change is a continuous and permanent feature of economic and social processes. There is no doubt about Heraclitus' statement that ’the only constant in life is change.’. Organizations experience these changes, but in their case, adapting to the market and the environment is a condition for survival. During my doctoral research, I intended to reveal relationships that help the successful implementation of change, so that the manager can prepare for the strengthening of certain tasks, provide him or her with a framework, and serve as a guideline for ensuring the appropriate support. To do so, I conducted pre-interviews and a pilot questionnaire, based on the results of which I developed the final methodology of the content research. The results of the pilot queries determined the directions of the analyses: management tasks and their role in the change, the examination of the changing environment and the relationships of the organizational culture can be key factors in the implementation of successful organizational changes. The methodology used in the substantive research consisted of two parts: a structured case study analysis and a questionnaire survey. The evaluation of the studies highlighted that the success of the changes does not or only partially mean the achievement of the desired future state; only one-fifth of the changes that were successfully or partially successful reached the desired future state. When comparing integration into the organizational culture and successful change, I proved that 25% of the measures taken during successful changes were not integrated into the organizational culture at all. The changes that were integrated, however, shaped organizational culture. The results showed that during change, the weight of certain management tasks increases in the initial and final stages – therefore for example, they play a role in achieving short-term quick successes, in conveying the urgency of change, in creating the management team, and in the consolidation period as Fayol formulated basic management tasks. I concluded that in some cases the importance of management tasks changes, which deserves special attention during a successful change. I highlighted these as strong correlations, which I compared with the nature of the change. In those cases where a significant correlation with an above-average strength of connection could only be proven in one case, they can be treated as mild correlations. I formulated a proposal aimed at how the manager can apply these relationships for the success of the change, to prepare for the expected difficulties and successfully lead the organization in the change process.
Szabadon hozzáférhető
A városi közösségi közlekedés fenntarthatósági és gazdasági kérdései
Tóth, Szabolcs; Nagy, Adrián Szilárd; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
A „Városi közösségi közlekedés fenntarthatósági és gazdasági kérdései” című értekezés egy aktuális és komplex témát dolgoz fel, hiszen az ágazat szerepe a városi mobilitás és az agglomerációkban élő lakosság életében az urbanizációs folyamatok felerősödésével egyre kiemeltebb. Az értekezés megállapításai rámutatnak arra, hogy a COVID-19 vírus időszaka jelentős mértékben megváltoztatta az utazási szokásokat, valamint arra, hogy hazánkban az intézményi rendszer ugyan alkalmas a fenntarthatóság biztosítására, ugyanakkor a támogatási rendszer felülvizsgálata szükséges. A szolgáltatást igénybe vevő utasok által biztosított bevételek mellett az állam, az érintett régió és önkormányzatok szerepe elengedhetetlen a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A közösségi közlekedésnek a városi mobilitásban betöltött arányát jelentős mértékben befolyásolja az utasoknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatás elérhetőségét javító innovatív megoldások alkalmazása, amely egyértelműen kijelöli a jövőbeni fejlesztések irányát. Összegezve megállapítható az, hogy a városi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítását nem szabad csupán gazdasági vonatkozásban szemlélni, a társadalmi hatások és a környezetvédelmi tényezők figyelembevétele is elengedhetetlen ebben az ágazatban az élhető városok megtartása érdekében.

Böngészés

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés

Találat egy oldalon

Rendezési lehetőségek