Szerző szerinti böngészés "Ambrus, Anett"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fájdalomkatasztrofizálás és a mozgástól való félelem vizsgálata páciensek körében az ágyéki porckorongsérv műtétet követő rehabilitációjuk alattRovó, Lujza; Füzi, Márta; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ambrus, Anett; Klinikai KözpontA páciensekben az ágyéki porckorongsérv műtétet követő rehabilitációjuk alatt továbbra is fennállhat tartós félelem az újbóli sérüléstől, a sérv kiújulásától, illetve a mozgástól, fizikai aktivitástól általában. A fájdalmas élménnyel kapcsolatos kognitív tényezők olyan körforgásba sodorhatják őket ami maladaptív katasztrofizáló gondolatokat, mozgástól való félelmet, majd a mozgás tényleges kerülését, jelentős aktivitáscsökkenést eredményezhetnek. Mindez kedvezőtlenebb rehabilitációval, a fizikai állapot romlásával és tüneterősödéssel járhat. Mivel a fizikai aktivitás, mozgásterápia az ágyéki porckorongsérv műtét utáni rehabilitációs program alapvető része, a fájdalomélményhez kapcsolódó katasztrofizáló kogníciók felmérése, a mozgástól való félelem és elkerülés meglétének feltérképezése fontos információkkal szolgálhat a megfelelő pszichés támogatás biztosításának tervezésekor. Kutatásomban a fájdalomkatasztrofizálás előfordulási gyakoriságát céloztam meg felmérni jelen mintán, valamint vizsgáltam a fájdalomkatasztrofizálás és a mozgástól való félelem kapcsolatát a páciensek által megélt fájdalom tekintetében. Keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálatomban olyan ágyéki porckorongsérvvel műtött páciensek vettek részt, akik jelenleg a műtéttől számított 6 hónapon belüli középtávú rehabilitációs szakaszban tartanak. A résztvevők a közösségi médiában található specifikus csoportokból kerültek ki (n=65). A kutatás a páciensek önkitöltős kérdőíves vizsgálatát jelentette a Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív (PCS); Félelem és Elkerülési hiedelmek Kérdőív (FABQ-H); Roland Morris derékfájás kérdőív (RMDQ) standardizált kérdőívek segítségével. Az eredmények a nemzetközi kutatásokkal összhangban alátámasztják, hogy a páciens által megélt fájdalom nagysága nem függ össze a katasztrofizáló gondolatokkal intenzitásával. Megállapítható ugyanakkor, hogy jelen mintán a fájdalom intenzívebb katasztrofizálása nem jár együtt a mozgástól való félelem és elkerülés magasabb mértékével, amit pedig feltételezhető volt, így az eredmények csak részben igazolták az eredeti feltevést. Eredményeim szerint jelen kutatásban résztvevő páciensek között nagy arányban találunk katasztrofizáló gondolatokkal működő pácienseket, a jelen minta 37.0%-a tartozik ebbe a kategóriába. A valóban intenzíven katasztrofizáló páciensek csoportja azonban nem jellemezhető nagyobb mértékű félelemelkerüléssel, mint a kevésbé- vagy nem katasztrofizáló csoportok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az edzéstípus kapcsolata az érzelemszabályozással hobbisportolók körébenGergely, Virág Panna; Tisljár-Szabó, Eszter; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ambrus, Anett; Klinikai KözpontCél: A vizsgálat a rendszeres edzés érzelmekre gyakorolt hosszútávú hatását emelte fókuszba. Hosszútávú alatt azt értjük, hogy nem egyetlen alkalom vagy pár napos edzésprogram által kiváltott hatásokat néztünk, hanem az életvitelbe beillesztett edzés és az emóciók szabályozásának kapcsolatát. A kardióedzés és erősítő edzés, illetve a kettő kombinációja egyes kutatások szerint más-más mértékű hatással jár az érzelemszabályozásra. Így arra voltunk kíváncsiak, hogy azon személyek között, akik legalább hetente két alkalommal végzik valamely edzésformát, van-e különbség az érzelemszabályozás adaptivitásában, valamint a megélt harag mértékében. A szakirodalmat alapul véve úgy vártuk, hogy a kombinált formában edzők mutatnak majd leginkább adaptív érzelemszabályozási stratégiákat és alacsonyabb haragot, őket követik majd a rendszeresen kardiózók, és hozzájuk viszonyítva az erősítők mutatnak majd inkább gyengébben működő érzelemregulációt. Módszer: Online elérhető önkitöltős kérdőívcsomaggal gyűjtöttünk adatokat, elérhetőségi mintavétellel. A Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőívet és a Harag és Düh Kifejezési Mód Kérdőívet használtuk. A mintába 100 felnőtt személy került, 86 nő és 14 férfi; összesen 21-en végeztek elsősorban erősítő edzést, 23-an kardiót, 27-en mindkét edzésformát, 29-en pedig egyiket sem. Eredmények: Az eredmények ellentmondanak a hipotéziseinknek, szinte semmilyen említhető különbséget nem találtunk az edzés típusa és az adaptív vagy maladaptív érzelemszabályozási stratégiákban, sem a düh általában az egyénre jellemző mértékében. Két kivétel volt: a hetente többet edzők arról számoltak be, hogy kevésbé reagálnak mások hibáztatásával, illetve a pozitív átfókuszálás stratégiájával egy-egy megterhelő helyzetre. Más szemszögekből nézve viszont a több edzéssel töltött idő nem mutatott együttjárást a megfelelőbb érzelemszabályozással. Konklúzió: Összességében nem jár jelentős hatással, hogy valaki mely edzéstípust preferálja, ám ezeket az eredményeket óvatosan kell kezelni; lehetséges, hogy a vizsgálati elrendezésből, a minta összetételéből ered némi ellentmondás a korábbi szakirodalomnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A művésszé érés folyamata a kezdetektől a pódiumig(2013-05-09T11:58:40Z) Ambrus, Anett; Zs. Szabó, Mária; Debreceni Egyetem::Tudományegyetemi Karok::Zenem?vészeti Kar; DE--TEK--Zeneművészeti Kar--Vonós TanszékA zenészek élete egy külön világ. A pódiumig vezető út igen küzdelmes és hosszú, ami alatt nagyon sok hatás éri az embert. Mindig is érdekelt, hogy milyen külső és belső tényezők alakítják egy ember művésszé érését, hogy ezek milyen hatással vannak egymásra, valamint, hogy ezeket legyőzve és megértve hogyan lehet talpon maradni minden helyzetben. Arra elég hamar rájöttem, hogy a tanulási folyamat egy egész életen át tart, mind szakmailag, mind pszichológiailag.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sorok között - Az olvasás, a kreatív írás és a mentalizáció összefüggéseinek vizsgálataAmbrus, Anett; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat középpontjában a mentalizáció és az olvasás, kreatív írás kapcsolatának vizsgálata áll. Vajon akik gyakran olvasnak szépirodalmi műveket, azok fejlettebb mentalizációs képességgel bírnak? Okoz bármiféle különbséget az, ha az egyének nem csak aktív olvasók, de kreatív írást is rendszeresen végeznek? Esetleg pusztán a foglalkozás befolyásolhatja, milyen jól tudunk mentalizálni? A kutatás során ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.