Szerző szerinti böngészés "Ambrus, Anett Ibolya"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szülésélmény feldolgozása a szülést megelőző pszichés felkészülés tükrében
    Almássy-Bíró, Lídia; Kenyhercz, Flóra; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ambrus, Anett Ibolya; Klinikai Központ
    Dolgozatomban azon tényezők közül, melyek a szakirodalom szerint befolyásolhatják a szülés élmény megélésének milyenségét, azt vizsgáltam, hogy a szülésfelkészítő tanfolyamon való részvétel, illetve a szülési terv elkészítése vajon segíti-e a szülés élményének pozitívabb megélését és ha igen, milyen dimenziók mentén. Kérdéseimre a válaszokat egy 171 fős mintán végzett empirikus kutatás mentén kerestem. A felméréshez egy saját kérdésekből összeállított kérdőívet és adaptált kérdőíveket, mint pl. a szülésélmény leírására szolgáló 3 alskálás Salmon Item List (SIL) kérdőívet, az Észlelt Stressz Skála 4 tételes, vajúdásra és szülésre adaptált változatát (PSS-L) is használtam. A kérdőívcsomagot online formában juttattam el olyan 20 évnél idősebb édesanyákhoz, akik az elmúlt 5 évben szültek. Hipotéziseim között szerepelt, hogy azok az édesanyák, akik részt vettek szülésfelkészítő tanfolyamon és/vagy írtak szülési tervet, szülésélményüket pozitívabban élik meg, a vajúdás és szülés során alacsonyabb az észlelt stressz szintjük, elégedettebbek a szülésélményükkel, nagyobb tudatosságról és kontrollról számolnak be. Az elemzésekhez az SPSS programot használtam és mivel a változók ferde eloszlásúnak bizonyultak, nem paraméteres próbákat alkalmaztam: Mann-Whitney, Kruskal-Wallis, Jonckheere Terpstra próbák. Az alkalmazott mérőeszközök megbízhatóságáról feltáró faktoranalízissel és reliabilitásvizsgálattal bizonyosodtam meg. Az elemzések eredményeként arra a megállapításra jutottam, hogy azok az édesanyák, akik részt vettek szülésfelkészítőn átlagosan jobb, élvezetesebb szülésélményről, a vajúdás és szülés során megélt nagyobb fokú ellazultságról számoltak be szemben azokkal, akik nem vettek részt szülésfelkészítőn. A szülési tervet készítőket összehasonlítva azokkal, akik nem készítettek tervet nem találtam szignifikáns különbséget a két csoport között a szülésélmény megélését illetően. A szülés pozitív megítélésében fontos szempontnak bizonyult a szülés módja. A beavatkozások nélküli szülések valamennyi érték mentén pozitív irányú eltérést mutattak azokkal szemben, akik hüvelyi úton, de beavatkozásokkal vagy császármetszéssel szültek. A szülésfelkészítőn részt vettek és/vagy szülési tervet készítők kisebb arányban szültek császármetszéssel, mint azok, akik nem vettek részt szülésfelkészítőn és/vagy nem írtak szülési tervet, tehát a szülésre való felkészülés növelheti a hüvelyi szülések arányát és ez által közvetve pozitív hatással lehet a szülésélményre, mely további kutatások témáját képezheti.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az életminőség és poszttraumás növekedés vizsgálata gyermektelenséggel élő meddő nők körében a társas támasz és a spiritualitás/vallásosság dimenzióinak összefüggéseiben
    Koncz, Réka; Kenyhercz, Flóra; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ambrus, Anett Ibolya; Klinikai Központ
    A meddőséggel kapcsolatos pszichés jóllét mutatókat a legtöbb kutatás az asszisztált reprodukciós eljárás során vizsgálja, kevés kutatás készül a reprodukciós eljáráson kívül, vagy reprodukciós lehetőségen túl lévő nők körében. Jelen kutatás célkitűzése az önkéntelen gyermektelenséggel élő, meddőséggel küzdő nők életminőségének, valamint a terméketlenségi probléma nyomán megélt distressz, és lehetséges poszttraumás növekedés vizsgálata a társas támasz valamint a vallásosság/spiritualitás függvényében. Online kérdőíves vizsgálatunkban 46 fő vett részt, akik megfeleltek a feltételeknek. A kutatás során egy saját összeállítású szociodemográfiai és meddőségspecifikus jellemzőket vizsgáló kérdőívet, valamit öt, magyar nyelvre fordított, validált kérdőívet használtunk: a Meddőségspecifikus Életminőség Kérdőív nemzetközi változatát (FertiQoL), és a Termékenységi Problémák Kérdőívet (FPI) kifejezetten a termékenységi problémákkal összefüggő pszichés jellemzők vizsgálatára alakították ki. A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív (MSPSS), a Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata Kérdőív (BMMRS) és a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív (PTGI) segítségével mértük a mentális állapot további tényezőit. A változók közötti kapcsolatokat Spearman-féle korrelációvizsgálattal végeztük. A kérdőívek belső megbízhatósági mutatóit is megvizsgáltuk. Eredményeink alapján a társas támasz kapcsolata kimutatható a poszttraumás növekedéssel, az életminőséggel és az észlelt stresszel, továbbá alátámasztható a vallásosság/spiritualitás együttjárása is a poszttraumás növekedéssel.