Szerző szerinti böngészés "Bacskai, Katinka"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 22)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Denomination-based Description of Church- run Primary Schools: before and after the 2011 Expansion(2017) Bacskai, Katinka; Pándy, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető A PISA és a fenntartói sokszínűség(2015) Pusztai, Gabriella; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető Characteristics of Teaching Community Capital - Focus on Teachers in Reformed Public Education Institutions(Debrecen University Press (DUPress)) Pusztai, Gabriella; Morvai, Laura; Bacskai, Katinka; Hornyák, AgnesTétel Szabadon hozzáférhető Correction: Kovács et al. The Effects and Types of Parental Involvement in School-Based Sport and Health Programs Still Represent a Knowledge Gap: A Systematic Review. Int. J. Environ. Res. Public Health 2022, 19, 12859(2023) Kovács, Klára; Kovács, Karolina Eszter; Bacskai, Katinka; Békési, Zsolt; Oláh, Ádám József; Pusztai, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető Correlation Between Educational Performance, Family Background and Settlement Type in Covasna County, Romania(Debrecen University Press (DUPress)) Barabás, Andrea; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető Correlation Between Educational Performance, Family Background and Settlement Type in Covasna County, Romania(2020) Barabás, Andrea; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető Family-SEN School Collaboration and Its Importance in Guiding Educational and Health-Related Policies and Practices in the Hungarian Minority Community in Romania(2023) Dan, Beáta; Kovács, Karolina Eszter; Bacskai, Katinka; Ceglédi, Tímea; Pusztai, GabriellaTétel Korlátozottan hozzáférhető A felekezeti oktatás új negyedszázada(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2017-06-19) DE--Bölcsészettudományi Kar; Bacskai, KatinkaTétel Korlátozottan hozzáférhető Gimnazisták és szakközépiskolások iskola- és pályaválasztási motivációinak összehasonlítása egy kvalitatív vizsgálat tükrébenVórincsák, Dorina; Bacskai, Katinka; DE--Bölcsészettudományi KarA továbbtanulás kérdése az oktatás világában egy olyan témakör, ahol ritkán kutatják párhuzamosan a gimnáziumi és szakgimnáziumi intézmények tanulóinak lehetőségeit és motivációit a továbbtanulásra, inkább a háttértényezők hangsúlyozása gyakori. Ezekben a kutatásokban általában nincs részletes összehasonlítás a két képzéstípus között, amely a diákok saját gondolatát is tükrözné. A köztudatban és a szakirodalomban is jellemző az a gondolat, hogy a gimnáziumokba járó tanulók magabiztosak, eleve a továbbtanulásra készülnek és már van egy elképzelt munkakör, amit szeretnének majd betölteni. Ezzel szemben a szakgimnazisták továbbtanulási motivációja kevésbé jellemző és bizonytalanabbak is lehetnek, mivel a pályaválasztás esetükben már egy korai életszakaszban 14 éves koruk körül megtörtént, amelyet később meg is bánhattak. Kutatásunkban fontosnak véltük feltérképezni a középiskolaválasztás főbb motívumait, a tanulmányi motivációt és a középiskola elvégzése utáni terveket. Debreceni végzős középiskolások véleményére voltunk kíváncsiak, hogy hogyan értékelik iskolaválasztásukat utólag és mennyire kristályosodott ki számukra a végzés utáni időszak.Tétel Szabadon hozzáférhető How Can Social Capital Become a Facilitator of Inclusion?(2023) Hrabéczy, Anett; Ceglédi, Tímea; Bacskai, Katinka; Pusztai, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető Is Resilience a Trait or a Result of Parental Involvement?: The Results of a Systematic Literature Review(2022) Kovács, Karolina Eszter; Dan, Beáta; Hrabéczy, Anett; Bacskai, Katinka; Pusztai, GabriellaTétel Korlátozottan hozzáférhető Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai?(2014-03-20T13:31:56Z) Bacskai, Katinka; Pusztai, Gabriella; Humán tudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Humán Tudományok Doktori Iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Értekezésünkben Magyarország és Szlovákia azon iskoláiban tanító tanárokra kívánunk koncentrálni, ahol a tanároknak kiterjesztett szerepelvárással kell szembesülniük, s ahol a diákok otthoni környezete, értékrendje feltételezhetően távolabb áll az iskola által képviselttől. Kutatásunk homlokterében az alacsony státusú szülői kompozícióval jellemezhető iskolák tanárainak jellemzői és munkájuk, eredményeik állnak. Az empirikus vizsgálatot a 2008-as TALIS (Teaching and Learning International Survey) kutatás adatbázisainak másodelemzése jelentette. A TALIS a tanítás és a tanulás feltételeit vizsgáló kutatás, amelyet 2008 tavaszán folytatott az OECD. A hazai kutatás során a TALIS adatokat összekötöttük a 2008-as OKM mérés diák adataival, melyekből eredményességi változókat és háttér információt is gyűjthettünk. Disszertációnkban bizonyítottuk, hogy az alacsony státuszú szülői kompozícióval jellemezhető iskolák tanárai, akik a hazai tanártársadalom valamivel kevesebb, mint negyedét teszik ki mások és más problémákkal kell szembenézniük, mint a többi kompozíció szerinti iskolatípusban. Az eredménytelenség elleni küzdelemben más tényezők is a segítségükre vannak, amelyeknek hatása elhanyagolható azokban az intézményekben, ahol a diákok hozzáállása az iskolához, tanuláshoz kedvezőbb. Mindenek előtt nagy jelentőséggel bír az iskola társas hátterének minősége, a kiegyensúlyozott tanár-tanár és tanár-diák viszony, mint társadalmi tőkeforrás. Ugyanakkor a hasonló iskolarendszerű Szlovákiában, a hasonló hátterű iskolákban más a tanárok összetétele, de a problémák, amelyekkel találkoznak mégis ugyanolyanok. Ezek megoldására szintén hatékony eszköznek bizonyul a kulturális és humán tőke átadását lehetővé tévő jó társadalmi tőkeforrások, amelynek alapja az intergenerációs és kimutathatóan a kisebb figyelmet kapó intragenerációs tanári tőkeforrás. Az eredményes és kevésbé eredményes hátrányos kompozíciójú iskolákat azonos feltételek mellett ugyanis ezek a jellemzők választják el egymástól. In our thesis we want to focus on teachers in Hungary and Slovak Republic who teach in schools where they have to play extended roles, and where the students’ home environment, scale of values are supposed to be left behind the ones appearing in an average school. What stands in the forefront of our interest is the teachers’ characteristics, their work and results in schools characterized by low-status parental composition. The empirical study was actually a secondary analysis of the databases of the 2008 TALIS (Teaching and Learning International Survey), carried out according to a new, individual concept. TALIS is a research examining the conditions of teaching and learning, which was conducted in spring 2008 by OECD. . In the course of the domestic research, we linked TALIS data to the student data of the 2008 National Assessment of Basic Competencies (NABC) survey, from which we gained outcome variables and background information. We proved in our research that the teachers in schools characterized by low-status student composition- the number of whom is almost one-fourth of all the teachers in Hungary- are different and struggle with different problems from the teachers in schools with different compositions. In the fight against inefficiency, there are also other factors to help, the effect of which is negligible in institutions where students probably have a more favourable attitude towards school and learning, due to their background. First and foremost, it is extremely important to have a good quality social milieu in school, to have a balanced teacher-teacher and teacher-student relationship. However, in Slovakia with a similar educational system, in schools with similar background, the composition of teachers is different, but the problems they face are still the same. A good social milieu, which makes it possible to transfer cultural and human capital, proves to be efficient means to solve these problems. The basis of this milieu is the system of relationships which acts as an inter-generational social capital resource, and the intra-generational teachers’ resource of capital, which gets less attention, but it is clearly tangible. Given the same conditions, what separates effective and less effective schools of disadvantaged composition is just these characteristics.Tétel Szabadon hozzáférhető Parochial Schools and PISA Effectiveness in Three Central European Countries(2015) Pusztai, Gabriella; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető Religious Values and Educational Norms among Catholic and Protestant Teachers in Hungary(2021) Pusztai, Gabriella; Bacskai, Katinka; Morvai, LauraTétel Korlátozottan hozzáférhető Egy sajátos nevelési igényű gyermek az óvodábanVarga-Kocsis, Eszter; Bacskai, Katinka; DE--Bölcsészettudományi KarA sajátos nevelési igényű gyermekekről számos szakirodalom szól. Többen kutattak már szakdolgozatukban is a témában, azonban én úgy gondolom, hogy a legfontosabb ebben a témakörben a gyermekek pozitív fejlesztésének kihangsúlyozása. A sajátos nevelési igény definíciója változik, azonban leginkább ebben az értelemben használjuk: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszeri, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral küzd). Dolgozatomnak a célja az, hogy egy konkrét eset kapcsán bemutassam, mit lehet tenni egy sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedésért, milyen feladatai vannak ebben a pedagógusoknak és milyenek a szülőnek. A dolgozatom kutatás részében esettanulmányt készítettem egy óvodába járó sajátos nevelési igényű gyermekről. A Szakértői Bizottság által kiadott diagnózisában szerepel a gyermek egyéb pervazív (átható) fejlődési zavara, illetve enyhe mentális retardáció, mellyel a gyermek feljogosult rehabilitációs foglalkozásra, különleges bánásmódra A segítő-fejlesztő pedagógusok megkérdezésével, interjúkkal tudtam meg, hogyan alakul a gyermek fejlődése, honnan hová jutott és mik a célok a közeljövőben. A kérdéseim három részre osztottam. Az első rész egy bemutatkozó rész volt, ahol néhány hasznos információt tudhattam meg az interjúalanyokról. A második és harmadik blokkban a gyermekről szóló kérdések szerepelnek, ahol adatokat és tájékoztatást kaptam a gyermek állapotáról, viselkedéséről, viszonyairól és társas életéről. Nem célom azonban minden sajátos nevelésű gyermeket egy gorcső alá venni, hiszen a fejlesztés, mint a dolgozatomból is kiderül függ a sajátos nevelési igény típusától is, így közel sem mondható, hogy minden gyermekre ugyan azok az eszközök és módszerek lennének alkalmazhatóak. A kutatást egy Szabolcs megyei kis községben végeztem, ahol az óvodavezető, óvodapedagógusok, gyógypedagógus és szülő interjúra adott válaszaival értesültem arról, hogy a gyermek iskolaérett de javaslat szerint szegregált intézménybe fog járni. A fejlesztés célja az óvodai élete során az iskolaérettség elérése volt, vagyis sikeresnek bizonyult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szülők mesélési szokásai és a mese nevelő hatásainak ismertsége debreceni szülők véleménye alapjánTóth, Petra; Bacskai, Katinka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a mesék nevelő, és fejlesztő szerepét vizsgálom, óvodáskorú gyereket nevelő szülők szemszögéből. A szülők nevelési szokásainak egyik dimenziója a mesélés, és az esti mesék. A mesélés, meseolvasás hatással van a későbbi tanulmányi karrierre (OECD 2012), de befolyással van a gyermek fantáziájának (Bettelheim 2018) és érzelmi stabilitásának alakulására is (Kádár 2012), emiatt a kisgyermekkor egyik legfontosabb gyermeknevelési/gondozási tevékenysége. Az anyák és az apák nevelési szokásai közti különbségek a mai világban átalakulóban vannak. Magyarország a konzervatív értékek kialakulásának kedvez, ami a házimunkát, ez által a gyereknevelést, főként az anyák feladatának tekinti. A modernebb értékrenddel rendelkező szülők az otthoni munkamegosztásra is törekednek, így a gyermeknevelésből, ez által a mesélésből is egyformán kiveszik a részüket. Ehhez kapcsolódva, az első kutatási kérdésünk, hogy melyik szülő mesél többet? Kutatásunk rávilágított arra, hogy mivel a mesélés része a gyermeknevelésnek, az erősen konzervatív értékrenddel rendelkezőknél az anyák foglalkoznak inkább a meséléssel, addig a modernebb értékrendekkel rendelkezőknél ugyan ez arányosabban oszlik el a két fél között. A szülők gyermekük előtt tanúsított viselkedése, nagyban hozzájárul értékátadási rendszerükhöz, ehhez hozzáfűződik következő kutatási kérdésünk. Mesélnek e a szülők, értékátadás célzatával? Kutatásunk rávilágított arra, hogy a szülők értékeiknek megfelelően választanak meséket gyermeküknek, azonban ez legtöbbször nem tudatos. Napjainkban a népmesék szerepe képlékeny. Már kevésbé van jelen a társadalmi kohéziós feladata, de vajon relevánsak még most is? Ehhez kapcsolódva következő kutatási kérdésünk, hogy milyen a mostani óvodás generáció hozzáállása a népmesékhez? Kutatásunkban előtérbe került, hogy a mostani óvodás generációt már nem kötik le a népmesék. Utolsó kutatási kérdésünk a mese formáihoz kapcsolódik. Az, ha a gyermek mesékkel kerül kontaktusba, minden esetben hasznos valamilyen szinten a számára. Ezzel kapcsolatban arra kérdeztünk rá, hogy milyen formában találkoznak legtöbbet a gyermekek mesékkel. Eredményeink szerint, ebben a kérdésben összefüggés vélhető felfedezni a szülők előzetes tapasztalatai vannak a mesékkel kapcsolatban. Akiknek gyerekként olvastak, azok felnőttként mesét olvasnak gyerekeiknek, akiknek mondtak, szintén mondanak, akik televízióból, vagy egyáltalán nem találkoztak mesékkel, azok gyermekeikkel is televíziót néznek.Tétel Szabadon hozzáférhető Tanárok és iskoláikZoller, Katalin; Bacskai, Katinka; Humán tudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetAz értekezésben arra szeretnénk választ kapni, hogy milyenek a romániai gimnáziumi tanárok és iskoláik, illetve mi jellemzi és hogyan vélekednek a pedagógusi munkavégzés különböző aspektusairól? Ennek megfelelően vizsgáltuk a tanárok egyéni jellemzőit, képzettségét, a szervezet jellemzőit, illetve a pedagógusok munkavégzését, ahogy azt a saját intézményeikben érzékelik. Értekezésünk elméleti hátterét a pedagógusi munka minőségét és eredményességét vizsgáló szakirodalom alapján tematizáltuk. A kutatások a pedagógusi munkavégzés számos vonatkozásában megerősítik a tanárok meghatározó szerepét a diákok, iskolák és oktatási rendszerek eredményességében. Számunkra az eredményesség egy komplex fogalom, amelynek ugyanúgy része a tanulmányi eredmény, mint a pedagógiai kultúra tanárokhoz, intézményekhez, fenntartókhoz köthető számos jellemzője: tanárok által közvetített értékekkel való azonosulás, vagy a neveltségi szint, amely az iskolai légkörben nyilvánul meg. Saját kutatásunkat a tanári munkavégzés tényezőinek vizsgálata alapozta meg, mely vizsgálat leginkább az eredményesség-kutatások oktatási rendszer egészének komplexitását előtérbe helyező paradigmájának alapján értelmezhető. Az empirikus kutatás alapját a 2013-as TALIS (Teaching and Learning International Survey) adatbázisainak másodelemzése jelentette. Az adatbázis iskolai és egyéni (pedagógus és intézményvezető) szintű adatokat tartalmaz, melyekkel a disszertációban egyaránt foglalkozunk. A vizsgálat során kereszttáblákat, klaszteranalíziseket, lineáris és logisztikus regressziós elemzéseket végeztünk. Eredményeink alapján látható, hogy az egyéni változók és a pedagógiai kultúra elemei egyaránt szoros kapcsolatot mutatnak a tanári munkavégzés jellemzőivel, a tanári munkával való elégedettséggel. Az alsó középfokú oktatásban dolgozó romániai pedagógusok elégedettségét és énhatékonyságát leginkább a szakmai továbbfejlődés, a fegyelmezett légkör, a tanár-diák kapcsolatok és az érdekelt felekkel való kapcsolatok határozzák meg. Eredményeink ugyanakkor megerősítették feltételezésünket a tanári csoportok közötti különbségeket illetően. A több dimenzióba sorolt változók – egyéni jellemzők, a módszertani kultúra jellemzői, az iskolai klíma jellemzői – alapján látható különbségek feltérképezése a pedagógusi munka természetének a jobb megértését segítette. Mindezek mellett vizsgálataink során markánsan körvonalazódtak azok a tényezők, amelyek növelik az esélyét annak, hogy a pedagógusok jobb munkahelynek ítéljék meg iskolájukat. In our thesis we seek the answer for the questions who are the lower secondary teachers in Romania, how the schools’ environments are where they are working, and what are the opinions, perceptions, beliefs and accounts of their activities? According to TALIS 2013, what are the characteristics of Romanian lower secondary teachers? Based on the use of data from international comparative analysis, according to the surveyed indicators of teaching work, which countries are the most similar to the trends in Romania? What possible explanations can be found behind similar patterns? Based on the analysis of data selected for Romania, what are the individual and school characteristics of the differences in the work of teacher? Based on the analysis of the data selected for Romania, can we talk about school effect? If so, what are the individual and school characteristics of schools that differ from each other? What factors influence teachers’ job satisfaction, self-efficacy and positive perceptions of their school? What groups of teachers can be distinguished in term of job satisfaction and what are their characteristics? What personal and workplace factors determine satisfaction with teaching? What are the factors related to their above-average or below-average perceived school satisfaction in terms of job and workplace? The theoretical structure of our thesis is built around the background of teacher research, in which we summarize the results of decades history on the subject that have contributed to the emergence of a new discipline – school effectiveness research. We list and present the factors that determine the effectiveness of teaching work according to the literature. Also we consider all the approaches that are relevant to the factors that determine the quality of teaching. In the thesis we do not examine teachers’ performance, but all the factors that contribute to their effectiveness and determine the quality of their work. For the purpose of this investigation, results are derived from secondary analysis of Teaching and Learning International Survey (TALIS) 2013 database. The database contains the survey responses of teachers of lower secondary education (level 2 of the International Standard Classification of Education – ISCED2) and the principals of their schools. During the investigation cross-tables, cluster analysis, linear and logistical analyses were used. Based on our research the reader can get an idea of the results of the TALIS 2013 survey as well, as almost all the issues have surfaced that are causing problems in teachers’ society in the examined countries. Based on the analysis of data selected for Romania we concluded that the factors attributed to the individuals, the job satisfaction and self-efficacy of teachers are most influenced by their professional development and their total career time. Schools that support their teachers in their professional development and discuss their professional issues, are perhaps the most important source of satisfaction for them. Among the variables included in the school culture dimension, the effectiveness of teacher work, the disciplined atmosphere, the values of student/teacher relationships and the positive effects of teacher-teacher relationships indicated satisfaction and self-efficacy. In this sense, it can be said that to have efficient and satisfied teachers is not only the question of the individual competences of teachers, but also the use of relationship resources in the schools. The better understanding of the working conditions of Romanian teachers was a priority in our thesis. It is important to us to discover results that will help us better understand the nature of teaching. This knowledge can be used for teachers, policy makers and everybody with interest to build on further steps that may help in taking appropriate decisions.Tétel Szabadon hozzáférhető Teacher Work and Job Satisfaction among Romanian Lower Secondary Teachers(Debrecen University Press (DUPress)) Zoller, Katalin; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető Teacher Work and Job Satisfaction among Romanian Lower Secondary Teachers(2020) Zoller, Katalin; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető The Effects and Types of Parental Involvement in School-Based Sport and Health Programs Still Represent a Knowledge Gap: A Systematic Review(2022) Kovács, Klára; Kovács, Karolina Eszter; Bacskai, Katinka; Békési, Zsolt; Oláh, Ádám József; Pusztai, Gabriella