Szerző szerinti böngészés "Balogh, László Levente"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 66)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 mint politikai törésvonal(2014-04-28T13:34:54Z) Kántor, Norbert; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az 1956-os események hatását vizsgálja, a rendszerváltás utáni társadalomra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000-es évek magyar drogpolitikájának alakulása(2013-04-17T10:31:33Z) Biró, Edit; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a Magyarországon kialakult drogkereskedelem és kábítószerpiac történeti hátterét, illetve az ebből kibontakozott drogpolitikát igyekszem bemutatni, különös tekintettel a 2000-es évek elejétől napjainkig, kitérve a problémakör stratégiáira. Célom, hogy az elmúlt évek magyar drogpolitikáját elemezve képet adjak a probléma kezelése érdekében tett főbb tevékenységekről, célkitűzésekről és az általuk el- vagy el nem ért eredményekről. Témaválasztásomat a narkotikumok robbanásszerű térnyerése és az általuk okozott súlyos (többek közt) társadalmi probléma befolyásolta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "Dosszié"Márton, Lilla Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi Kar2012 nyarán Gerő András megfogalmazta kritikáját a galamus.hu internetes oldalon. Kritikájában antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignácot. Számos történész, nyelvész, filozófus emelte fel hangját az ügyben. A fő szempont maga a kérdés, amely sokakban felmerül a téma hallatán. Hogyan lehet valakit megbélyegezni ilyen súlyos váddal, mint az antiszemitizmus? Milyen indokok alapján alakította ki ezen éles kritikáját Gerő András? Kik és milyen minőségben szóltak hozzá, alkottak véleményt az ügyben? A vita elemzése alkalmával megfogalmazom ezen kérdésekre a válaszokat, a tárgyilagosságot a lehető legnagyobb mértékig megtartva. Dolgozatom témájául tehát a 2012 nyarán két történész, illetve az egész magyar értelmiség körében kirobbant vitát választottam. A vita értelmezése során fő célom megismertetni, hogy a stigmának mekkora hatalma van, illetve milyen következményeket idézhet elő a XXI. században, ha valakit antiszemitizmussal vádolnak meg, és erre hogyan reagál a magyar társadalom. Illetve mennyire releváns Gerő András egykori állítása, miszerint az antiszemitizmus újbóli fellángolása, és a Horthy-kultusz újraélesztését hajtja végre Romsics Ignác?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A baloldali útkeresés egy társadalom tudós szemein keresztülBagi, Zsombor Kolos; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom címe A baloldali útkeresés egy társadalomtudós szemein keresztül. A baloldal már 30 éve válságban van, és ezzel a helyzettel sokan foglalkoztak. Így tett a dolgozatom “alanya”, Colin Crouch is. Crouch angol szociológus, politikai szakértő, aki számos könyvet jelentett meg a témában. Én a legnagyobb port kavart könyvét, a 2004-ben megjelent Post-Democracy-t, valamint annak két folytatását, a The Strange Non-Death of Neoliberalism és Post-Democracy: After the Crisis című műveket kívánom feldolgozni. Ezeknek a könyveknek a segítségével szeretném bemutatni a baloldali útkeresést. Ugyanis Crouch művei akarva akaratlanul, de útmutatásként hatottak a nyugati világ baloldali pártjai számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A félelem reprezentációi(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2021) Balogh, László Levente; Fazakas, Sándor; Valastyán , TamásA félelem alapvetően testi tüneteket produkáló érzelem: az em ber szinte megbénul, végtagjai nem engedelmeskednek, fokozódik a szívverése és elsápad. Ennyiben a biokémia, az orvostudomány és a pszichológia tárgya, amelyek a félelem érzését jellemző agyi folyamatokkal kötik össze, központját pedig az agy legősibb részében, a limbikus rendszerben lokalizálják, amely képes arra, hogy bizonyos ösztönszerű cselekvéseket gátoljon, vagy legalábbis ellenőrizzen. Ahhoz képest, hogy a félelem az egyik legelemibb érzés, figyelemre méltó, hogy a történelemben hosszú és szívós hallgatás övezte. Jean Delumeau ezt azzal magyarázza, hogy a nyugati kultúrában a félelem összemosódott a gyávasággal, és a bátorság ellentéteként elfogadhatatlan volt az erénykatalógusok és viselkedést előíró normák számára, amelyek persze ennek megfelelően képmutatóak voltak, és úgy állították be a félelmet, mintha az természetellenes lenne, vagy nem is létezne. A veszélyek tudatosulását egyszerűen a heroizmus és az önfeláldozás látszata mögé rejtették. A középkor műveiben a nemesek egyéni bá torságát állították szembe a szegények kollektív félelmeivel, sőt sokáig úgy vélték, hogy a világban az az igazi szuverén, aki félelmet képes kelteni, és az, aki képes a félelemmel együtt élni vagy legyőzni azt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyűlöletbeszéd szabályozásának kérdéseiHajdu, János; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarMi is a gyűlöletbeszéd? Hogyan lehet azonosítani? Van-e napjainkban jól működő szabályozás? A dolgozatban megvizsgálom ezeket a gyűlöletbeszédet övező általános kérdéseket és jogi, filozófiai elképzeléseket, hogy látható legyen, miért is olyan nehéz terület a gyűlöletbeszéd szabályozása. Bár számos tanulmány foglalkozik ezzel a területtel és egyre több jogszabályt hoznak vele kapcsolatban, sajnos még mindig nem született egyértelmű válasz sok kérdésre. A téma általános bemutatása után több történelmi és jelenkori eset és filozófiai megközelítés vizsgálatán keresztül szeretnék választ találni arra, hogy szükséges-e a gyűlöletbeszéd szabályozása és ha igen, akkor ki vagy mi az, ami szabályozhatja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A politika mint kultúra(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2022) Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA politika beágyazódik a kultúrába, onnan meríti cselekvési és értelmezési mintáit. A politikai folyamatok során – reflektálva vagy reflektálatlanul – folyamatosan visszanyúlunk azokhoz a régi vagy kevésbé régi kulturális „készletekhez”, amelyek a politikát és érzékelését mindig is meghatározták, vagy legalábbis befolyásolták. A kultúra és a politika kétségtelenül erősen terhelt, és nehezen megragadható fogalmak, ezért ebben az összefüggésben a lehető legszélesebb értelemben kell felfogni azokat, hogy kölcsönhatásaik láthatóvá és értelmezhetővé váljanak. Ezeket az összefüggéseket és feszültségeket nem lehet feltárni a politikai kultúra hagyományos politikatudományi vizsgálatán keresztül, mert az nem ilyen jellegű kérdésekre irányul. Sokkal inkább érdemes a kultúratudományok (cultural studies) jelentette para digmaváltás felé fordulnunk, amelynek tárgya már nem az állampolgárok politikához való viszonya, hanem a politikai jelenségek kulturális összefüggésekbe helyezése, illetve a kultúra, mint értelmezési keret kijelölése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A terror metafizikája(2006) Balogh, László LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető Adolf Eichmann élete és ítéleteKovács, Fruzsina; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom során igyekeztem ismertetni Adolf Eichmann életét és munkásságát Gideon Hausner Jeruzsálemi főügyész és Hannah Arendt író, filozófus művei alapján. Próbáltam áttekinteni Eichmann életét és történelmi szerepét, ezáltal történelmi felelősségét a második világháborúban.Tétel Szabadon hozzáférhető Az áldozat reprezentációi(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2016) DE--Bölcsészettudományi Kar; Balogh, László Levente; Valastyán, TamásTétel Korlátozottan hozzáférhető Állam és egyház viszonya Magyarországon, különös tekintettel a hitoktatás kérdéséreVaskeba, Hajnalka; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban megpróbáltam meghatározni különböző szakértői véleményeken és törvényeken keresztül, mit jelent mai értelemben az egyház, az állam, valamint az egyházjog. Megvizsgáltam az állam és az egyház viszonyát a korábbi Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény szerint, ezek alapján megpróbáltam rávilágítani különbségeire és hasonlóságaira. Az állam és az egyház különválását és együttműködési lehetőségeit szerettem volna feltárni a hitoktatás példáján keresztül. Előtte bemutattam a hitoktatás történeti vonatkozásait, azt, hogy hogyan változott az évek során a szabályozása, valamint jelenleg hogyan működik hazánkban. Célom az volt, hogy feltárjam a hitoktatás gyakorlati problémáit, valamint azt, hogy a különböző egyházak milyen nehézségekkel küzdenek az iskolákban bevezetett vallásoktatással kapcsolatosan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állam-e az Iszlám Állam?Gere, Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarAz ISIS-t a közvélemény egyik fele túlmisztifikálja, a másik fél alábecsüli, és van egy harmadik csoport, aki talán még a létezésükről sem tud. A kérdés viszont mindenkiben felmerül: félnünk kell-e keresztényekként az iszlámtól? A mai modern államok vajon hogyan tudnak viszonyulni a terrorista szervezetek és az államalakulatok között elhelyezkedő csoportosuláshoz? Ha az Iszlám Állam ténylegesen államot alakít, az mennyire befolyásolja majd a közeljövőt? Képes lenne e ténylegesen világuralomra törni? Az Iszlám Állam államisága számomra azért megfelelő projekt, mert elemzéseim során szemtanúja lehetek annak, hogy a polgárháború romjain, hogyan képes feltápászkodik egy szervezet, amely alig rendelkezik egy évtizedes történelemmel, és egy társadalom hogyan jut el arra a szintre, hogy mindezt támogassa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Argentína és Chile. Szembenézés a múlttalKrajcsovics, Zoltán Martin; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban összehasonlítom Dél-Amerika két országának, Argentínának és Chilének diktatúra utáni múltfeldolgozását három érték, az igazság, az igazságosság és a társadalmi megbékélés mentén. Az összehasonlítás célja: kideríteni, hogy két nagyon hasonló diktatúra eltérő módú felbomlása eredményez-e minőségbeli változást a múlttal való szembenézés kapcsán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az autokratikus rendszerek térnyeréseBoldogh, Péter; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozatom a modern autokrata rendszerek térnyerését és a demokratikus alapelvekre gyakorolt hatását vizsgálja. Kutatásom célja, hogy feltárjam az autokratikus rendszerek életképességét meghatározó kulcsfontosságú tényezőket. A dolgozat elméleti hátterét szakirodalmak elemzése, míg gyakorlati vonatkozásait aktuálpolitikai helyzetek elemzése, s annak elmélettel való összehasonlítása adja. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a politikai szereplők magatartása megjelenik a társadalom szintjén is, az autokrata szereplők hatalomtechnikai eszközökkel megosztják a társadalmat, s leépítik morális értékeit, mellyel legitimálják visszaéléseiket, s aláássák a demokratikus alapelveket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biztonság privatizálása(2013-04-15T08:29:18Z) Farkas, Klaudia; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a biztonság privatizálásának elemzésére összpontosul, abból a szempontból, hogy részben milyen történések, fogalmi átalakulások, jogszabályi hátterek eredményezték a mai magánosított helyzetet. Az állami erőszak-monopólium mellett ugyanis a biztonság garantálása is az állami feladatok körében szerepelt. Az erőszak gyakorlásának joga a modern államok kialakulásáig vezethető vissza, melynek első lépése a háború monopolizálása volt. Az erőszak ugyanis, mechanizmusai és azok anyagi alapjai révén (például az adók) az állam kizárólagos előjogává vált.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A botrányok szerepe a politikában: Milyen faktorok játszottak szerepet Heinz-Christian Strache, Borkai Zsolt és Silvio Berlusconi esetébenPallagi, László; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a botrányokat vizsgálom meg. Először magának a kifejezést és annak kialakulását, használatát az idők során. Majd egy történeti áttekintés után a botrányok számának növekedését részletezem a politikában a moralitás és média szemszögéből. Az elméleti keretet végül a botrányok tipológiájával, csoportosításával zárom. A dolgozat második felében három esetet Heinz-Christian Strache és Borkai Zsolt valmint Silvio Berlusconi politikai pályáját, botrányát mutatom be és tanulmányozom, olyan szemszögből, hogyan lehet túlélni a botrányokat bizonyos faktorok megléte esetén, mint például politikai, társadalmi támogatottság erőssége; a botrány ideje; a közhatalmi intézmények befolyása; valamint a média befolyásának mértéke.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bűnbakképző folyamatok konstrukciója és a társadalmi előítéletesség (A nácizmus, mint bűnbakállító ideológia)Izsó, Noémi; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkámban az előítéletekkel, a sztereotípiákkal és a bűnbakképzéssel, mint társadalmi jelenségekkel foglalkozom. Végig vezetem a bűnbakképző folyamatok két példáját, az ótestamentumi és a modern kori bűnbakképzést. Ezek értelmezéséhez szükséges a történeti háttér elemzése is. Az előítéletek és a sztereotípiák kapcsán vizsgálat tárgyává teszem a gyermekkori szocializációs folyamatot, mint személyiségalakító tényezőt. Ugyanis az előítéleteknek van egy alapja az ember személyiségvonásaiban, de adott esetben „tanulás útján” is elsajátíthatók. A bűnbakképzésben fontos szerepet játszanak az ideológiák, ennek kapcsán elemzem a német nemzetiszocializmust, mint bűnbakállító ideológiát. Szakdolgozatom záró gondolatai az áldozatok iránti felelősségvállalásról szólnak.Tétel Szabadon hozzáférhető Demokrácia - válság vagy nem válság?(2016) Balogh, László LeventeTétel Szabadon hozzáférhető Demokrácia: válság vagy nem válság?(2016) Balogh, László Levente; igenValószínűleg nem véletlen, hogy az utóbbi néhány évtizedben megszaporodtak a demokrácia mibenlétéről és kilátásairól szóló viták. Eltűnt a ’90-es évek elején a történelem végéről szóló elbeszélésbe ágyazódó, a demokrácia és vele együtt a politikai liberalizmus és a neoliberális piacgazdaság globális felsőbbrendűségét és megkérdőjelezhetetlenségét hirdető optimizmus. Az azóta eltelt időben a demokrácia, mint a politikai rendre vonatkozó gyakorlat és elképzelés nem vagy csak részben volt képes választ adni az egyre sokasodó kihívásokra. Mindez azonban nem járt együtt feltétlenül a diktatórikus és tisztán autokratikus rendszerek reneszánszával, mert azok erőszak tapasztalatának emlékezete és a jelenlegi politikai helyzetre adott inadekvát válaszaik ezt teljességgel lehetetlenné tették. Az, hogy a demokratikus politikai rendszerek számos területen elvesztették vonzerejüket vagy legalábbis magabiztosságukat, nem jelentette azt, hogy a liberális demokráciának és kísérő jelenségeinek igazán komolyan vehető konkurenciája jelent volna meg a modern államokban.Tétel Szabadon hozzáférhető