Szerző szerinti böngészés "Bartha, Attila"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az intézmények és a humán tőke szerepe az Európai Unió országainak felzárkózásában
    Bartha, Attila; Szanyi, Miklós; Közgazdaságtudományok doktori iskola
    Az intézmények és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatot számos tanulmány vizsgálta az utóbbi évtizedben. Ezek az empirikus kutatások általában világmintán történtek, és hosszabb időhorizontot, jellemzően 30-50 évet ölelnek fel. Az Európai Unió tagállamainak szűkebb körében, az utolsó két évtized rövidebb időhorizontján viszont kevés ilyen elemzés készült; ez esetben ugyanis a finomabb ökonometriai eljárások technikailag szükséges feltételei nem állnak fenn. Intézményi perspektívából ugyanakkor az Európai Unió a gazdasági-politikai fejlődés sajátos laboratóriumának tekinthető, hiszen az EU-tagországokban a formális intézmények kiépülése jórészt harmonizáltan történik. Az europanizáció, amely a kevésbé fejlett dél-európai és posztszocialista országok esetében a szabad gazdasági és politikai versenyt biztosító intézmények, illetve a legjobbnak tekintett szakpolitikai gyakorlatok átültetésének kísérletét is jelenti, különösen a felzárkózással összefüggésben talányos. A formális intézményi harmonizációra törekvés ugyanis nem vezetett egyértelműen az EUtagországok közötti makroszintű jövedelmek konvergenciájához; sőt, számos jel utal arra, hogy a 2008-tól elmélyülő válság óta a fejletlenebb tagországok felzárkózása megállt. Ez a disszertáció az európai országok közelmúltbeli gazdasági fejlődése és a felzárkózás szempontjából releváns intézményeket, illetve a kapcsolódó mechanizmusokat vizsgálja. Fő kérdése, hogy mely intézmények számítanak elsősorban a hosszú távú növekedésben, illetve mi az intézményi magyarázatok relatív fontossága egymáshoz, továbbá a gazdasági fejlődés hagyományos magyarázataihoz és a humán tőke primátusát tételező alternatív magyarázathoz képest. A dolgozat kevert módszertani megközelítést használ. Az EU-országok sokaságán végzett keresztmetszeti statisztikai elemzést a nagyon különböző esetek elvét követve kiválasztott két ország, Svédország, illetve Spanyolország esettanulmánya egészíti ki. A kvantitatív statisztikai elemzésben a függő változó a gazdasági növekedés, a magyarázó változókat pedig egyrészt az országok két évtizeddel ezelőtti fejlettségi szintje, másrészt a feltételes konvergencia értelmezési keretében specifikált növekedési egyenlet klasszikus makrogazdasági változói és a humán tőke, végül pedig az intézményi típusú változók jelentik. Az egymással rivalizáló iskolák nyomán az intézmények minőségének operacionalizálása és mérése négy metszetben történik: egyrészt a jogrendszer és a tulajdonjogok, másrészt a hatalmi politikai intézmények, harmadrészt a szakpolitikai intézmények, végül pedig a Northféle informális intézmények, azaz a gazdasági-politikai szereplők viselkedését alakító kultúra komponenseinek formájában. A kvalitatív esettanulmányok az országspecifikus jellemzőket tárják fel: ilyen Svédországnál a jóléti állam megújuló ideológiája, Spanyolország esetében pedig a makrogazdasági fundamentumoktól gyakran elszakadó befektetetői megítélés hullámzása, valamint a speciális munkaerőpiaci környezet. Az eredmények szerint a felzárkózás pályájának alakításában hosszabb távon a humán tőke és az informális intézmények számítanak elsősorban, válságperiódusokban ugyanakkor kiemelt a percepciós hatások és a történetileg felhalmozott intézményi tapasztalat szerepe.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás
    (2006-03-20) Bartha, Attila
    A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európai állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető