Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Batta, Gyula"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 124)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A few atoms make the difference: Synthetic, CD, NMR and computational studies on antiviral and antibacterial activities of glycopeptide antibiotic aglycon derivatives
    (2015) Bereczki, Ilona; Mándi, Attila; Rőth, Erzsébet; Borbás, Anikó; Fizil, Ádám; Komáromi, István; Sipos, Attila; Kurtán, Tibor; Batta, Gyula; Ostorházi, Eszter; Rozgonyi, Ferenc; Vanderlinden, Evelien; Naesens, Lieve; Sztaricskai, Ferenc; Herczegh, Pál
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hasadó élesztő sejtek transzkripciójának vizsgálata
    Bettenbuk, Csilla; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    Az élelmiszerek tartósítása egy olyan folyamat, amelyet az emberiség már évezredek óta alkalmaz, azonban ez a terület mind a mai napig bővül és fejlődik azért, hogy a tartósítás egy biztonságosabb és hatékonyabb folyamattá válhasson. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a hagyományos tartósítószerek és adalékanyagok többsége mellékhatásokat okoz, amely az emberek és állatok szervezetét egyaránt károsítja. Ezen vegyületek hosszan tartó felhalmozódás esetén rákkeltő hatásúak lehetnek, továbbá gyomor-és bélrendszeri panaszokat is okozhatnak. Ezen ismeretek tudatában, az emberek érdeklődést mutatnak olyan élelmiszerek fogyasztása iránt, amelyek természetes összetevőket tartalmaznak, szintetikus anyagok nélkül. Az élesztők a környezetben mindenütt előfordulnak, és több növényi kórokozó antagonistáiként ismertek. Ezen képességükön felül, az egyszerű tenyésztési igényeiknek és meghatározott biobiztonsági vonatkozásuknak köszönhetően, sok élesztőgombát ígéretesnek találnak a biológiai kontroll területén történő alkalmazásra, különféle biológiai növényvédő szerek fejlesztésére.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A membránfluiditás változásának vizsgálata Wilson-kór modell sejtekben
    Jobbágy, Enikő-Beatrix; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    A réz esszenciális nyomelem, enzim kofaktor, fontos szerepet játszik többek között a sejtlégzésben, az oxigén szervezetben való körforgásában, a szabadgyökök megkötésében. Három oxidációs állapota miatt elektron donorként és akceptorként is szolgálhat, ezért elengedhetetlen az aerob metabolizmus enzimeinek működéséhez. A Wilson-kór autoszomális recesszív módon öröklődő genetikai betegség, amely a réz anyagcsere örökletes hibája. Okozója az ATP7B gén mutációja, amely egy P-típusú réz szállító ATPázt kódol, amely a réz ATP dependens transzportját végzi. A mutáció következtében a fehérje hibás működése miatt a réz nem tud megfelelően ürülni a szervezetből, így fokozatosan felhalmozódik a májban és más szervekben, köztük, az agyban és a szaruhártyában is. A szervezetben akkumulálódott réz több mechanizmuson keresztül idéz elő sejtkárosodást. A kutatómunka célja a réz membránfluiditásra gyakorolt hatásainak vizsgálata volt anizotrópia és generalizált polarizáció spektrofluorimetriás meghatározása révén, amihez CuSO4-el kezelt, majd TMA-DPH-val, illetve Laurdannal jelölt SH-SY5Y sejteket alkalmaztunk. Az általunk alkalmazott réz koncentrációk mellett mind az anizotrópia, mind a generalizált polarizáció is csökkenő tendenciát mutat, amelyből arra lehet következtetni, hogy a CuSO4 kezelés hatására nő a membrán fluiditása, csökken a rendezettség.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Penicillium chrysogenum-based expression system for the production of small, cysteine-rich antifungal proteins for structural and functional analyses
    (2016) Sonderegger, Christoph; Galgóczy, László; Garrigues, Sandra; Fizil, Ádám; Borics, Attila; Manzanares, Paloma; Hegedűs, Nikoletta; Huber, Anna; Marcos, Jose F.; Batta, Gyula; Marx, Florentine
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Schizosaccharomyces japonicus feltételezett trichotecénnel szembeni rezisztencia génjeinek expressziójának vizsgálata dezoxinivalenol (DON) toxin kezelés hatására
    Zsidai, Anna; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    Diplomadolgozatomat a biokontroll tárgykörében készítettem el, amely során a Schizosaccharomyces japonicus nevű hasadóélesztő esetében vizsgáltam azon gének expresszióját, melyek feltételezhetően szerepet játszanak a trichotecénekkel szembeni rezisztencia kialakulásában. A biokontroll egyre fontosabbá válik, mivel folyamatosan növekszik az igény a vegyszermentes élelmiszerekre, valamint egyes növényi kártevők rezisztenssé váltak a kémiai vegyszerekre. Célom az volt, hogy dezoxinivalenol (DON) trichotecén típusú toxinjának hatását megvizsgáljam az esetleges Sch. japonicus trichotecén rezisztenciáért feltételezetten felelős gének transzkripciójára. Kísérleteim során a DON-nal kezelt és DON-nal nem kezelt sejteket vizsgáltam. A cél megvalósítása érdekében RNS-t izoláltam, melyből a későbbiekben cDNS-t szintetizáltam, végezetül qRT-PCR segítségével mértem a génexpresszió mértékét. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a feltételezett gének egy része adott választ a dezoxinivalenollal történt kezelésre.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A sejtmembrán biofizikai tulajdonságainak és dinamikájának szerepe sejtpenetráló peptidek felvételében és lokális ligandumkoncentráció-gradiensek kialakulásában
    (2026) Tóth, Gabriella; Nagy, Péter; Batta, Gyula; Tóth , Gabriella; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
    A sejtpenetráló peptidekkel való kutatás alapjául annak a problémának az áthidalása szolgált, hogy a legtöbb molekula számára a sejtmembrán kettős foszfolipid rétege szinte áthatolhatatlan. A sejtpenetráló peptidek (SPP-k) olyan oligopeptidek, amelyek képesek bejutni és emellett a sejtmembránon egyébként át nem jutó molekulákat bejuttatni a sejtekbe. Az értekezés a penetratin nevű peptidet helyezi a vizsgálatok középpontjába, amely a Drosophila Antennapedia Homeotic transzkripciós faktorából származik. Az SPP-k bejutásának vizsgálata feltárta, hogy a penetratin elsősorban endocitózis útján jut be a sejtbe az alkalmazott 5 µM-os koncentrációban. A felvételét a membrán dipóluspotenciáljának változása befolyásolja. Az atorvasztatin például a dipóluspotenciál csökkentésével növeli a penetratin endo-lizoszómális felszabadulását, ezzel szemben a 6-ketokolesztanol növeli a membrán szterin tartalmát, ezáltal annak merevségét is, így a penetratin felvétele csökkent. A bejutást követően az endolizoszómális rendszerben fennáll a penetratin degradációjának lehetősége. Ez a jelenség, eredményeink szerint, nem játszik jelentős szerepet a penetratin citoszólikus felhalmozódásában. A β-penetratinnak nevezett módosított penetratinszármazék jelentősen jobb celluláris felvételt mutat, amely párhuzamba állítható magasabb aggregációs képességével. Az eddig ismert hagyományos modellek homogén ligandum eloszlást feltételeznek az extracelluláris térben. Ezzel ellentétben ezen kutatási eredmények szerint az epidermális növekedési faktor (EGF) nem egyenletesen oszlik el a plazmamembrán körül, hanem két különböző eredetű és jelentőségű koncentrációs csúcsot képez. A membránhoz közeli csúcs, amely néhány mikrométerre található a membrántól, nem magyarázható passzív diffúzióval, receptor kötődéssel vagy viszkozitásváltozásokkal. Az aktin, a miozin és a dinamin egyidejű gátlása azt mutatja, hogy ez a csúcs az aktív membránforgalomtól függ. A szimulációk megerősítik, hogy az endocitózis és a re-exocitózis gyors ciklusai elegendő ligandummal kötött receptort vagy szabad ligandumot biztosítanak ennek a gradiensnek a fenntartásához. A membrántól távolabb található disztális csúcs a helyileg gátolt diffúzióval hozható kapcsolatba. Nagysága korrelál az EGF csökkent diffúziós együtthatóival és a megnövekedett mikroviszkozitással, emellett ECM-emésztő enzimek által eltolható, ami arra utal, hogy az extracelluláris mátrix diffúziós gátat képez. Ezek a koncentrációs csúcsok jelentősen megváltoztatják a sejtfelszíni receptorok által érzékelt ligandumszinteket. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kvantitatív receptor-ligandum interakciók értelmezésekor fontos figyelembe venni a ligandumok helyi mikrokörnyezetét.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A synthetic and in silico study on the highly regioselective Diels-Alder reaction of the polyenic antifungal antibiotics natamycin and flavofungin
    (2010) Fejes, Zsolt; Mándi, Attila; Komáromi, István; Majoros, László; Batta, Gyula; Herczegh, Pál
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ace2 deléciós mutáns komplementációjának vizsgálata hasadó élesztőben
    Zsupos, Vivien; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Ace2delta deléciós mutánson végeztünk különféle vizsgálatokat (cPCR, transzformálás, izolálás, gélelektroforézis, mikroszkópia, sejtszámlálás) annak érdekében, hogy meg tudjuk határozni a komplementáció mértékét Schizosaccharomyces pombe-ban.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az adh1-, cox17-, tps3 gének transzkripciós vizsgálata ace2∆ deléciós mutáns hasadó élesztő sejtekben
    Nagy, Mariann; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    A Debreceni Egyetem Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszéke jó pár évtizede analizál olyan Shizosaccharomyces pombe sejteket, amelyek Ace2 fehérjében korlátozottak. Ezek a deléciós mutáns sejtek egyik csoportját képezik. Az Ace2 makromolekula nagy jelentőséggel bír a sejtosztódásban, azon belül a citokinézisben, amely a sejtek elkülönítését teszi lehetővé. Munkám során vad típusú-, és deléciós mutáns sejteket alkalmaztam ahhoz, hogy Ace2 fehérje expressziójának egyes, anyagcserében részt vevő génekre gyakorolt hatását vizsgáljam.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Aktin gátló szerek hatása a sejtek nanocső képző készségére
    Jobbágy, Enikő-Beatrix; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    A Gaucher-kór a legelterjedtebb lizoszomális tárolási betegség, amelynek okozója a lizoszomális glükocerebrozidáz enzim hibája, amely a sejtmembrán működését és biofizikai jellemzőit is megváltoztatja, így például megnő a mesterségesen képzett nanocsövek száma. A szakdolgozat keretein belül nanocsövek képződését vizsgáltuk THP-1 makrofág sejtekben. A nanocsövek aktin filamentumokból és lipid membránokból álló citoplazmatikus kitüremkedések, amelyek szomszédos sejteket kötnek össze, ezzel biztosítva az intercelluláris kommunikációt. A nanocsövek több funkcióval is rendelkeznek, lehetővé teszik a sejtszervecskék, proteinek, genetikai információ, akár mitokondriumok, kis RNS molekulák intercelluláris szállítását. A nanocsövek létrejöttének mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de az biztos, hogy az aktin filamentumok kialakulása, az aktinpolimerizáció egy kulcslépése a folyamatnak. Az aktinpolimerizáció befolyásolásával a sejtek közötti nanocsövek kialakulásának gyakorisága is befolyásolható. A kutatómunka célja aktin polimerizációt befolyásoló vegyületek alkalmazása, és azok hatásának vizsgálata makrofág sejtekben, konfokális mikroszkóppal. A vizsgálatokhoz latrunculint (polimerizáció gátló) és falloidint (depolimerizáció gátló) alkalmaztunk, mint aktinpolimerizációt befolyásoló vegyületeket ,majd a sejteket kezelés után konfokális mikroszkóppal vizsgáltuk, fluoreszcens membránfestéket (DiI) alkalmazva.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Alterations in the properties of the cell membrane due to glycosphingolipid accumulation in a model of Gaucher disease
    (2018) Batta, Gyula; Soltész, Lilla; Kovács, Tamás; Bozó, Tamás; Mészár, Zoltán Mihály; Kellermayer, Miklós; Szöllősi, János; Nagy, Péter
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Aminoalkylamides of Eremomycin Exhibit an Improved Antibacterial Activity
    (2021) Moiseenko, Elena I.; Erdei, Réka; Grammatikova, Natalia E.; Mirchink, Elena P.; Isakova, Elena B.; Pereverzeva, Eleonora R.; Batta, Gyula; Shchekotikhin, Andrey E.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    An [omega]-3, but Not an [omega]-6 Polyunsaturated Fatty Acid Decreases Membrane Dipole Potential and Stimulates Endo-Lysosomal Escape of Penetratin
    (2021) Zákány, Florina; Szabó, Máté; Batta, Gyula; Kárpáti, Levente; Mándity, István M.; Fülöp, Péter; Varga, Zoltán; Panyi, György; Nagy, Péter; Kovács, Tamás
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    An overview on the current perspectives of Sickle cell in Nigeria.
    Chidi-Oparaojiaku, Adaukwu Joy Odichinma; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A literature review on the current state of sickle cell disease in Nigeria. I shed more light on the the burden created by sickle cell disease by delving into the various factors that contribute to the burden's growth. In order for this to be achieved, I read and wrote a detailed report on the status of sickle cell disease in Nigeria, to raise awareness about the disease and, hopefully, reduce the number of people affected in the future. I finally discussed some small measures that could be taken to reduce this burden by reducing the inefficiencies in the hospital care and management.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Analysis of Extracellular Vesicles Produced by Gaucher Model Macrophage Cells
    Malta Neri, Lara Chrystina; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Gaucher disease is a lysosomal storage disease caused by mutations in the glucocerebrosidase gene, which impairs the function of the enzyme acid β-glucosidase, leading to glucosylceramide and sphingolipids accumulation within the lysosomes of mainly macrophages. Therefore, the aim of this thesis is to demonstrate that Gaucher cells are responsible for a larger amount of extracellular vesicles release compared to normal cells. In order to do that, THP-1 cells were differentiated into control and Gaucher cell macrophages which went through different pore size filtrations and centrifugations in order to get the different size extracellular vesicles. The amount of ECVs in control and Gaucher samples at determined diameter ranges was measured using the qNano instrument. In addition, this thesis proposes a theory for the increasing amount of ECVs released by Gaucher cells based on the cell membrane composition.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Analysis of tunneling nanotubes formation in U937 drived macrophages
    Ayed, Amani; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    Tunneling nanotubes (TNT) are F-actin-based membranous tubes. They constitute a mechanism of communication and transfer of a variety of molecules and cell organelle. It was shown in previous studies that “artificial” TNTs formation tendency is increased in Gaucher cells. In this study, we worked on developing methods for the analysis of spontaneous TNTs formation of U937 monocyte-derived macrophages by fluorescent confocal microscopy.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Anti-Candidal Activity and Functional Mapping of Recombinant and Synthetic Neosartorya fischeri Antifungal Protein 2 (NFAP2)
    (2018) Tóth, Liliána; Váradi, Györgyi; Borics, Attila; Batta, Gyula; Kele, Zoltán; Vendrinszky, Ákos; Tóth, Roberta; Ficze, Hargita; Tóth, Gábor K.; Vágvölgyi, Csaba; Marx, Florentine; Galgóczy, László
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Antifungális fehérjék oldatszerkezetének összehasonlítása bioinformatikai becslések segítségével
    Lipták, Dávid; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Az AFP, a PAF és az sfPAFB kísérletileg meghatározott szerkezetének összehasonlítása. Az I-TASSER és CS23D 2.0 internetes 3D-s szerkezetjósló programok összehasonlítása és az általuk adott eredmények elemzése.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Appearance of Planktothrix rubescens Bloom with [D-Asp3, Mdha7]MC-RR in Gravel Pit Pond of a Shallow Lake-Dominated Area
    (2013) Vasas, Gábor; Farkas, Oszkár; Borics, Gábor; Felföldi, Tamás; Sramkó, Gábor; Batta, Gyula; Bácsi, István; Gonda, Sándor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Arthritis psoriatica genetikai és immunológiai háttere, valamint terápiás módszerei
    Abuczki, Réka; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az Arthritis psoriatica egy genetikailag öröklődő autoimmun betegség. Számos gén játszik szerepet a kialakulásában. Összetett immunrendszerbeli mechanizmusa van. Több fajta terápia és kezeli lehetőség létezik, de egyik sem hatásos 100%-ban. A dolgozat tartalmaz két felmérést, amelyben a Psoriasis-os betegek tüneteiről és életminőségére való hatásairól, valamint hogyan hatott rájuk a SARS-CoV-2 vírus.
  • «
  • 1 (current)
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • »
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó