Szerző szerinti böngészés "Bene, Anna"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állóképesség fejlesztése a fegyencedzés módszerének alkalmazásával fiatal felnőttek körébenTroszt, Éva; Major, Petra; Szent Lukács Korai Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs Központ; DE--Népegészségügyi Kar; Váradi, Zsuzsanna; Bene, Anna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Szent Lukács Korai Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs KözpontHa valaki úgy határoz, hogy edzeni szeretne, számtalan módszer közül tud válogatni. Amikor testedzésről van szó, a legtöbben a konditeremre gondolnak, pedig felmerül a kérdés, „Hogyan lehet valakit „erősnek” tekinteni, ha még a saját testét sem képes természetes módon mozgatni?” (Wade, 2011) A fegyencedzés lényege ezen képesség fejlesztését állítja középpontba.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gerincvelősérült felnőttek mozgásszervi rehabilitációját követő társadalmi integrálódásának lehetőségeiBene, Anna; Borsi-Lieber, Katalin; Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház- Rehabilitációs osztály; DE--Népegészségügyi Kar; Varga, Zsófia Borbála; Bajusz-Leny, ÁgnesA gerincvelősérülés a világ minden részén nagy számban előfordul, éves szinten egy millió balesetből 15-40 gerincvelő érintettséggel jár. A súlyos gerincvelői sérülések legtöbbször politraumatizáció része, melyek előfordulhatnak valamilyen közlekedési, munkahelyi baleset során. A gerincet ért erőbehatásra a sérüléstől disztálisan a gerincvelői neuronok kiesnek a központi idegrendszer irányítása alól. Megkülönböztetünk komplett és részleges gerincvelői sérülést. A súlyosabb tüneteket komplett sérülés esetén tapasztaljuk. (4, 8) A gerincvelői sérült pácienseknek a komplex rehabilitációt követően további nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen eredményességgel tudnak visszailleszkedni a társadalomba a betegek illetve, hogy a rehabilitációjuk milyen hatékonyan valósul meg. Ennek felmérésére a célcsoportomat a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Rehabilitációs osztályának fekvőbeteg részlegén kezelt páciensei közül választottam ki. Kritérium volt, a korosztály, ami fiatal felnőtt vagy középkorú (20-45 év), illetve hogy BNO kódja G8220 vagy G8250 legyen. Továbbá a rehabilitációs kezelése a fent említett osztályon történt az elmúlt 10 évben. Mérőeszközeink a kórházban felvételkor és távozáskor gyógytornászok által rögzített Barthel index és a Functional Independence Measure Scale továbbiakban FIM skála. Mindkét teszt az önellátást és a függetlenséget vizsgálja, érintve a motoros képességeket is. A társadalmi helyzetükre egy kérdőív segítségével kérdeztünk ré. A Sydney Psychosocial Reintegration Scale 2 (SPRS 2) egy 12 kérdésből álló kérdőív, amit a betegek maguk töltöttek ki. (14, 15, 17) A felmérések eredményei szignifikáns változást hoztak, illetve a hipotéziseink igazolódtak. A FIM skála előtte és utána eredménye p <0,0054, a különbség statisztikailag szignifikáns. A Barthel index esetében kapott érték p= 0,0023, amely szintén szignifikáns. A kérdőívek segítségével összehasonlítva a para- illetve tetra érintettségű betegeket, a négy végtagot érintő sérüléssel élő pácienseknek nehezebb a társadalomba visszailleszkedni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kutyaterápia helye a CP-s gyermekek komplex rehabilitációjábanBene, Anna; Bodea, Cornel; Krajczár, Gabriella; Vezető gyógytornász; Konduktor; DE--Népegészségügyi Kar; Lukács, Balázs; Sipos, Zsanett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; MRE Bethesda Gyermekkórház: gyógytornász, egészségfejlesztő, doktor jelöltA cerebralis paresis egy nem progresszív jellegű központi idegrendszert érintő károsodás, amely a motoros rendszer zavara mellett számos kognitív készséget befolyásol. Az idegrendszer károsodásának mértékétől függően előfordulhatnak más fogyatékosságok is. Ezért is különösen fontos ezen gyermekek komplex rehabilitációja, amelyben a kezelő team minden tagja részt vesz. A CP-s gyerekek fejlődése egészséges társaikhoz képest megkésett, azonban a folyamatos orvosi kontroll, gyógytorna, konduktív- és gyógypedagógiai módszerek valamint a szülők segítsége, a szakemberekkel való együttműködésük javítja a fejlődés menetét. A terápiák megerőltetőek mind a gyermekek, mind a családjuk számára. A komplex terápiák monotonitása csökkenthetik a kezelések hatékonyságát. A gyermekek különleges motiválhatósága mindenképpen hozzájárul a kezelések sikeréhez. A Kenézy Gyula Rehabilitációs központjában évek óta végeznek kutyaterápiákat mozgássegítő kutyák aktív részvételével. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy az állatasszisztált terápia- jelen esetben a kutyaterápia- hogyan és milyen mértékben tudja kielégíteni a CP-s kisgyermekek komplex rehabilitációját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Preventív mozgásterápia a mozgásszegény környezetbe kerülő általános iskolások körébenKosztya, Máté; Major, Petra; Bene, Anna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Váradi, Zsuzsanna; Takács, MariannAz iskolába kerüléskor már megkezdődik a rossz tartás, tartáshibák kialakulása a hosszantartó ülés hatására. Diplomamunkám célja az általános iskolás diákok mozgásszervi állapotának felmérése, valamint egy prevenciós program kidolgozása. A program keretein belül a törzs izomzat erősítésére, nyújtására, valamint az izomegyensúly megteremtésére törekszünk a gerinc görbületeinek megtartása / korrigálása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tartáskorrekciós tréning hatásai a törzsizomzat erejére és a gerinc mobilitására egyetemi hallgatók körébenNagy, Brigitta Lúcia; Bene, Anna; DE--Népegészségügyi KarA mozgásszegény életmód és annak negatív következményei a 21. század egyik legnagyobb problémájává váltak. Napjainkban egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek az ülő életmód és a testmozgás elhanyagolása miatti tartáshibák, mozgásszervi megbetegedések. A mozgáshiány az izmok megnyúlásához, gyengüléséhez, valamint zsugorodásához vezet. A rendszeresen végzett specifikus tréningek segítségével ezeknek a gondoknak a kialakulása elkerülhető, illetve a már fennálló tartáshibák kezelhetők. Kutatásunk témájául ezért választottuk a törzsizomzat erősítésével és lazításával foglalkozó tartáskorrekciós tréninget. A vizsgálatot a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében végeztük. A testtartás felmérésére és a törzsizomzat erejének vizsgálatára vonatkozó teszteket a program előtt 15 főn végeztük el. A legtöbb hallgatónál a kapott adatok jelentősen eltértek a szakirodalomban található fiziológiás értékektől. Egy 15 alkalmas törzsizomzatra fókuszáló tréninggel terveztünk korrigálni a hallgatók testtartásán, és növelni az izomzatuk erején, rugalmasságán. A programot 12 hallgató fejezte be, az először alkalmazott vizsgálatokat a tréning lezárása után újra elvégeztük. Azt tapasztaltuk, hogy minden mért értékünk pozitív irányú változást mutatott, több tesztünk is szignifikáns javulást jelzett. Összességében elmondhatjuk, az eredményeink alátámasztják, hogy az általunk használt tartáskorrekciós tréning jelentős, pozitív hatást gyakorolt a gerinc mobilitására, a törzsizomzat erejére és flexibilitására, ezáltal a helyes testtartás kialakítására és fenntartására.