Szerző szerinti böngészés "Berde, Csaba"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 59)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A VEZETÉSI FELADATOKRA
    Gál, Zsuzsa; Berde, Csaba; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A 21. századra jellemző állandó változás ma már általánosan elfogadott jelenség, amely az élet minden területét áthatja. A változás folyamatos és állandósult jellemzője a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. Egyet kell értenünk azzal a Hérakleitosz-i állítással, hogy „az egyetlen állandó a változás maga”. Ezeket a változásokat megélik a szervezetek is, viszont az esetükben a piachoz, a környezethez való alkalmazkodás a fennmaradás feltétele. A doktori kutatásom során olyan összefüggések feltárására vállalkoztam, amelyek segítik a változtatás sikeres végrehajtását annak érdekében, hogy a vezető előre fel tudjon készülni bizonyos feladatainak felerősödésére, keretet biztosíthat számára, iránymutatásként szolgálthat a megfelelő támogatás biztosításához. Ennek érdekében előinterjúkat és pilot kérdőíves felvételezést végeztem, melynek eredményei alapján alakítottam ki a tartalmi kutatás végleges módszertanát. A pilot lekérdezések eredményei a vizsgálatok irányait kijelölték: vezetési feladatok és a változtatásban betöltött szerepük, a változó környezet, valamint a szervezeti kultúra összefüggéseinek vizsgálata kulcstényezői lehetnek a sikeres szervezeti változtatások végrehajtásának. A tartalmi kutatásban alkalmazott módszertan két részből állt: strukturált esettanulmány elemzése és kérdőíves vizsgálat. A tanulmányok értékelése rávilágított arra, hogy a változtatások sikere a legnagyobb arányban nem, vagy csak részben jelenti a kívánt jövőbeni állapot elérését. Azaz azoknak a változtatásoknak, amelyek sikeresen, vagy részben sikeresen mentek végbe, csupán egyötöde érte el a kívánt jövőbeni állapotot. A szervezeti kultúrába való beágyazódás és a sikeres változtatás párhuzamba állítása során kimutattam, hogy a sikeres változtatások során hozott intézkedések 25%-a egyáltalán nem épült be a szervezeti kultúrába. Azok a változtatások, amelyek beépültek, azonban formálták a szervezeti kultúrát. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a változtatás során a kezdeti és befejező szakaszokban bizonyos vezetési feladatok súlya megemelkedik – így például a rövid távú gyors sikerek elérésében, a változtatás halaszthatatlanságának érzékeltetésében, az irányító csapat létrehozásában, illetve a megszilárdítás időszakában is szerepet kapnak a Fayol által megfogalmazott alapvető vezetési feladatok. Megállapítottam, hogy bizonyos esetekben a vezetési feladatok jelentősége ténylegesen megváltozik, amely egy sikeres változtatás során kiemelt figyelmet érdemel. Ezeket erős összefüggésként neveztem meg, melyet összevetettem a változtatás jellegével. Azokban az esetekben, ahol szignifikáns összefüggés átlag feletti kapcsolaterősséggel csak egy-egy esetben volt bizonyítható, enyhe összefüggésekként kezelhetők. Javaslatot fogalmaztam meg arra irányulóan, hogy ezeket az összefüggéseket a változtatás sikere érdekében a vezető milyen módon tudja alkalmazni, hogy felkészüljön a várható nehézségekre és sikeresen vezesse a szervezetet a változtatási folyamatban. Constant change characteristic of the 21st century is now a generally accepted phenomenon that affects each field of life. Change is a continuous and permanent feature of economic and social processes. There is no doubt about Heraclitus' statement that ’the only constant in life is change.’. Organizations experience these changes, but in their case, adapting to the market and the environment is a condition for survival. During my doctoral research, I intended to reveal relationships that help the successful implementation of change, so that the manager can prepare for the strengthening of certain tasks, provide him or her with a framework, and serve as a guideline for ensuring the appropriate support. To do so, I conducted pre-interviews and a pilot questionnaire, based on the results of which I developed the final methodology of the content research. The results of the pilot queries determined the directions of the analyses: management tasks and their role in the change, the examination of the changing environment and the relationships of the organizational culture can be key factors in the implementation of successful organizational changes. The methodology used in the substantive research consisted of two parts: a structured case study analysis and a questionnaire survey. The evaluation of the studies highlighted that the success of the changes does not or only partially mean the achievement of the desired future state; only one-fifth of the changes that were successfully or partially successful reached the desired future state. When comparing integration into the organizational culture and successful change, I proved that 25% of the measures taken during successful changes were not integrated into the organizational culture at all. The changes that were integrated, however, shaped organizational culture. The results showed that during change, the weight of certain management tasks increases in the initial and final stages – therefore for example, they play a role in achieving short-term quick successes, in conveying the urgency of change, in creating the management team, and in the consolidation period as Fayol formulated basic management tasks. I concluded that in some cases the importance of management tasks changes, which deserves special attention during a successful change. I highlighted these as strong correlations, which I compared with the nature of the change. In those cases where a significant correlation with an above-average strength of connection could only be proven in one case, they can be treated as mild correlations. I formulated a proposal aimed at how the manager can apply these relationships for the success of the change, to prepare for the expected difficulties and successfully lead the organization in the change process.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A vezetés alapjai
    (Debreceni Egyetem, 2015) Bácsné Bába, Éva; Berde, Csaba; Dajnoki, Krisztina
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Általános vezetői feladatok vizsgálata az UNION Biztosítónál
    Lente, Edina; Berde, Csaba; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diplomadolgozatomat a vezetői feladatokról írtam. A vizsgálatomat az UNION Biztosítónál végeztem. A kutatásom célja volt, hogy bemutassam egy biztosító társaság esetében milyen vezetési feladatok kerülnek előtérbe. Illetve szerettem volna feltárni, hogy milyen vezetési problémák merülnek fel a szervezet életében.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Átalakuló vezetési feladatok Hajdú-Bihar megyei szervezetek példáján keresztül
    (2023-05-23) Gál, Zsuzsa; Berde, Csaba; Pierog, Anita
    Permanent change is an axiomatic phenomenon in organization life that has its effect every day. Responding to changes is one of the conditions for the long-term survival of an organization. In our study, we looked into the question how changes affect organizations, what perceptible transformations and reactions they evoke or generate in the functioning of organizations. To answer these questions, semi-structure interviews were applied with Hajdú-Bihar county senior executives, owners. Our results showed that consistency, teamwork, and continuous feedback play a critical role in implementing change. Management tasks transform during the change, the proportions of each task shift. Based on the results, it is worth conducting further research on the role of management tasks in organizational change.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az egyéni magatartás meghatározó elemei a szervezetben
    (Debreceni Egyetem, 2015) Bácsné Bába, Éva; Berde, Csaba; Dajnoki, Krisztina
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Changes in Managerial Functions in Agriculture
    (2003-09-15) Berde, Csaba
    Managerial activity is a process constituted by well separable functions, tasks. The functions and the content of managerial activity are influenced by several factors. This multi-sided affectedness focused our attention on the analysis of management tasks. We aimed to formulate responses for the questions how and to what extent the activities and tasks of organizations define the tasks and functions at the given organization. On the basis of interview surveys, we analyzed the following managerial tasks: functions concerning information, communication, planning, decision-making, organization, control. The interviewed had to rank the factors influencing management tasks on a scale ranging from one to five. On the basis of the activities and tasks of organizations, we defined three types. The scope of this study does not allow us to publish all the results related to the above-mentioned managerial functions, so we can only present some, which are of interest. Our findings suggest that the realization of certain management functions is influenced by several factors. Without striving for completeness, we could only evaluate 9-11 factors per function. The evaluation of information sources is considerably differentiated in terms of the activities, tasks of organizations. In the assessment of plans, the potentials for realization and repetition were judged differently, whereas non-organization changes and individual planning similarly. The findings of impact factors in decision making are largely different, as well in terms of organizational activities, but all the interviewed ranked the interests of the organization high. Analysis on control indicated that managers attributed higher importance to issues of content than to methodological ones. Our investigations follow Fayol’s classical groups based on managerial tasks. We studied the following five tasks in the process of management: information tasks, planning, decision-making, instructions and control. We performed our studies with the inclusion of agricultural organization managers, with questionnaire surveys. The interviewed were asked to qualify the impact factors on the five investigated management tasks on a scale ranging from 1-5. We identified the following company groups: small company, medium company and large company. We performed our analysis on the basis of company sizes as well, seeking to formulate responses on how size influences the qualification of the investigated factors. Our findings suggest that the interviewed company managers attribute higher than average roles to the tasks of the management process. The qualification, ranking of management tasks are considerably influenced by company sizes. Relationships and venues are important in the implementation of information tasks, whereas the viability of plans is essential in the process of planning. Usefulness and company interests are highlighted in decision-making. In the case of instructions and decision-making, we stressed the significance of content elements as opposed to formal ones.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Civil szervezetek pályázati lehetőségei
    (2014-05-22T07:41:13Z) Lukács, Dániel; Berde, Csaba; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
    Magyarországi civil szervezetek pályázati lehetőségei. A nonprofit szektor, illetve az azt magába foglaló civil társadalom mibenlétének kutatása. A 2012. évi Civil Törvénykönyv és a 2014. évi Polgári Törvénykönyv, civil szervezeteket érintő jogszabályainak bemutatása. A civil szerveztek pályáztatását segítő rendszerek ismertetése. A 2012. évi Nemzeti Együttműködési Alap pályázatainak elemzése. Az Alap 2014. évi civil szakmai és működési pályázatainak ismertetése.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Civil szervezetek pályázati lehetőségei
    Lukács, Dániel; Berde, Csaba; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
    A magyarországi centralizált civil pályázati rendszer, két legfőbb pályázati kategóriájának bemutatása, két civil szervezet és egy civil pályázati szakértő információinak ismertetésével és elemzésével. A civil társadalom, a nonprofit és a civil szervezet fogalmainak irodalmi feldolgozása. A Nemzeti Együttműködési Alap pályázati rendszerének bemutatása. Egy kistelepülés NEA pályázati helyzetének elemzése. Két konkrét, megvalósított NEA pályázat program bemutatása egy esettanulmány keretében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai
    Pierog, Anita; Berde, Csaba; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar --
    Összefoglalás Doktori kutatásaim célja, hogy eredményeim alapján olyan megállapításokat tegyek, következtetéseket vonjak le és javaslatokat fogalmazzak meg, melyek révén javítható, eredményesebbé tehető a civil szervezetek működése, vezetése és irányítása. Célom volt továbbá, hogy meghatározzam azokat a feladatokat, melyek sajátosan a civil szervezetek vezetését jellemzik. Fel kívántam tárni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják ezeknek a funkcióknak a fontosságát, eredményességét, alkalmazását. Vizsgálati eredmények alapján értelmeztem a civil menedzsment fogalmát és meghatároztam annak legmarkánsabb jellemzőit. Célom volt továbbá a civil szervezetek aktivitásának bemutatása a kutatási tapasztalataim, valamint a forrásaik elemzésének segítségével. Kutatási programomban az alábbi feladatok teljesítésére vállalkoztam: - a civil szervezetek működtetésével kapcsolatos vezetési feladatok vizsgálata, különös tekintettel a motivációra, ösztönzésre, kommunikációra, tervezésre, döntésre, szervezésre, teljesítményértékelésre, konfliktusra. - különös hangsúlyt fektettem a döntési folyamatok és a civil szervezetek döntési viszonyainak feltárására, a döntést befolyásoló tényezők meghatározására. - a szervezeti paraméterek és az interjúalanyok jellemzői alapján részletező vizsgálatokat és elemzéseket, további összefüggéseket, ellentmondásokat kerestem. - a szervezeti adatok feldolgozása, kiértékelése segítségével megállapításokat tettem a működési aktivitásra vonatkozóan. Doktori kutatási témám kapcsolódik a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet „A menedzsment funkcionális vizsgálata” című kutatási programhoz. Vizsgálataimat Hajdú-Bihar megyében bejegyzett civil szervezetek körében végeztem, a civil szervezeti formák értelmezése alapján egyesületekre és alapítványokra terjesztettem ki. A térbeli korlátozásra azért volt szükség, mert a civil szervezetek száma rendkívül nagy. A mintavételezés során előzetesen megfogalmazott célkitűzésem volt a reprezentativitásra való törekvés. Ez viszont csak a minta egyértelmű lehatárolása révén volt biztosítható. Összesen három kérdőíves vizsgálat sorozatot, valamint egy célzott interjú sorozatot végeztem 2010 és 2013 között. Vizsgálataim során minden esetben saját szerkesztésű, önálló szakmai interjúkat dolgoztam ki. Kutatási eredményeim alapján az alábbi megállapításokat tettem: Irodalmi megközelítések és kutatási tapasztalataim alapján megfogalmazott definícióm szerint a civil szervezet nem más, mint olyan nem profit elvű szerveződés, mely általában állampolgári kezdeményezésre, konkrét feladat megoldására jön létre és formalizált keretek közt valósítja meg vállalt tevékenységét. Működését az önkéntesség, az autonómia, pluralizmus, altruizmus, szolidaritás és a társadalmi felelősségvállalás jellemzi. A szervezetek aktivitása igen változatos képet mutat, mind a bevételeiket, mind a működési aktivitásukat tekintve. Eredményeim szerint a civil szervezetek több mint fele kevesebb, mint 500 ezer forint éves bevétellel rendelkezik. Ez az alacsony forrásszint nem fedezi egy szervezet éves működési költségét, vagy rendkívül alacsony aktivitást tesz lehetővé. Ezt a megállapításomat erősíti meg a szervezetek alacsony konfliktusossága, az alkalmazotti, a tagi és önkéntesi létszám alacsony szintje, az adat felvételezés során kimutatott nehéz elérhetőség. Kimutattam, hogy a legjellemzőbb bevételi forrásaik a tagdíj, decentralizált pályázatok, valamint az SZJA 1%-os felajánlása. Az elérhetőségük és a bevételük nagysága alapján az aktivitásuk alacsony szintet mutat. A civil szervezetek alacsony aktivitása alapján feltételezhető, hogy vannak olyan szervezetek, melyek csupán névleg működnek, illetve melyek csupán programszerűen tevékenykednek. Ezek az „alvó” szervezetek megítélésem szerint létező struktúráknak tekinthetők, mert puszta létükkel is tudatosítják a környezetükkel a vállalt feladat fontosságát, értékét. A vezetési feladatok esetében a szervezetmenedzselésével összefüggő feladatokat értékelték a civil szervezetek vezetői legfontosabbnak. A fayoli funkciók sorrendje a vezetők véleménye alapján a szervezés, tervezés, döntésvégrehajtás, rendelkezés, döntés, ellenőrzés. Civil szervezeteket konkrét, pontosan definiált feladat, probléma megoldására hoznak létre, mely mellett a vezetők személyes motiváltságát a segíteni akarás, altruizmus jellemzi. Motivációs tevékenységükben a leghatékonyabbnak a pszichológiai ösztönzők alkalmazását minősítették, mely a szervezeti formával, annak berendezkedésével magyarázható. A belső kommunikációjukban felértékelődik az informális kommunikáció a formálisak mellett. A külső kommunikációjukban a csoportkommunikációs eszközök emelkednek ki. Legfontosabbak a rendezvények, kiállítások, konferenciák. A tervezés, a döntési folyamat részeként felértékelődik az általános vezetési feladatok sorrendjéhez képest. Leginkább rövid időtávra terveznek, melyben a társadalmi célok és a pénzügyi feltételek kiemelt szereppel bírnak. A döntésvizsgálatok alapján azt a megállapítást tettem, hogy a döntési helyzet felismerése, az alkalmazott értékelési szempontok kialakítása belső (személyes, szervezeti) észlelésből, érdekekből, és értékekből fakadnak. A döntéshozatal folyamatában erős a külső elvárásoknak való megfelelés igénye, a döntések külső befolyásoltsága. A szervezetek számára fontos szervezési feladat a pénzügyi feltételek biztosítása, valamint a tevékenységek összehangolása koordinálása. Feltételezhetően az alacsony működési aktivitás, és a kevés interakció miatt a civil szervezetekben eredményeim szerint alacsony a konfliktusok szintje, annak ellenére, hogy maga a civil fogalom magában hordozza a konfliktusosságot. Leginkább a szervezeti tagokkal, a civiltársadalommal és a felügyeleti szervekkel alakul ki konfliktus, mivel velük gyakoribb a kontaktus. Legjellemzőbb az érték- és információs eredetű konfliktus kialakulás, melyet a leghatékonyabb konfliktuskezelési stratégiákkal oldanak fel leggyakrabban. Az eredményeim alapján új és újszerű megállapításokat dolgoztam ki, melynek során definiáltam a civil szervezet fogalmát. A vizsgált témakörök eredményei alapján a civil menedzsmentet új vezetési területnek tekintem, melynek több jellemzője van. A szervezeti tagoknak, illetve a vezetőknek erős a belső motivációja. A motivációs eszközök közül a pszichológiai motiváció hatásosságát lehet kiemelni. A civil szervezetekben felértékelődik a formális kommunikáció. Jellemző a rövid távú tervezés, valamint az értékelvű, empirikus döntéshozatal, mely során erős a külső befolyásoltság. A szervezés feladat centrikus. A konfliktusok elsősorban érték- és információ alapúak. A civil szervezeteken belüli státuszokat jogi és magatartási viszonyként definiálom. Önálló státuszként határoztam meg az önkéntesi, az alkalmazotti és a tagi pozíciókat. Az inaktív „alvó” civil szervezeteket értelmes struktúraként értelmeztem. Vizsgálataim során új kutatási területeket tártam fel. Eredményeim alapján következtetéseket vontam le a civil szervezetek működési és vezetési sajátosságaira vonatkozóan. Javaslatokat fogalmaztam meg, melyekkel szerettem volna hozzájárulni a civil szervezetek működtetésének és vezetésének sikeresebbé tételéhez. Összességében úgy vélem, hogy a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van erre a szervezeti formára. Azonban, amíg a vezetők másodlagos tevékenységként végzik a civil munkát, addig nem várható el a professzionális működtetés. Belátható, hogy jelenleg Magyarországon nem piacképes munkakör a civilkedés, így nem várható el a főállású vezetés ebben a szférában. Mindazonáltal gyakran tapasztaltam, hogy az elhivatottság, a lelkesedés, a segíteni akarás másokon elegendő motiváció a tevékenység végzéséhez. SUMMARY The goal of my doctoral research was to make findings, draw conclusions and outline proposals which might contribute to the improved operation, leadership and management of civil organizations, based on research results. Another goal was to determine the tasks which are particularly characteristic of the leadership of civil organizations. I also wished to reveal the factors which affect the significance, success and application of these functions. I defined the concept of civil management based on examination results and I also determined its most characteristic features and illustrated the activity of civil organizations on the basis of my research results and by analyzing the sources of this research. In my research assignment, I attempted to complete the following tasks: - the examination of leadership tasks related to the operation of civil organizations, specifically focusing on motivation, inspiration, communication, planning, decision-making, organization, performance evaluation and conflicts. - I particularly emphasized revealing decision-making processes and the decision-making relationships of civil organizations and the determination of the factors which affect decisions. - based on the organizational parameters and the characteristics of the interviewees, I carried out detailed examinations and analysis, investigating further interrelations and contradictions. - by processing and evaluating organizational data, I made findings regarding their operational activities. The topic of my doctoral research is connected to the research program 'The functional examination of management' running at the Institute of Management and Organization Studies, Faculty of Economics and Rural Development, University of Debrecen. I carried out my research among civil organizations registered in Hajdú-Bihar County. Based on the interpretation of civil forms, I extended my research to associations and foundations. The area limitation was necessary because the number of civil organizations is extremely large. During the sampling, the preliminary objective was to make the research representative. This could be ensured only by limiting the extent of sampling. I performed three series of questionnaire surveys and one series of targeted interviews between 2010 and 2013. During my research, I devised my own professional interviews in each case. Based on my research results, I have come to the following conclusions: According to the definition I created based on literature approaches and my own research experience, a civil organization is a non-profit organization which is usually formed by civil initiatives and implements specific activities in a formal way. The operation of civil organizations is characterized by volunteering, autonomy, pluralism, solidarity and corporate social responsibility (CSR). The activity of the organizations is varied regarding both their revenues and their operation. According to my research results, more than half of the civil organizations have revenues under 500,000 HUF per year. This low level of resources does not cover the year-long operational costs of an organization or allows an extremely low level of activity. This assumption is confirmed by the low intensity level of conflicts, the small number of employees, members and volunteers and the difficult accessibility of these organizations during the data collection process. I pointed out that the most characteristic ways of revenues are the membership fees, the decentralized tenders and the 1% of tax offered by the taxpayers. Based on their accessibility and the amount of revenues, the civil organizations show a very low level of activity. Based on this low level of activity, it can be assumed that some of these organizations are operated only nominally and some operate on a program-based agenda. These “dormant” organizations can be regarded as being meaningful structures, since they make their environments aware of the importance and value of their goals by their mere existence. The leaders of the civil organizations regarded organizational management tasks to be the most important. Based on the leaders' opinions, the order of the functions defined by Fayol is the following: organization, planning, executing decisions, direction, decision-making and control. Civil organizations are established to carry out and solve specific and clearly defined tasks and problems. Moreover, the leaders are also motivated by their willingness to help and their altruism. The leaders regarded the application of psychological incentives as the most efficient means behind their motivating activity. This attitude can be explained by the form and structure of the organization. Informal communication has more value than formal in the internal communication of the organization. In their external communication, the organizations, the group communication means are significant. Based on the examination of decisions, I found that the recognition of decision-making situations and the formation of the applied evaluation aspects come from internal (personal and organizational) observations, interests and values. In the decision-making process, there is a strong need for conforming to the external expectations and the decisions are strongly influenced from outside. Ensuring the financial conditions and coordinating the actions are important organizational tasks for these organizations. Although the concept of 'civil' conveys the existence of conflicts, my results show that the level of conflicts is also low in the civil organizations. This result is probably due to the low level of operational activity and the small number of interactions. Most conflicts arise between the organizations, their members, the civil society and the organizations of supervision, since the organizations most often interact with them. The most characteristic conflicts are the value and information-related conflicts which are most often resolves by using the most efficient conflict-handling strategies. Based on my results, I devised new and novel findings and I defined the concept of civil organizations. Similarly, I consider civil organization management as a new field of management which has several characteristic features. The members and the leaders of these organizations all have strong inner motivations. Among the means of motivation, the psychological motivation is the most significant. Formal communication has a greater value in civil organizations. Most of these organizations are characterized by short-term planning. The decision-making processes are based on values and empirical experience and decision-making is strongly influenced by external factors. Organization is task-centered. Conflicts are usually based on values and information. I define the positions inside the civil organizations as legal and behavioral relationships. Volunteers, employees and members are defined as independent positions within the organization. I consider the “dormant” civil organizations to be meaningful structures. I revealed new fields of research during my examinations. Based on my results, I drew conclusions regarding the characteristic features of operation and management of civil organizations. I also drafted suggestions so as to help to make the operation and management of civil organizations more efficient. In summary, I think that both society and the economy need this organizational form. However, as long as the leaders of civil organizations do their jobs as a secondary activity, no one can expect professional operation from civil organizations. It can be admitted that working for a non-governmental organization is not a marketable activity in Hungary at present. Thus, we cannot expect full-time leaders in this sector. Nevertheless, I often experienced that commitment, enthusiasm, the intention to help others are sufficient motivations for this kind of activity.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Csoportmenedzsment az agrárgazdaságban
    Szabados, György Norbert; Berde, Csaba; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vezetésudományi és Munkatudományi Tanszék
    Összefoglaló PhD értekezésem témája a csoport és team jellegű ismeretek mezőgazdasági vonatkozásainak feltárása. A téma választásakor kulcsfontosságúnak tekintettem, hogy a terület vezetéstudományi aspektusait helyezzem a vizsgálatok középpontjába, illetve a megfigyelés a vezetői tevékenységre vonatkozó értékítélet jellegzetességeinek azonosítására, leírására irányuljon. A vizsgálati eredmények is a vezetői munka javítására, fejlesztésére irányulnak, mely révén a csoportos munkavégzés eredményesebbé és hatékonyabbá tehető. Vizsgálataim a Vezetési és Munkatudományi Tanszék funkcionális jellegű kutatási programjának szerves részét képezték, önálló modulként. A munka során saját, önálló kérdőívet szerkesztettem a vezetők értékítéletének felmérésére, melyet mind módszertani, mind pszichológiai vizsgálatnak is alávetettem, így folyamatosan fejlesztettem, majd 2004-ben véglegesítettem. A vizsgálatok anyagát agrárgazdasági és nem agrárgazdasági szervezetek vezetői körében felvételezett interjúk adták. A kérdőív a szervezeti és az interjúalany adatainak felmérésén túl 15 szakmai kérdést tartalmazott a vezetői csoportmenedzsment értékelésére. A vizsgálatok elemszáma 477. A begyűjtött adatokat statisztikai próbáknak vetettem alá. A sokaság bemutatására leíró statisztikai vizsgálatokra alapozott elemzéseket végeztem. Mivel az értékítéletekben megmutatkozó különbségek, összefüggések mögött egyaránt rejtőzhetnek szervezeti és személyes okok, így azt tovább vizsgáltam főkomponens analízissel. A sokaság egy további szempontból való megközelítését tette lehetővé az általam definiált klaszterek bemutatása és analízise. Mindezek a vizsgálatok funkciójukat tekintve egyrészt mélyítették kutatásaimat a leíró statisztikai vizsgálatok eredményeihez képest. Az összefüggések értékeléséhez, a szervezeti paraméterek és az interjúalanyok személyes jellemzőire alapozott különbözőségek megértéséhez a főkomponens és klaszter elemzés önállóan is hozzájárult. Vizsgálataim főbb eredményei az alábbiak:  Szakirodalmi vizsgálatokat végeztem a csoportok és csapatok működésére vonatkozólag. Az elemzések alapján úgy gondolom, a terület interdiszciplináris jelleget ölt. Bizonyos területek vizsgálata alapos, más területeké elnagyolt. A mezőgazdaságban vezetési szempontból igen kevés, főként szervezési leírásokkal találkozhatunk, tehát vizsgálatom újszerű. Meggyőződtem róla, hogy a csoportos működés hagyományosnak tekinthető ezen területen.  Az elemzések alapján önálló definíciót fogalmaztam meg, így véleményem szerint a csoport nem más, mint emberek direkt vagy indirekt (virtuális, illetve valamiféle információs technológiai kapcsolat) interakcióján alapuló, többféle szükségletet kielégítő, ugyanakkor elsősorban célrealizáló közösségi forma, jelenség, mely tulajdonságaiban, kölcsönhatásaiban és megjelenésében alapvetően eltér az izolált egyének jegyeitől. Definiáltam a teamet, ami újszerű feladatra létrehozott, változó csoport.  A szakirodalom tanulmányozásával a csoportok menedzselésére saját, önálló modellt dolgoztam ki. Más szakterületek eredményeinek aggregálása lehetővé tette számomra saját, önálló, folyamatszempontú megközelítéssel bíró modell összeállítását, ahol a folyamatok elemei vezetési feladatokkal társíthatóak. Az eredmények révén alaposabban körvonalazhattam a formálódás, a működés, és az eredményértékelés szempontjait.  Megállapítottam, hogy agrárgazdasági viszonyok között jól definiálható csoportokkal találkozhatunk. Az agrárgazdasági szervezetek vezetői értékítéletében a saját tapasztalat is meghatározó. A menedzsment területén alapvetően kétfajta irányzat uralkodik, a hasznosíthatóság és annak ellentéte. Vizsgálataim megerősítik, hogy a mezőgazdasági vezetők véleménye szerint a csoportok alapvetően eredményesebbé és hatékonyabbá teszik a szervezetet, noha, bár csekély mértékben, az ezzel ellentétes vélemények is tetten érhetőek.  Úgy találtam, hogy a mezőgazdasági viszonyok sajátos csoportokat alakítottak ki. Az általam definiált típusok közül alapvetően funkcionális és feladatcsoportok létrehozása jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a vizsgált vezetők főleg a csoportok szervezeti aspektusait veszik figyelembe, az informális viszonyok kevés figyelmet kapnak. A szervezeti céloknak való megfelelés olyan módon is nyomon követhető, hogy állandó feladatokra funkcionális, változó feladatokra pedig feladatcsoportokat (ad hoc, team) hoznak létre.  A vezetői értékítéletek szerint a belső csoportviszonyokban egyaránt megjelennek szervezeti és személyes aspektusok. A csoporttagság alapvetően előnyökön alapul. A nyújtott előnyök a gazdasági profil, a szervezeti méret és a személyes jellemzők szerint is különbözhetnek.  A normák vizsgálata során személyes szempontok is megjelentek. A belső strukturális viszonyok meglétét a vizsgálatok is igazolták. A vertikális pozíció, a státusz meghatározódása személyiségtől, annak hozzáértésétől, gyakorlatától függ. Horizontális viszonyok vizsgálata során kiderült, hogy az általam meghatározott szerepek mindegyike fontos, ez jelentheti a szerepek demokratizmusát, illetve mellérendeltségi viszonyát. Továbbá a szerepek komplexitása a vezető tevékenységének sokszínűségére, tehát túlterheltségére is utal. Korral, végzettséggel, pozícióval változik a vezető menedzselésre vonatkozó elvárása. A csoportok kohézióját a célokban való egyetértés határozza meg, azaz az egyetértés kohéziót teremt. A polarizáltság, a széthúzás előidézésében pedig személyiségi és szervezeti okok rejlenek.  A csoport eredményességét és hatékonyságát sikerként fogalmaztam meg. Az általam definiált tényezőket sikerkritériumokként minősítették a megkérdezett vezetők. A siker ugyanakkor elsősorban szervezeti kategória, tehát személyes és környezeti tényezők nem játszanak szerepet annak elérésében.  A vezetői értékítéletek összességében inkább szervezeti aspektust tartalmaznak, kevés személyes viszony fogalmazódik meg. Ez utalhat a mezőgazdasági vezetők autokratikus szemléletére. SUMMARY The subject of the PhD thesis is to reveal specialities, agribusiness characteristics of group and team operation. I decided during my examinations to mainly focus on managerial aspects, and researches would identify and describe characteristics of managerial activity, managerial opinions. The purpose of the examination was to analyze managerial group management attitude in the agribusiness sector. Further intention was to draw such consequences, by which tasks of managerial groups management could be awared, some functions cleared and certain processes could be more efficient and effective. Researchal results would also intend to develop and enhance managerial activity, by which communal work operation may get more efficient and effective. Researches were based on the functional examination method of University of Debrecen, Department of Management and Labour Sciences, it forms a private modul of that. I have edited a private questionnaire to survey the managerial opinions, it was revised by methodologic and psycholigic bases. It was continuously developed and closed in 2004. Material of the research included managerial interviews of agribusiness organizations. Questionnaire included fifteen technical questions to evaluate group management, beside the survey of basic corporal and individual data. The number of items was 477. Data collected was tested statistically. To introduce the mass, I carried out descriptive statistical examinations. Since differences may also be explained by organizational and individual skills, I have also examined it by main component analysis. Another approach was possible by the demonstration and analysis of defined clusters. It all deepened my examinations considering functions compared to the results of descriptive statistics.To the evaluation of relations, the understanding of differences by individual and corporate characteristics, main component and cluster analyses privately contributed. Primal research results may be detailed as follows:  I have studied relevant professional literates of the operation of groups and teams. I believe that my research subject has interdisciplinary characteristics. Some fields are precisely observed, others are not really studied. I could only examine few agriculture and agribusiness related descriptions, studies, and these ones were detailed by organizational aspects. It convinced me that my approach seems to be novel. I was also convinced that common work and group performance seems to be traditional in the sector.  By the analyses I made a private definition for groups. I my understanding In my opinion, group is a communal form based on direct or indirect (virtual or some kind of IT connection) interaction, intends to meet many needs but mainly focuses on objective realization. Its characteristics, interactions and appearance largely differ from the skills of an individual. I have also defined team as a changing group set up for a novel task.  I have worked out a private model for the management of the groups by studying professional literatures. The aggregation of the findings of other professional fields enabled to compose a process approach model, where stages of processes may be paired with private managerial tasks. By my results aspects of formation, operation and performance evaluation may be more precisely described.  I have declared that we may clearly identify group operating in the agribusiness sector. Managerial value orientation also reflects real experience. Two, separate aspects may be identified through the development of management. Former, classic theories justify the efficiency loss by group operation, while novel approaches promote communal work due to efficiency and effectiveness reasons. Results confirm that managers consider groups as leverages which basically make organizations more efficient and effective, although, in a small ratio the controversal aspect still exists, which suggests avoiding the application.  I have found that sectoral conditions resulted in the presence of specific groups. Of the defined types, the formation of functional and tasks groups are typical. It also means that managers mainly consider organizational aspects, informal relations seem to be ignored. Meeting organizational intentions may also be realized in the set up of functional groups for permanent objectives, and formation of task groups (ad hoc, team) for the changing ones.  Managerial opinions reflect that organizational and private aspect also appear in internal group relations. Membership is primarily based on benefits. Benefits may differ by economic profile, organizational scale and private characteristics.  Private aspects also appeared at the examinations of group norms. The existence of internal structural relations were justified by the examinations. Vertical position, status depends on the personality, his competence and professional experience. The examination of horizontal relations revealed the importance of all defined roles, which may suggest the democracy of the roles and their equal importance. Complexity of the roles may relate to the variegation of managerial activity and managerial overload. Expectation to manage also changes by age, graduation and position. Cohesion of groups are determined by accordance in objectives, accordance results in cohesion. In the generation of polarization, organizational and personal reasons also interact.  Efficiency and effectiveness were defined by the term of success. Factors defined were qualified as success criteria by intervieweed managers. Still, success primarily is an organizational category, personal and environmental factors do not largely affect that.  Managerial opinions mainly covered organizational aspects, the participation of individual relations seems to be slight. It also means the ignorance of personal conditions and enhance the current, mainly economic aspects and may relate to the autocratic attitude of managers.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Cutler Gym fitness létesítmények fejlődése és turizmusra kifejtett hatása Magyarországon
    Krizsai, Adrián; Berde, Csaba; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom témájaként a fitnesz kultúra , a wellness turizmus központi szerepét választottam. A fitnesztermek, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások folyamatosan bővülő számának hatását vizsgáltam meg a turizmusra vonatkozóan. Ezt követően ismertetem fitnesz történelmét, majd a Cutler Gym franchise rendszerének országos lefedettségét, folyamatos bővülését. Primer kutatásomban kiemelem ezen hálózat előnyeit a többi fitness létesítményjhez képest, és felmérem a változtatások, a szolgátatások bővülésének esedékességét. Részletezem a munkahelyemül szolgáló Cutler Gym fitnesz létesítményt, illetve kihangsúlyozom munkásságomat a terem érdekeltségi, megélegedettségi szintjét, amelyhez nagymértékben hozzájárulnak a reklámozási, marketing háttérmunkálataim is.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Divatcikkek marketingje és a divattal kapcsolatos fogyasztói magatartás
    (2012-04-11T09:07:18Z) Kiss, Annamária; Berde, Csaba; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
    A divat fogalma. Az ókori öltözködés (egyiptomi, görög, római) jellemzése. Az európai divat története a reneszánsz kortól napjainkig, egy-egy korszakot részletesebben jellemezve. Európai divatirányzatok (angol, francia, spanyol) kiegészítve néhány amerikai példával. A marketing szerepe a divat szempontjából való fogyasztói magatartásra. A „hírességek”, mint divatdiktátorok. A fiatalokra jellemző fogyasztói magatartás. Az idősebb korosztály öltözködési szokásai. A divat fontosságának jellemzői.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Dolgozói elégedettség vizsgálat Fábiánháza önkormányzatánál
    (2011-04-20T09:12:03Z) Simon, Henrietta; Berde, Csaba; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar
    Dolgozatomban a fábiánházi önkormányzat dolgozóinak elégedettségét vizsgáltam. Azért esett választásom erre a szervezetre, mert én is rendszeresen megfordulok a hivatalban, és kíváncsi voltam arra, hogy a dolgozók hogyan érzik magukat itt. Fábiánháza egy viszonylag kis község, mindössze kb. 2000 lélekszámmal az ország keleti csücskében. A vizsgálataimhoz összeállítottam egy 6 részből álló kérdőívet, amit minden dolgozóval kitöltettem. Az általános adatokon kívül kíváncsi voltam a szervezethez való kötődésre, a munkakörrel való elégedettségre, a kollégákkal való kapcsolatra, fizetéssel való elégedettségre. Vizsgáltam továbbá, hogy az elégedettséget befolyásoló egyes tényezők miként hatnak a dolgozókra. Összességében az mondható el a fábiánházi önkormányzat dolgozóiról, hogy szoros a kapcsolat a szervezet és a munkatársak között. A munkakörével, munkaidővel és a leterheltséggel részben elégedettek, viszont ezekre a tényezőkre vezethető vissza a meglévő elégedetlenségek nagy része. Ezen a területen érdemes fejleszteni, javítani. A dolgozók teljes mértékben elégedettek az egymás közötti kapcsolatokkal. A legnagyobb elégedetlenséget a fizetések és a béren felüli juttatások kapcsán figyeltem meg, ezekkel szinte egy dolgozó sincs megelégedve. Az elégedetlenséget befolyásoló tényezők között a fizetés, javadalmazás befolyása mégis kicsi, hiszen a dolgozók tisztában vannak a hivatal korlátaival.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A döntésvégrehajtás két tényezőjének vizsgálata
    Juhászné, Szima Mária; Berde, Csaba; Interdiszciplináris: 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3 Állattenyésztési tudományok), 5. Társadalomtudományok (5.1 Gazdálkodás- és szervezéstudományok) doktori iskola; Debrecenii Egyetem ATC AVK
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Elvárás vizsgálatok agrárgazdasági szervezetekben
    Tóth, Anikó; Berde, Csaba; Interdiszciplináris: 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3 Állattenyésztési tudományok), 5. Társadalomtudományok (5.1 Gazdálkodás- és szervezéstudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem ATC AVK
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A funkcionalitás megjelenése a vezetési gondolkodásban
    (2009-03-16T13:12:31Z) Kiss, Viktória; Berde, Csaba; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar
    A vezetés, mint önálló diszciplína valószínűleg olyan régi, mint az emberi történelem. Megkérdőjelezhetjük a szükségességét, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy valamiféle központi szereplő nélkül nehezen képzelhető el a hatékony irányítás.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hallgatói elvárás- és karrier vizsgálatok
    (2009-08-10T07:41:14Z) Varga, Boglárka; Berde, Csaba; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar
    Dolgozatom célja, hogy az elméleti megközelítés, az irodalmi feldolgozás, és a saját vizsgálatok alapján feltárjam, hogy az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési, valamint a Mezőgazdaság Tudományi Kar hallgatói (az „agráros” hallgatók) milyen igényeket, követelményeket támasztanak a tanulmányaikkal, az oktatási intézménnyel, a diplomájukkal és a munkahelyükkel, munkavállalással szemben. Ennek tisztázása érdekében az AVK és MTK hallgatóinak körében képzési- oktatási, a diplomával és munkavállalással kapcsolatos elvárás vizsgálatokat, karrier, -érték és -támogatás vizsgálatokat végeztem. Végső célom az volt, hogy eredményeim alapján feltárjam és kimutassam, hogy a Debreceni Egyetem két agrár orientáltságú karán milyen elvárások és értékrendek fogalmazódnak meg a hallgatói elvárások területén.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Harminc éve a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) a HR szolgálatában
    (2024) Dajnoki, Krisztina; Berde, Csaba; Boros, József
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Humánerőforrás menedzsment vizsgálatok agrárgazdasági szervezetekben
    (2008-11-18T13:38:59Z) Berek, Szilvia; Berde, Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
    Dolgozatom célja az volt, hogy az irodalmi feldolgozás és saját vizsgálataim segítségével feltárjam és elemezzem azon tényezőket, melyek a mai humán erőforrás gazdálkodás gyakorlatot jellemzik. Bízom abban, hogy eredményeim alapján olyan következtetéseket vonhatok le, melyek hozzájárulhatnak az emberi erőforrás gazdálkodás gyakorlatának esetleges javításához.