Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Bereczki, Judit"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 30)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A genetikai variabilitás szerkezete a szürkés hangyaboglárka fajcsoport Kárpát-medencei populációiban
    (2006) Bereczki, Judit; Pecsenye, Katalin; Varga, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Maculinea alcon (Lepidoptera: Lycaenidae) peterakási preferenciájának vizsgálata az Aggteleki Nemzeti Parkban
    (2007) Árnyas, Ervin; Bereczki, Judit; Tóth, Andrea; Pecsenye, Katalin; Varga, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A morfológiai változatosság szerkezetének időbeli változása az Aricia artaxerxes issekutzi ( Lepidoptera: Lycaenidae) két Kárpát-medencei populációjában
    (2004) Bereczki, Judit; Pecsenye, Katalin; Varga, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Additional polymorphic microsatellite loci for detailed population genetic studies of Lethrus apterus (Coleoptera: Geotrupidae)
    (2017) Rácz, Rita; Bereczki, Judit; Kosztolányi, András; Horváth, Attila; Sziráki, Szabolcs; Barta, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Bimodal habitat use in brood parasitic Common Cuckoos (Cuculus canorus) revealed by GPS telemetry
    (2019) Moskát, Csaba; Bán, Miklós; Fülöp, Attila; Bereczki, Judit; Hauber, Mark E.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Development and characterization of novel markers in the endangered endemic species Ferula sadleriana
    (2020) Malkócs, Tamás; Laczkó, Levente; Bereczki, Judit; Meglécz, Emese; Szövényi, Péter; Sramkó, Gábor
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Egy "rejtett faj" a pannon régióban: új eredmények a Melitaea phoebe fajcsoport taxonómiájában
    (2014) Tóth, János Pál; Bereczki, Judit; Varga, Zoltán
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evolúcióbiológia
    (Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2016) Bereczki, Judit; Varga, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evolúciós és konzervációs szempontból szignifikáns egységek (ESU és CU): esettanulmányok kárpát-medencei lepkefajokon
    (2014) Pecsenye, Katalin; Bátori, Edit; Bereczki, Judit; Varga, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evolutionary significant units (ESUs) and functional conservation units (FCUs) in the Phengaris (Maculinea) nausithous populations of East-Central Europe
    (2024) Pecsenye, Katalin; Bereczki, Judit; Hollós, Amáta; Varga, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    First data on the host ant usage of large blue from the Carpathian basin
    (2017) Tartally, András; Tóth, János Pál; Váradi, Alex; Bereczki, Judit
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A genetikai struktúra vizsgálata a Maculinea alcon észak-magyarországi populációban (Lepidoptera: Lycaenidae)
    Tóth, Tamás; Bereczki, Judit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Kutatásom célkitűzése a genetikai struktúra vizsgálata volt a Maculinea alcon észak-magyarországi populációi esetében, amit kétféle populációgenetikai marker szett segítségével igyekeztem feltárni. Enzimpolimorfizmus és mikroszatellitek segítségével vizsgáltam a populációk genetikai variabilitásának szintjét és szerkezetét.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A genetikai variabilitás szerkezete a Maculinea alcon-fajcsoport (Lepidoptera: Lycaenidae) Kárpát-medencei populációiban
    (2008) Bereczki, Judit; Pecsenye, Katalin; Varga, Zoltán; Bereczki, Judit; Juhász-Nagy Pál doktori iskola
    Dolgozatom négy fő témakörének legfontosabb kérdései. (i) Van-e elkülönülés a különböző tápnövényeket használó populációk között, illetve van-e a differenciálódásnak földrajzi mintázata a Kárpát-medence nagy régióit tekintve? (ii) Elkülönülnek-e egymástól kisebb földrajzi léptékben az alcon- illetve a rebeli-típusú populációk, valamint milyen mértékű a genetikai differenciálódás a földrajzi alrégiók között? (iii) Milyen a differenciálódás térbeli és időbeli mintázata a különböző típusú tápnövényeket használó populációk esetében? (iv) Van-e különbség a genetikai variabilitás mértékében két eltérő méretű, de ugyanazt a tápnövényt használó populáció között? ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Maculinea alcon-fajcsoport populációiban mérsékelt szintű polimorfizmust tapasztaltam, amely alacsonyabbnak bizonyult más vizsgált boglárkalepke fajokhoz képest. 2. Az alcon- illetve a rebeli-típusú populációk között nem mutatkozott faji szintű elkülönülés egyik statisztikai analízis során sem. 3. A Maculinea alcon-fajcsoport populációiból származó minták nagymértékben elkülönülnek egymástól. A minták közötti teljes differenciálódás egyik része az adott populáció egymást követő generációi közötti, míg másik része a különböző populációk közötti különbségekből adódott. 4. Nem tudtam egyértelmű trendet kimutatni a Kárpát-medence nagy földrajzi régióinak a differenciálódását illetően. Ugyanakkor az észak-magyarországi régióban az alrégiók közötti differenciálódás egyértelműen kimutatható volt néhány esetben: a Szatmári-síki és a mátrai minták egyértelműen elkülönültek a másik három, egymással átfedésben levő szubrégió (Zempléni-hegység, Bükk hegység, Aggteleki-karszt) mintáitól. 5. A minták közötti teljes genetikai differenciálódás időbeli komponense jelentős mértékű volt mindkét vizsgált szubrégióban. Ez arra utal, hogy a M. alcon-populációk közötti differenciálódás hátterében elsősorban a specifikus életmenetből adódó sztochasztikus hatások állnak. 6. A lecsökkent méretű Bükk-fennsíki populáció variabilitása alacsonyabb szintű volt, mint a nagyobb egyedszámú és -sűrűségű, aktív természetvédelmi kezeléssel stabilizált tohonya-völgyié. Mindezek alapján megállapítható, hogy a M. alcon obligát mirmekofil életmódjából adódó erős sztochasztikus hatások mellett is kimutatható a kis populációkban fellépő drift hatás következménye. The most important questions concerning the four main parts of my theses: (i) Is there any clear differentiation between the populations of the Maculinea alcon species group using different initial food plant and host ant species? Is it possible to detect any geographic pattern in the differentiation among the populations of the Carpathian Basin? (ii) Can we reveal genetic differentiation between the alcon and rebeli type populations at a smaller geographic scale? Can we find any geographic pattern of genetic variation in Northern Hungary? (iii) What is the distribution between the spatial and temporal components of genetic differentiation in the populations using different initial food plant and host ant species? (iv) Can we detect any further effects of genetic drift on the genetic composition of a small population in addition to those attributable to the specific life cycle of Alcon Blues? NEW RESULTS AND CONCLUSIONS 1. Samples of the Maculinea alcon species group had an moderate level of polymorphism, which proved to be much lower than reported in other lycaenid butterfly species. 2. The genetic differentiation between the alcon and rebeli type populations was not clear in any statistical analysis. 3. In general, the samples of the Alcon Blue populations exhibited a high level of differentiation. This high differentiation was partly explained by the differences among the samples collected in consecutive generations of a population and partly by the variation among the populations. 4. There was a lack of evident geographic pattern in the differentiation among the large regions of the Carpathian Basin. In the Northern Hungarian region, however, a certain level of differentiation was observed among the subregions: the samples of Szatmári-lowlands and Mátra Mountains were clearly differentiated from the three other subregions (Zempléni Mts., Bükk Mts., and Aggtelek Karst). 5. The temporal component accounted for a sizeable amount of the total genetic differentiation in both subregions studied. This suggested that the high level of genetic differentiation observed in M. alcon populations was mostly due to stochastic events resulted from the specific life cycle of the species. 6. The level of enzyme polymorphism was clearly lower in the small and declining Bükk-plateau population than in the large and stable Tohonya-valley one, indicating that the general effect of genetic drift observed in small populations can be detected in addition to those resulting from the life cycle of the species.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Genetikai variabilitás vizsgálata az Aricia artaxerxes issekutzi (Lepidoptera: Lycaenidae) kárpát-medencei és balkáni populációiban
    (2013-05-10T09:30:29Z) Rácz, Rita; Pecsenye, Katalin; Bereczki, Judit; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A konzervációbiológia fontos feladata a veszélyben lévő fajok megőrzésére irányuló intézkedések pontos megtervezése és bevezetése. De ahhoz, hogy a beavatkozások eredményesek legyenek, elengedhetetlen az érintett populációk folyamatos vizsgálata, a populációkat ért hatások demográfiai és genetikai következményeinek nyomon követése. A bükki szerecsenboglárka (A. artaxerxes issekutzi) a Kárpát-medencében (Aggteleki-karszt és Bükk-hegység), a Déli-Kárpátokban és balkáni magashegységekben (Bulgária, Macedónia) előforduló faj, mely ezen területek meszes alapkőzetű, száraz-félszáraz, rövidfüvű gyepeit népesíti be. A vizsgálat során az Aricia artaxerxes issekutzi kárpát-medencei és macedóniai populációiból származó egyedek enzimpolimorfizmusának elemzését végeztem, valamint külcsoportként szalagos szerecsenboglárka (A. agestis) egyedeket használtam fel. A vizsgálatban összesen 17 populáció egyedei szerepeltek, mindegyik mintában 19 lokusz enzimpolimorfizmusát vizsgáltam. A vizsgált populációk meglehetősen polimorfnak bizonyultak, genetikai variabilitásuk mértéke meghaladja más vizsgált, Lycaenidae családba tartozó európai fajokét. Ugyanakkor a régiók között némi különbség volt tapasztalható variabilitásuk szintjében, legalacsonyabb mérőszámokkal a Bükk régió írható le. A genetikai variabilitás szerkezetének vizsgálata során több irányból is megerősítést nyert az a tény, hogy a régiók között a várt geográfiai elkülönülés helyett valamilyen más tényező által kialakított differenciálódási mintázat észlelhető: nagyobb fokú hasonlóságot mutattak az aggteleki-karszti és macedón, illetve a Bükkből és a Dél-Kárpátokból származó minták, mint az egymáshoz közel lévő magyarországi régiók. Ez visszavezethető a régiók ökológiai különbségeire, hiszen a karszti és macedón gyűjtőhelyek inkább szárazabb élőhelyek, ezzel szemben a bükki és dél-kárpáti élőhelyek magasabb éves csapadékmennyiséggel jellemezhetők. Ugyanakkor a Mantel-teszt eredményeiből arra következtethetünk, hogy a populációk genetikai összetétele jól megközelíthető a távolsággal arányos izoláció modelljével. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében megvizsgáltam, hogy a két csoport (Karszt csoport és Bükk csoport) lokuszai között található-e olyan, melyen a differenciálódás magas szintjét a genetikai sodródás önmagában nem magyarázza meg. A lokuszok neutrális voltának elemzése során kimutatható volt, hogy az alkalikus-foszfatáz (AcphB) és észteráz (Est) lokuszokon valószínűleg szelekció fejti ki hatását. Mivel a vizsgált populációk genetikai struktúrájában csak ezen enzimek kihagyásával láthatunk földrajzi mintázatot, ezért feltehető, hogy ennek a két lokusznak kiemelt szerepe van a régiócsoportok ökológiai differenciálódásában. Az eltérő környezeti hatásoknak kitett régiók populációinak helyi adaptációja révén növeli a régiók közötti különbségeket, mely az A. artaxerxes issekutzi populációk esetében is kimutatható volt.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Incipient sympatric speciation via host race formation in Phengaris arion (Lepidoptera: Lycaenidae)
    (2019) Bereczki, Judit; Póliska, Szilárd; Váradi, Alex; Tóth, János Pál
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Isolation and Characterisation of 15 Microsatellite Loci from Lethrus apterus (Coleoptera: Geotrupidae)
    (2015) Rácz, Rita; Bereczki, Judit; Sramkó, Gábor; Kosztolányi, András; Tóth, János Pál; Póliska, Szilárd; Horváth, Attila; Barta, Endre; Barta, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Isolation and characterization of 15 SSR loci for the endangered European tetraploid species Gladiolus palustris (Iridaceae)
    (2019) Malkócs, Tamás; Almerekova, Shyryn; Bereczki, Judit; Cservenka, Judit; Meglécz, Emese; Sramkó, Gábor
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek helyzete a magyar politikai rendszerben
    Bereczki, Judit; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témájának a hazai, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek helyzetének bemutatását választottam. Napjainkban a demokratikus politikai rendszerekben már nem tehetik meg azt a politikai döntéshozók, hogy figyelmen kívül hagyják a civil szervezetek véleményeit és javaslatait a szakpolitikai döntéshozatalnál. Ezt egészen egyszerűen azért nem tehetik meg, mert nem működhet jól egy demokratikus rendszer akkor, ha ez megtörténik. Ha egy adott szakpolitikai döntés során nem veszik figyelembe a tapasztalattal és szaktudással rendelkező civil szervezetek véleményét, az a választópolgárok intézmény iránti bizalmának csökkenéséhez vezethet, valamint káros hatással lehet az adott szakpolitikai döntés minőségére is. Dolgozatomban azt fogom megvizsgálni, hogy Magyarországon egy adott környezetvédelmi kérdéssel kapcsolatban milyen lehetőségei voltak a civil szervezeteknek arra, hogy beleszólhassanak a szakpolitikai döntésekbe, és az adott üggyel kapcsolatban mennyire vették figyelembe a véleményüket. Ez alapján fogok elkészíteni egy témához kapcsolódó esettanulmányt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Különböző tápnövények hatása a nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) (Lepidoptera, Nymphalidae) szárnymorfológiájára
    Váradi, Alex; Bereczki, Judit; Tóth, Pál János; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az élővilágot tanulmányozva feltűnik, hogy az élőlények többségén megfigyelhető a szimmetria valamilyen típusa, különösen a külső morfológiájukat tekintve. A bilaterális szimmetriájú élőlényeken megfigyelhető aszimmetriának alapvetően három típusát különböztethetjük meg: az antiszimmetriát, a direkcionális és a fluktuáló aszimmetriát. Az utóbbi a bilaterális szimmetriájú szervek párhuzamos fejlődésének hiányában alakul ki, amelyet előszeretettel használnak a fitnesz és a stressz indikátoraként. Az elmúlt pár évtized eredményei azonban ellentmondásosak a rátermettség illetve az aszimmetria és a stressz között fennálló összefüggés tekintetében. Vizsgálataim során arra keresem a választ, hogy a Melitaea phoebe méret és szimmetria viszonyait hogyan befolyásolja (1) az eltérő minőségű és (2) mennyiségű tápnövény. Továbbá (3) a nemek között van-e különbség az aszimmetria mértékében, valamint (4) van-e összefüggés a szárnyméret és a fluktuáló aszimmetria mértéke között. Az eltérő minőségű és mennyiségű tápnövényen nevelt hernyókból kikelt imágók között szignifikáns méretbeli különbségeket tapasztaltunk, azonban a tápnövények minősége nem volt hatással az aszimmetria mértékére. Az egyetlen kezeléstípus, amelynél az aszimmetria mértéke szignifikánsan nagyobb volt a többinél, az a limitált mennyiségű táplálékon nevelt egyedek csoportja volt. Ebben az esetben a táplálék limitáltsága és az emiatt kialakuló egyedek közötti kompetíció lehetett a legjelentősebb hatás. A különböző kezelések során a két ivar mérete eltért egymástól, viszont a fluktuáló aszimmetria mértékében a két nem között nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A szárny mérete és az aszimmetria mértéke között nem volt jelentős összefüggés. A fent leírtak alapján elmondható, hogy eredményeink egy vizsgálaton belül is ellentmondásosak a fluktuáló aszimmetria és a környezeti stressz közötti összefüggés kapcsán, és nem támasztják alá annak általánosságát. Eredményeink és az irodalmi adatok alapján úgy tűnik, hogy a fluktuáló aszimmetria mértékének fitnesz indikátorként való alkalmazhatóságát egyedileg kell értékelnünk a különböző típusú környezeti hatások esetén.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Maculinea alcon ökotípusai közötti különbségek vizsgálata (Lepidoptera,Lycaenidae)
    Boros, Hédi; Bereczki, Judit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    M.alcon eltérő ökotípusai közötti vizsgálat.Eddigi genetikai struktúrára vonatkozó tanulmányokat egy új aspektussal egészítettem ki a morfológiai szintű variabilitás vizsgálata és annak az enzimpolimorfizmussal való összevetése révén.
  • «
  • 1 (current)
  • 2
  • »
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó